Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-07 / 78.szám

EfflIMfUttiE I I III Ii 1111111111 til 'H illlMllMIIHII I Mil Ii I ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 78. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. OKTÓBER 7 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A felejthetetlen dráma nyolcvanötödik évfordulóján újra Arad felé száll a magyar emlékezés, mint már annyiszor a legsötétebb Világos óta. Tizenhárom tábornoknak, a szabadság rettenthetetlen katonáinak dicsőséges életét oltotta ki ekkor szégyenteljes módon a zsarnoki hatalom. E párás októberi reggelen megint a gyászos és véres reggel emléke kisért, amely az aradi sáncárkot örökké fájó magyar Golgotává avatta. Komoly, könnyes, őszi ünnep ez, a távolodó múltból mindig visszajáró, sajgó szivek sötét borongásán siri mécset gyújtó ünnep. Tizennégy év óta pedig még külön fájdalomtól is terhes. Hova a nemzeti kegyelet emlékezni zarándokolt, oda tizennégy év óta már csak gondolatban talál szabad utat. Idegen kézre kerültek hősi halottaink egy igaztalan, kegyetlen béke következtében. Az idén pedig tetézve a nyolcvanöt és tizennégy éves kinzó keserűséget még ujabb kétség és fájdalom is emészti e napon a magyar lelkeket. A mérhetetlen gazdasági nyomorúságban ugy látszik, hogy veszendőnek indulnak a még megmaradt erkölcsi és anyagi értékeink, sülyedőben van egy régi világ, amelynek rombadöntését konok vaksággal nem is akarják megakadályozni az arán}' és vér halmazán trónoló hatalmasságok. Sohasem volt hát időszerűbb az emlékezés a nagy nemzeti áldozatkészség csodás epochájára, sohasem volt tanulságosabb es utmutatóbb a ráeszmélés a mártirummal megpecsételt hazaszeretetre, mint éppen napjainkban. Pusztulás, épités, országrombolás és regenerálódás követte mindig egymást az ezeréves magyar történelemben. 1849 okt. 6. egy pillanatig tartó árnyékbaborulása volt a márciusi szép napoknak. Béklyóba verték az országot, börtön, kötél és golyó várt legjobb fiaira. S mégis két évtized múlva kiderült az ég és kisütött a nap. A népek temetője fölött ott lebeg, ott él és őrködik a feltámadás halhatatlan gondolata, halottakat támasztó szelleme, ha mi is — egyik nemzedék a másik után — megértjük ezt a gondolatot és követjük ezt a szellemet. Rendületlen hittel hisszük, hogy a magyarság kibirja és túléli még a mostani vészt is, amilyen hiven őrzi meg emlékezetében és követi azt a históriai intelmet, amelyet az aradi tizenhárom vérrel irt és pecsételt meg legszentebb örökségül a késő utódok, a szebb jövendőért újra harcba-szállók részére. Franciaország helyzete Gömbös miniszterelnök varsói útja előtt Szerdán utazott el Pestről Papén volt kancellár, a német kormány bécsi követe, aki mint Mecsér András képviselő vendége járt Magyarországon, de tárgyalást folytatott Gömbös Gyula miniszterelnökkel is. A hir Párizsban óriási izgalmat váltott ki. Fokozta az izgalmat Gömbös küszöbön álló varsói útja. Lengyelország magatartása, a keleti paktum csődje, Barthounak Genfben tett ügyetlen kiszólását, a román kormányválság, Titulescu mellőzése a kormányból nagyon megnehezítik Franciaország helyzetét. Párizsban ideges a hangulat és a Quai dOrsay-n Lengyelország után Románia és Jugoszlávia elvesztését emlegetik. Mindezt az orosz-francia szövetségi tárgyalások megindulásának tulajdonítják. Lengyelországnak ama kijelentése, hogy nem garantálja a jelenlegi cseh határokat és lengyel-magyar szomszédságot követel, Lengyelországnak a revízióval szemben változott álláspontjáról tanúskodik. A lengyel-magvar barátságot van hivatva elmélyíteni a miniszterelnök varsói útja, amely után Rómába utazik Mussolinihez a magyar miniszterelnök. Titulescu kimaradása a román kormányból külpolitikai irányváltoztatásra enged következtetni. Hogy ez miben áll majd, még világosan látni nem lehet. Tatarescu miniszterelnök Franciaország barátjának, a kisantant és a Balkán-paktum hívének mondja magát, a király láthatólag nem akar Olaszország és Franciaország ellen fordulni, bár német rokonszenve és a Franciaországgal szembeforduló Lengyelország iránt való barátsága is ismeretes. A román külpolitika tehát zsákutcába jutott, nagy a bizonytalanság és kivezető út alig található. A jrancia-jugoszláv barátság helyreállítását várják Sándor király közeledő párizsi útjától. Kérdés azonban, hogy sikerül-e Barthounak mindezt rendbehoznia a királylátogatás alkalmával. Az olasz-jrancia viszony sem kielégítő, bár az olasz közeledés enyhíti a helyzetet. Csak az osztrák kérdés tekintetében nem kedvezőek a kilátások. Franciaország a kisantantra való tekintettel kollektiv szerződést akar, Olaszország pedig szabad kezet követel magának. Barthou római útja így csak az olaszjugoszláv kibékülést mozdíthatja elő. Franciaország új tárgyalásokat kezd a németekkel és a lengyelekkel a keleti paktum ügyében. Addig az orosz-francia szövetségi tárgyalások szünetelnek, mert Barthou jól tudja, hogy ha ez létrejön, a lengyel szerződés azonnali felmondása következik; viszont új szerződést Németország nélkül Lengyelország nem ir alá. A kilátások azonban nagyon kevés reménnyel biztatnak. Ez a helyzet Gömbös varsói útja előtt. A politikai világ figyelme most Varsó felé fordul, kíváncsian várják, milyen eredményeket szül Gömbös miniszterelnök tárgyalása a lengyel kormánnyal. Szt. Gellért-ünnepségek Impozáns keretek között és bensőséges kegyelettel ünnepelték meg a Budapest minden részében Szent Gellért püspöknek, az első magyar vértanúnak, a főváros védőszentjének ünnepét. A főváros búcsúja ez ünnep, mely alkalomra a Szent Gellért-szobor virágdíszt kapott. A talapzatnál föl állított oltár előtt Angyal Kálmán dr. apát plébános imája után Strommer Viktorin tihanyi apát főpapi misét mondott. Az ünnepi szentbeszédet Nagy Amadé bencéstanár mondotta. Délután Máriaremetére zarándoklat indult. A kálváriái ájtatosság után a zarándoksereg felkereste a Szent Gellért—Prohászka kegyelethelyet s ott kultuszórát tartottak, gyönyörű műsorral. Este a Szent Gellért-kegy helyen Révai Tibor dr. jézustársasági atya mondott szentbeszédet s megáldotta a gyönyörű Szent Gellért dombor művet, Krausz Lajos szobrászművész gyönyörű alkotását. A Szent Gellért Egyesület e napi közgyűlésen a Szent Gellért ünnep HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Százezrek ünnepelték Budapesten a jubiláló kormányzót. — Gyógyforrás tört fel Kispesten. — Papén három napig Magyarországon vadászott. — Elloptak Budapesten egy Stradivárius-hegedűt. — Hajdumegye az általános iskolaadó kivetését kéri a kormánytól. — Baltasár püspök szembefordult Eckhardt választójogi tervezetével. — Mammutcsontokat találtak Dunaföldvár határában. — A kormányáé elismerését fejezte ki Nemes püspöknek jótékonysági alapitványaiért. — A TESs ezerteritékű vacsorával ünnepelte Gömbös miniszterelnököt. — Kecskemét határában gyapotot szüreteltek. — Pervesztes lett a „Magyarság* az „Uj Magyarság" elleni harcban. — Sziámi kitüntetést kapott hat budapesti detektív. — Az OTl-nál újabb felmondások lesznek. — Hómant Székesfehérvár díszpolgárává választotta. — Emelkedik a főváros természetes szaporodása. — Eckhardt Tibor hazaérkezett Genfből. — A polgári légvédelmet sürgették a magyar asszonyok kongressszusán. — A kisántántsajtó kifogást emelt a francia képviselők magyarországi látogatása ellen. — 120 láda kecskeméti barackpálinka indult el Amerikába. KÜLFÖLD Olasz tisztek szervezik át az albán hadsereget. — Olaszország nyolcmillió embert tud mozgósítani. — Nagybecskereket Petrovgradnak keresztelték el a szerbek. — Lengyelország közös határt akar Magyarországgal. — Kínában agyon lövik a kábítószercsempészeket. — Titulescu megbuktatta a román kormányt. — Franciaország rendbehozni igyekszik a kisantant hadseregeket. — Január 16-án lesz a népszavazás a Saar-vidéken. — Százezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezik Lindbergh bébi elrablóját. — Dollfuss és Seipel holttestét elhelyezték az új bécsi Pantheonban. — Háromezer éves sirt találtak Krems közelében. — Tizenhéttől hatvan évesig minden lengyel állampolgár hadköteles. — Nagybecskerek összes tisztviselőit felfüggesztették állásától. — A németek épitik az első úszókikötőt. — Merényletet terveztek Miklas osztrák államfő ellen. — Hivatalos titkokat árult el egy osztrák külügyi főtisztviselő. — Száz iskolásgyermeket hurcoltak el a kinai banditák. — A skandináv államok tüntetnek a horogkereszt ellen. — Nőknek is kell jelentkezni sorozáson a lengye leknél. — Schacht lett a német munkásság diktátora. — Németország visszatér a Népszövetségbe. — Emléktáblát emeltek Principnek. Okt. 6-án ós 7-én szombat-vasárnap 7 és 9-kor 3, 5,7 éS 9-kor Zenés színjáték Lehár Ferenc „Friderika" cimű operettjéből A Bor, dal és csók BAN