Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-24 / 41.szám

ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 41. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. MÁJUS 24 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Magyar panasz Nagy ijedelem és még nagyobb kapkodás tapasztalható a kisantant népszövetségi és balkáni berkeiben. Az történt, hogy külügyi kormányzatunk végre megmozdult: perrendszerü eljárást követel a Dráva mentén szerb golyóktól leterített magyarok legyilkolása ügyében. Évek óta terjeng a hullaszag a baranyai erdőkben. Evek óta fütyül a golyó a magyar falvacskák felé. Évek óta csorog a vér és könny a hazájuk rögéhez tapadt s kegyetlenül és botorul határmenti lakossá nyomorított magyarok szivéből és szeméből. A komitácsik nemzetét ismerjük mi a háborúból; s hiába Íratott meg a reánk halálthozó békeparancs, ők továbbra puskáznak, tovább ontják a magyar vért és tovább gyötrik ott és úgy, ahogy és ahol lehet, a mi szegény véreinket, magyar sorstársainkat. A Népszövetségnek nevezett korlátolt felelősségű társaság — óh ez természetes — vénkisasszony módjára felszisszent: milyen tapintatlanság a lovagias magyar nemzettől, ilyen kellemetlen és jelentőség nélkül való ügy előhozatalával megzavarni a mi csendes berkeink békéjét... Igen. Ezt mi tudjuk. Keservesen jól. Nekünk ott nincs mit keresnünk. A mi igazainkkal hiába zörgetünk, a mi sebeinket hiába mutatjuk, a mi véres sérelmeinket hiába sirjuk, a mi vértanuságra kárhoztatott testvéreink tetemeihez hiába hívjuk Európa közvéleményét. Isten csordultig töltötte a keserűség poharát és kezünkbe adta. Gyötrelmesen megvonaglik a szivünk, de a kelyhet ki kell ürítenünk. Minket levetkeztetett ez a fekete tanács, melyben Apponyi úgy állott, mint a számonkérő lelkiismeret. Most is, alighogy szigorú gondossággal, perrendszerű öszszecsoportosítással s a bizonyítékok, a tényállások összegyűjtésével lehelyezte képviseletünk e gonosz bűntények, e sorozaos orvgyilkosságok aktáját, cNyihíkozaí Etter Ödön takarékpénzt ári ein ök v ez érig azg aíó úr ellen az 1933. év folyamán a „Jírónika" és az „Esztergom humora

11 eimü röpiratokban, továbbá az „Esztergom és Vidéke" cimű lapban megtévesztő in for máéi ók alapján rágalmazó és beesületsértő cikkeket írtam cMiután meggyőződtem róla, hogy eikkeimben foglalt azon sértő kitételek, melyek miatt ellenem Etter Ödön elnökoezérigazgató úr sajtópereket indított, valótlanok, eikkeimben foglalt minden sértő és inkriminált kitételt ezennel visszavonok. Egyben erkölcsi kötelességemnek ismerem el, hogy Etter Ödön elnökvezérigazgató úrnak a legmesszebbmenő elégtételt önként megadjam és kijelentsem, hogy cikkeim megírását és megjelentetését nemesak őszintén sajnálom, hanem azokért a legmélyebb tisztelettel e

bocsánatot is kérek. Én az „Esztergom humora" című röpirat miatt ellenem indított sajtóperben l93k. január 25-én tartott törvényszéki tárgyaláson már egyszer bocsánatkérő nyilatkozatot tettem, mire Etter Ödön elnökoezérigazgató úr a két röpirat miatt ellenem indított sajtópereket fóhiszeműleg visszavonta. Én azonban három nap múlva „ítéljen a bir óság

u eimü cikkben meggondolatlanul visszavontam a bíróság előtt szintén önként megtett nyilatkozatomat és fenntartottam előző állításaimat. Jimint előbb már kijelentettem^ belátom, hogy nagyon tévedtem és igy most ismét Etter Ödön elnökvezérigazgató úr úri nobilis gondolkodására apellálhatok csak, amikor még egyszer arra kérem őt: fogadja el felen őszinte bocsánatkérésemet elégtételül s az ellenem indított sajtópereket vonja vissza. Ugyancsak bocsánatot kérek dr. Etter Jenő városi főügyész úrtól is, akit édesatyja ellen intézett támadásokkal kapcsolatban alaptalanul szintén többször megtámadtam. cH vele szemben használt bántó állításaimat ugyancsak visszavonom. Esztergom, I93k. május 21. Vécs Ottó már vijjogó vércserajként szerteröppent sajtójukban a csendháborítás vádja, mely nemzetünk felé száll. Nekünk — mint szomorú dalunk sírja — még feljajdulnunk sem lehet,. . . „magát az eltiport magyarnak kisírni sem szabad." Ha egy yenkee-t valahol fejbe találnak vágni, már kidomborodik a vastag, nehéz füst egy-egy hatalmas cirkáló vastag kéményén s a telefon, táviró és rádió beharangozza az egész atmoszféránkat a sértésről, mely a hatalmas U. S. A. csillagos lobogóját érte; bezzeg a mi véreinket lehet szúrni, ölni, bebörtönözni, mert mi kisebbség, lefegyverzett, kisemmizett kisebbség lettünk. A mi perünk nem a gyilkos szerb és oláh komitácsik ellen indul, hanem az ellen, aki elé a panasz ment, a Népszövetségnek nevezett önbiztosító társaság ellen. Amely nem átallott nemes, evangéliumi eszmék tógájába öltözni s leszerelésről tanácsokat adni, de egy lélekzetvételre ugyanakkor új és borzalmas hadianyagok és gépek szerkesztését csendben elnézni, egy csoport államot elkábítani, narkotizálni s ugyanakkor a másikat magukat állig felfegyverkezni. Mi a teendőnk ? Várni. Várni a nagy politika felénk nyúlását, beállani a nagy államszövetségbe, barátokat, szövetségeseket keresni, megnyomorított államunk súlyát, erejét tekintélyét minden odaadásunkkal felfokozni és készülni. Készülni, a katona drága lett, mint a levegő, melyet belélegzünk; áldott lett, mint a mindennapi kenyér, mely vérré-velővé lesz bennünk; fontossá lett, mint a sziv, mely ha megáll, itt a halál. Ime, ilyen a modern béke. De ha ilyen, akkor legyen áldott minden magyar fegyver s legyen áldott minden magyar anya, ki bátor katonát szül és nevel. á budapesti helyőrség Esztergomba kirándult altiszti köre nagysikerű operettelőadása a Legényegyletben Forró est volt vasárnap este a Kat. Legényegyletben. A budapesti helyőrség altiszti kaszinójának tagjai mintegy . 300an hajón Esztergomba érkeztek. Itt megtekintették a város nevezetességeit. Kellemes napot töltöttek el. Este fél 8 órakor színdarabot adtak elő saját zenekari kísérettel. A műsoron a „Mágnás Miska" c. operett szerepelt. Zsúfolásig megtelt a Legényegylet nagyterme. Az esztergomi helyőrség altisztjei is megjelentek az előadáson. A tisztikart Sombor Egon m. kir. honvédszázados képviselte, de ő fáradozott abban is, hogy a budapestiek jól érezzék magukat. Nagy várakozással tekintettek az előadás elé. Hamarosan meggyőződhettünk arról, hogy elsőrangú műkedvelői gárda játékát látjuk. A kitűnő zenekart Károlyi Dezső, a rádióból ismert karnagy dirigálta. Az egyes jeleneteket zúgó taps kisérte. A legszebb dicséretet Palkó Kató érdemli, aki Marcsa szerepében brilliáns volt. Tökéletesen játszott, jeleneteit többször meg kellett ismételnie. Mellette partnere, Miska szere pében Szigethy Ferenc tanúskodott színészi tehetségről. Elsőrangú játékot produkáltak. Különösen a darab végén arattak zajos sikert. Rolla szerepében szépen és hűen játszott Fekete Ági, Baracs Iván szerepében dicséretet érdemel Horváth Mihály. Magyari István, Pap Zsigmond és Polonyi Sándor is nivós játékot nyújtottak. A rendezést Szigethy Ferenc látta el kitűnően. A nagyszerű előadás után tánc volt 2 óráig, majd hajón visszautaztak Budapestre. Kár, hogy az esztergomi műkedvelők nem voltak jelen, mert ők is elismernék, hogy a pestiek a műkedvelői nivót messze túlhaladták. Modern jégszekrény fehérre lakkozott 38 P, weekendágy sodronybetéttel, matraccal 26 P, gummi locsoló tömlők legolcsóbban Marosi József és Fia vaskereskedőnél. Május hó 24-én csütörtökön 8 órától folytatólag Bakfis asszony Egy megzavart nászút kacagtató története MOZGÓBAN