Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-06 / 69.szám

ESZTER(i(WÄKf ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 69. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1934. SZEPTEMBER 6 Szerkesztőség,kiadóhivatal: Simor-u. 20 EereSZtéliy polítíksi 8S társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Nem kell! Nem merünk hinni a sze­meinknek. Valóban a husz éves politikai pályafutása alatt min­dig a népjogok kiterjesztéséért küzdő Eckhardt Tibortól szár­mazik az a lehetetlen válasz­tójogi javaslat, amely a Füg­getlen Kisgazda Párt pénteki ülése után nyilvánosságra ke­rült ? És mégis ! Akármennyire fáj is, tudomásul kell vennünk, hogy valóban ő az elgondolója, ő az atyja ennek a javaslatnak, amely egyáltalán nem felel meg azoknak a várakozásoknak, amellyel Eckhardt Tibor min­den politikai elgondolása elé a magyar nép tekint. Egy pillanatig sem hisszük, hogy ebből bármikor is törvény legyen, mert a kormány, amely­nek komoly szándéka a népjo­gok kiterjesztése és az alkot­mányos életben való részvétel respektálása, nem fogja hozzá­járulását adni egy olyan tör­vényjavaslathoz, amely a nem­zet nagy többségének akaratá­val találja szemben magát. Ami bennünket megdöbbent, nem is az a félelem, hogy a javaslatból törvény lesz, hanem az, hogy Eckhardt Tibor adta oda nevét, beleegyezését, hozzá­járulását és politikai renoméját, ehhez a választójogi elgondo­láshoz. Mert pártjának állásfog­lalása igazán nem érint köze­lebbről bennünket. Nekünk tel­jesen mindegy, hogy a javas­latról mint vélekedik Hegymegi Kis Pál, Andaházi Kasnya Béla, Dinich Ödön vagy a többi kép­viselő úr. Sem időnk, sem helyünk azonban arra, hogy ezt a ja­vaslatot pontonkint vegyük bí­rálat alá és mutassuk ki tart­hatatlanságát. De csak egyetlen példát: Eckhardt Tibor például a legalacsonyab és legszegé­nyebb népréteget üti el az al­kotmányos életben való részvé­telétől akkor, amidőn az ediggi két esztendő helyett, a hat evi egyhelybenlakást köti ki egyik főkelléknek. Neki tudnia kell hogy a mezőgazdasági munkás­ság egy része, amint azt a föl­desúr, vagy az utóbbi időben a nagybérlők sisera hada a sa­ját érdekének megfelelően el­határozza, két-három évenkint változtatja lakóhelyét. Hiszen Borsodban, ahol az ő politikai szénái eddig rend­ben voltak, nem egyszer kellett látnia, vagy tapasztalnia, ha ugyan érdekelték az ilyen dol­gok, hogy Szent György napja táján, vagy az újévi rettentő hidegben, az uradalmi fogatok mást sem csinálnak, mint köl­töztetik a mezőgazdasági mun­kások lerongyolódott hadát. Micsoda népi politika tehát az, amely nagy néptömegek hely­zetéről vagy nyomorúságáról tudomást nem vesz ? Nem tudjuk, milyen taktikai szempontok Írhatták elő a hat évi egyhelyben lakást,- de azt tudnia kellene Eckhardt Tibor­nak, hogy a népvédelmet, a fajvédelmet alulról kell kezdeni, mert felül már elkéstünk véle. Legalul van szüksége tömegek­nek olyan védőügyvédre, mint amilyen ő volt addig a szomorú péntekig, amely nyilvánosságra került, milyen eszközökkel kí­vánja a hatalmat a maga szá­mára biztositani. De ha igy áll a dolog, akkor hagyjunk békét a Tiszáknak. Ne bántsuk haló poraikban Ti­sza Kálmánt és Tisza Istvánt, akik valóban a magyarság mil­lióit zárták ki az ország sor­sának irányításából. Egy bizo­nyos azonban. Ez a javaslat lényegesen megerősíti a töme­gek hitét és rendületlen bizal­mát a keresztény párt felé, amely soha sem adta még ta­nújelét annak, hogy hirdetett programjából bármit is feladott volna. Férfiasan és önérzete­sen gondolkozó magyar ember két szóban sűrítheti össze vé­leményét a tervezettel kapcso­latban. S ez a két szó: Nem kell! S mert az ország nagy több­ségének nem kell, a kormány sem vehet róla tudomást, nem tekinthetik komoly tárgyalási alapnak, legfeljebb ugy veheti, mint Eckhardt Tibor külön vé­leményét, egy egészséges, ko­moly, minden igényt kielégítő választójogi törvényjavaslattal szemben. Az alispáni székre meghirdették a pályázatot Ismeretes, hogy Palkovics László pengő; 4. utiátalány a Háztartási-J ielhunytával megüresedett alispáni szék betöltését tavaszról őszre ha­lasztotta a vármegye törvényható­sági bizottsága. Most meg történt a pályázathirdetés, melynek értelmében f. hó 22-ig kell a pályázatot beadni. A pályázat szerint az alispáni ál­lás javadalmazását képezik 1. kezdő­fizetésül a VI. fizetési osztály A) csoport 3. fokozatára nézve megál­lapított fizetés, melynek alapösszege havi 450 pengő, jelenleg 24%-kal csökkentve, vagyis 342 pengő; 2. természetbeni lakás; 3. reprezentá­ciós költségátalány, melynek alap­Összege havi 160 pengő, jelenleg 24%-kal csökkentve, vagyis 121*50 alapból évi 3.240 pengő, a várme-'; gyei közúti alapból évi 615 pengő; 5. tisztilegény-tartás. Ezidőszerint két pályázó van : dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő és Reviczky István tatai főszolgabíró. Reméljük, hogy a fontos pozició be­töltése a kettős vármegye közönsé­gének és a törvényhatóság megelé­gedésére fog megtörténni. Érdeklődtünk aziránt, hogy a je­lenlegi alispánhelyettes, Karcsay Mik­lós vármegyei főjegyző pályázik-e az állásra. Nem lehetetlen, hogy Karcsay Miklós is benyújtja pályáw zatát s igy hárman versenyeznének a fontos pozícióért. Ujabb tudnivalók a keresztes-gyorsról Az Actio Catholica országos el­nökségétől vett értesülés szerint a szeptember 23-i Katholikus Nagy­gyűlésre indítandó „Keresztes gyors"­ra a jelentkezéseket szeptember 10-ig okvetlenül le kell zárni, mert az állam­vasutak igazgatóságának szept. 15 ig az egész országról áttekintést kell nyernie a keresztes gyorsok részt­vevőinek pontos számáról. Az esztergomi, szobi és szegedi keresztes gyorsoknak a budapesti ke­leti pályaudvarra történő érkezése — sajnos — nem vihető keresztül, mert a keleti pályaudvar a rendes vona­tokon kivül az érkezésekre megsza­bott rövid idő alatt több vonatot már nem bir el. E keresztes gyor­sokat a körvasuton kellene a keleti bűnön maradhatnak és elfogyaszthat­ják magukkal hozott ebédjüket. Ital­ról és frissítőkről a pályán levő ven­déglők gondoskodnak. Ebéd után az egyes csoportok új­ból oszlopokba állanak és onnan vonulnak az Eucharisztikus körms­netbe. Az egyes egyházmegyék a körmenetben külön csoportokban, ifjúsági csoportjaikkal együtt ízléses tábláikkal és zászlóikkal vonulnak fel. A keresztes gyorsok menetrendjét a MÁV igazgatósága úgy állította Össze, hogy lehetőség szerint tekin­tettel volt a csatlakozó vonatok me­netrendjére is. A vasutasok abban az esetben utazhatnak a keresztes gyorssal, ha a minimális 500 fizető utas bizto­sítva van, s ha ennek igazolásával előterjesztett kérésre az igazgatóság az engedélyt megadja. pályaudvarra bevinni, ami kb. 40 perces időveszteséget és viteldíj több­letet is jelentene. A nyugati pálya­udvarra érkező keresztes gyorsok résztvevői a Podmaniczky-utcán át a 46-os villamos vonal mentén min denütt a gyalogjárón baloldalt ha­ladva vonulnak fel az ügetőverseny pályára a Katholikus Nagygyűlés színhelyére. A keresztes gyorsokat a pálya udvaron rendezők várják, akik a rendőrség segítségével az érkezőket az ügetőversenypályára vezetik. Itt meglesz a lehetősége annak, hogy az egyes csoportok együtt marad­hassanak. A megnyitó ülés befeje­zése után, amikor a fővárosi kö­zönség szétoszlik, a vidékiek a tri- pek Keménynél. Megalakult az Eszter­gomban végzett tanító­nők szövetsége Vasárnap délután a vizivárosi zár­dában tartott közgyűlésen megala­kult az Esztergomban végzett tani­tónők szövetsége. Mintegy hatvanan jöttek össze több vidéki és igen sok budapesti tanítónő vett részt a gyű­lésen. A szövetség, melynek tiszteletbeli elnöke Nádler István pápai kamarás, tanítónőképző intézeti igazgató, a kö­vetkező tisztikart választotta meg: elnök: Zséger Margit; titkár : Bár­dos Anna; pénztáros : Jeziersky Ilo­na ; ellenőrök Homor Kálmánné Szkalka Anna és Meszes Istvánné Vanyek Julia tanítónők. Az alapsza­bályokat a szövetség elfogadta és jóváhagyás végett a belügyminiszté­riumhoz terjesztik tel. A szövetség célja az összetartás érzésének s a társas érintkezésnek ápolása a tanítónők között, akik if­júságuk legszebb éveit a helybeli ér­seki tanitónőképzőben töltötték el. Ébrentartása és elmélyítése az inté­zet falai közt nyert valláserkölcsi és pedagógiai szellemnek, továbbá se­gítése a tagoknak vagy esetleg hát­ramaradottaiknak, amennyire a szö­vetség anyagi körülményei megen­gedik. Elhatározták, hogy évenkint a nyári hónapokban közgyűlést tartanak és lelkigyakorlatokkal készülnek a to­vábbi munkára. Ha olcsón akar vásárolni, ke­resse fel Illés Sándor céget, meglátja jól jár. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányo­kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bei- mint külföldön. Habselyem férfiingek csodaszé-

Next

/
Thumbnails
Contents