Esztergom és Vidéke, 1934

1934-04-08 / 28.szám

szokott nagyarányú ünnepségek igen befolyásolták. Az is nagy hátrányára szolgált, hogy a budavári Szent Jobb körmenetet ugyanakkor a bibornok hercegprímás vezeti. Ez okokból dr. Csernoch János hercegprímás kívánságára, az esztergomi ünneplés Nagyboldogasszony napjára helyeztetett át, ami annál is inkább szerencsés, mert aznap a főszékesegyházban búcsú van. De ott van a Bakács-kápolnában őrzött kegyelemkép is, amely régen ezernyi zarándokot vonzott ide. Sőt meg volt az a szokás is, hogy a kir. városból aznap körmenetben mentek fel a várba. Ez a régi szép szokás elevenedett fel a Nagyboldogasszonyi diszfelvonulásban, amikor Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéi, Magyarország Védaszszonya és Szent Imre herceg szobrainak körülhordozása mellett az nemcsak egyházias, hanem a Szent Korona művészies másának és az ország egyesitett címerével ellátott irredenta-zászlónak elővitelével nemzeties jelleget is öltött. Mi voltunk az elsők az országban, akik itt a trianoni határon az elnyomatás idején nemzeti érzelmeinknek és jogaink nak nyíltan kifejezést adtunk. A diszfelvonulás az utóbbi évek alatt egyházi körmenetté fejlődött, úgyszólván hagyományossá, szokás sá vált, aminek pedig éppen a tradíció adja meg a patináját és nem lehet azt „hozzáértő művészi emberek bevonásával megújítani", máskép vásári látványossággá lerontani. A budavári Szent Jobb-körmenet félszázad óta semmit sem változott, az mégis mindig szép és lélekemelő. Vetődtek fel „eszmék" a fővárosi tanácsban is annak megváltoztatására. De mégis jobbnak tartották azt a hagyományos jellegéből ki nem for gatni. Nem ismeri az ünneprendezés tech nikáját az sem, aki a Nagyboldogasszonyi körmenetet, melyben — az iskolai szünidő dacára — minden évben három négy zenekarral több ezren vesznek részt, „egy impozánsnak nem is nevezhető felvonulásnak" becsmérli. Hét év óta évenként több hétig tartó állandó munka eredmé nye a jelenlegi körmenet. Ne bánt sák tehát azt olyanok, akik papirost percegtetni igen, de ünnepséget megrendezni nem volnának képesek. Abban azonban igazuk van, hogy a diszfelvonulást képező egyházi körA Balatoni Kurir jelentette a mult héten, hogy Keszthely Magyar Graced kezd kialakulni. Legfőképpen az állam nyugdíjasai, de különösen a katonatiszteknek lett Keszthely kedves pihenőhelye. /// a kellemest, a szépet és olcsót mind együtt találják. Még sok mást is jelent a Balatoni Kurir, de még a „Magyarság" is szép dicsérő szavakat ir Keszthelyről. Mi esztergomiak nem mehetünk el szó nélkül Keszthely kialakulása mellett. Nem mehetünk el szó nélkül, hogy Keszthely alakul ki Ma gyar Gráccá. Esztergomban már pár évvel ezelőtt megindították azt a mozgalmat, hogy a város nyaraló és üdülőhellyé alakuljon ki, hogy ilyen adottságok láttán megtelepedjenek nálunk a nyugdijasok. Sajnos azonban ebben az irányban semmi sem történt nálunk. Amig itt tervezgettek, amig itt azt mondták, hogy milyen pompás és elsőrangú a fürdő, amig itt öndicsérés folyt és amig itt vitáztak, addig más város megcsinálta azt, amit mi akartunk. Keszthely megcsinálta. Keszthelyen dolgoznak és nem várják a sült galambot. menetet a vidéki búcsúsok bevonásával bensőségesebbé és nagyobb arányúvá tenni lehetne. Ehhez a főegyházmegyei hatóság segítségére lenne szükség. De itt is'a dolog nagy nehézségekkel jár. Mert Nagyboldogasszony napja az egyház egyik leg nagyobb ünnepe, amelyet mindenütt egyforma bensőséggel kell megülni. Sok faluban csak a plébános van, aki templomát és hiveit nem hagyhatja el. Búcsújárás vezetése az egyházmegye területéről csak onnan lenne remélhető, ahol a plébános mellett káplán is van. Laikus felfogás az, hogy más egyházmegyékből a püspökök hozzanak ide zarándokla tokát. Egyetlen főpásztor sem teszi ezt meg, sőt azt sem engednék meg, hogy saját papjaik vezessenek más egyházmegyébe búcsúsokat. Szent Imre évében a tatabányaiak idejövejele, a Bibornok Hercegprímás Úrra való különös tekintetből, a boldogu't győri püspök úr kivételes engedélyével történt. Búcsúsok tehát papok vezetése mellett csupán a főegyházmegye területéről várhatók. A jelenlegi csonka-egyházmegyében a plébániák nagyobbik része Hont- és Nógrádvármegyék területén vannak. Nagyon örvendetes dolog volna, ha onnan is jöhetnének festői öltözetű zarándokcsoportok. De az idejövetelüket na gyon megnehezíti a cseh-határ és az öreg Duna. A Balassagyarmatról induló és több helyen is megálló filléres gyors is csak nagy kerülővel és talán későn érkeznék Esztergomba. Az egyháziak buzgó felkarolásával igen, de „felhajtással" onnan tömegeket hozni nem lehet. Külön vonatokkal érkező nagyobb zarándoklatokat leghamarább csak Budapestről és Győrből remélhetünk. Innen is csak azért, mert Győr- és Moson-vármegyékben is van néhány esztergomi egyházmegyéhez tartozó plébánia. A győriek csatlakozását talán a jelenlegi győri püspök úr sem ellenezné, akit évtizedek fűznek Esztergomhoz. A Nagyboldogasszonyi diszfelvonulás mostani keretei között annak bensősége és aránya igy fokozódhatik évről-évre. Ne bántsák tehát azt, mert könnyen megtörténhetik, hogy annak kiépített hajója az ötletgyártók részéről megfúrva léket kap és megszólás és ünneprontás tengerébe sülyed. 5. F. P. Még most sem történik semmi, pedig még nem késő. Esztergomnak sokkal több adottságai vannak, mint Keszthelynek. A városnak tennie kell valamit, mert még mindig érdeklödnek a nyugdijasok, hogy nem telepedhetnének-e meg Esztergomban, nem kaphatnának-e megfelelő lakást. Legutóbb két magasrangú katonatiszt F-erjentsik Ottó ny. altábornagy és Krausz tábornok keresett lakást Esztergomban. Sajnos nem találtak. Pedig megkedvelték városunkat és szívesen telepednének meg itt. Ferjentsik altábornagy Kiss Gábor borbély és fodrászmestert bizta meg, hogy megfelelő lakást keressen a számára. Felkerestük Kiss Gábort és megkérdeztük őt a lakáskeresés körülményei felől. — Igen, engem bízott meg Ferjentsik altábornagy úr, hogy lakást keressek a számára. Sokáig kerestem, de megfelelő lakást, fürdőszobás lakást nem találtam — mondja Kiss Gábor. Mások is jöttek, de hiába, nincs kiadó komfortos lakás. Tenni kell valamit ebben az irányban, mert különben csak jelszó lesz itt a nyugdijasok letelepítése. — Nem bírálni akarok, csak az a szerény kérésem, hogy vegyenek fel az idegenforgalmi bizottságba olyanokat is, akik az idegenforgalomból élnek, akiknek tapasztalataik vannak. Nem ártana azután az érdekelteknek megmondani a hibákat. Négyszemközt rá kell mutatnunk a hibákra, kifelé dicsérnünk kell egymást. Ez a város érdeke. Nem ártana, ha többször ülne össze a bizottság. Különösen a lakáskérdés ügyében kell cselekedni. Sok tenni való van. Amikor lakást kerestem vagy fürdőszoba nem volt, vagy angol klozet vagy más hiányzott. Ha már van vízvezetékünk, miért nincs angol klozet a lakásban ? Miért hiányzik a fürdőszoba? Aki havonta itt elkölt pár száz pengőt, annak igényei vannak. Nálunk a háztulajdonosok azt hiszik, hogy valamennyi lakás jó és kiadható. Ez nagy tévedés. Minél több megfelelő modern lakást kell létesíteni, akkor aztán majd lehet propagandát csinálni. Kiss Gábornak más észrevételei is vannak, de itt azokról most nem Írhatunk. Elég probléma egyelőre a lakáskérdés. Miért nem lép érintkezésbe a város vezetősége a Nyukosszal és a Kansszal és miért nem hat oda, hogy erre a célra alkalmas villák, házak épüljenek ? Mielőbbi ülést kérünk ebben az ügyben. HIBEK Milyen jó ... milyen jó, hogy bilincs a rang, milyen jó, hogy nem hív a hang • • milyen jó hogy ablaknál a kuvik, milyen jó, hogy mondja „illik, nem illik" . . . milyen jó, hogy távol a cél, milyen jó, hogy nem forró a tél... milyen jó, hogy van az időnek kereke, milyen jó, hogy nem fehér a fekete . . • milyen jó, hogy öreg a kamasz, milyen jó, hogy nem lesz őszömből tavasz ... milyen jó, hogy rút ez a kép, ' milyen jó, hogy nem jó ami „szép" . . milyen jó, hogy gyeplő az eszem, milyen jó, hogy nem úr a szivem . .. milyen jó, hogy rossz ami „jó" • • milyen jó, hogy nincs vad dáridó •. milyen jó, hogy tűz után fojt a füst, milyen jő, hogy már nem forró az üst... milyen jó, hogy vége a nyárnak, milyen jó, hogy nincs virága fámnak •.. milyen jó, hogy bánat a párom. milyen jó hogy nem valóság az álom ... V Eljegyzés. Nagyajtai dr. Nyiredy István m. kir. állatorvos és mikéi Mike Bazsa ma, vasárnap tartják eljegyzésüket. Mátéffy Viktor új áilása. Ugy hírlik, hogy Mátéffy Viktor országgyűlési képviselőt^ volt esztergomi prépostplébánost Érsekvadkertre ne vezik ki plébánossá. A hírt még nem erősítették meg. Halálozás. Spiegel Lipót gyöngyösi kereskedő, Spiegel Ármin dr. esztergomi főrabbi édesatyja, 82 éves korában elhunyt. Hétfőn temették nagy részvét mellett. Az elhunyt Gyöngyös városának tekintélyes pol gára és egyik legrégibb cégének főnöke volt, aki rabbi-oklevéllel is birt s mint ilyen tudásával is kiemelkedett polgártársai közül. Betöltötték a városnál a meg üresedett két állást. Csütörtökön délelőtt rendkívüli közgyűlés volt af a városházán. A közgyűlés egyetlen tárgya a városnál megüresedett alszámvevői és járlatkezelői állás betöltése volt. Ez alkaloTiból megjelent választó közgyűlésen Karcsay Miklós alispánhelyettes, aki mint elnök vezette a választást. Glatz Gyula polgármesterrel megjelent a város Hos^?u évek óta beváltak az ASPIRIN tabletták minden meghűléses betegségnél és reumás fájdalmaknál. A valódiságért és jóságért szavatol a minden tablettán látható felirás: Gyógyszertárban|kapható. egész tisztikara. A képviselők 59-en voltak, A szavazás Fehér Gyula nagyprépost elnöklésével folyt le. A kandidáló bizottság az alszámvevői állásra első helyen dr. Koszterszitz Sándor, második helyen Szemző Vilmos, harmadik helyen Kovács Gézát jelölte. Érdekes volt a szavazás. Koszterszitz és Szemző fej-fej mellett haladt. Végül is Szemző Vilmos 29 szavazattal került ki győztesen Koszterszitz 28 szavazatával szemben. A járlatkezelői állásra a képviselőtestület Dallos Jánost választotta meg 33 szavazattal Kárpáthy Kálmán 23 szavazatával szemben. Mükedvelőelőadások Pillsmaróton. A Pilismaróti Önkéntes Tűzoltó egyesület husvétvasárnapján felszerelési alapja javára jól sikerült szinelőadást rendezett a Kládek- és Urbán-féle vendéglők nagytermeiben. Szinre kerültek a „Süt a nap" és a „A gyürüs zsidó" cimű színművek. Az előadások rendezője Búzás Rezső tanitó, tűzoltóparancsnok volt, aki fáradságot nem ismerő buzgalommal vezeti az egyesület ügyeit. Munkássága annál is inkább kiemelendő, mert a közelmúltban ez a harmadik előadás, mely az ő fáradozásának eredménye. Nem foglalta el állását a kir. adóhivatalba kinevezett gyakornok. Jeleztük, hogy a m. kir. adóhivatalba a pénzügyminiszter kinevezett egy budapesti gyakornokot. Ez a gyakornok mindmáig nem foglalta el állását és valószínűleg nem is jön. Talán nem tetszett az állás, talán nem érdemes eljönnie. Nem lehetne egy esztergomi vagy vármegyei állástalan diplomást erre a helyre kineveztetni ? Az Esztergomi Ref. Ifj. Egyesület f. hó 8 ára halasztott szinielőadása, azon okból, hogy közben színtársulat érkezett városunkba, ugyanakkori műkedvelői előadásra, B. ü m. rendelet értelmében rendőrhatósági engedély nem volt megkapható s igy az egy héttel ismét elmarad, vagyis f. hó 15-én lesz megtartva. Rendezőség. Panasz a Simor-utcából. Simorutcai lakók panaszolják, hogy a Sissay-köztől a Mária Terézia-utcáig nem lehet a Simor-utcában közlekedni, mert rettenetes nagy a sár. Esős időben a víz befolyik a járdára és itt sem lehet járni. Utcajavitást kérünk. A Frontharcos Szövetség esztergomi főcsoportja f. hó 8-án, vasárnap d e. 10 órakor tartja tájékoztató gyűlését a városház nagytermében Makay Gyula ny. ezredes elnök vezetése a'att. Berényi Róbert dr. ügyvéd a frontharcos kérdésről mond beszédet, vitéz Zsiga János dr. vezetőtUzt a frontharcos szövetség vármegyei térhódításáról számol be. Felhivás Az emlékmű bizottság felkéri mindazokat akik a Palkovics emlékpadra szánt adományaikat még nem küldöttek el, hogy azokat az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank cimére beküldeni szíveskedjenek. A Palkovics emlékmű bizottság elnöksége. Nem jönnek ide a nyugdíjasok, mert nincs megfelelő lakás Esztergomban