Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-12 / 13.szám

Vissza akarják állítani a városi rendőr­séget a városok költségére Az utóbbi napokban egyre erő sebben tartotta magát a budapesti rendőrfőkapitányságon az a hir, hogy ötven-hatvan magasrangú rendőr tisztviselőt helyeznek be a vidékről Budapestre és hogy ez az intézke­dés nagyobbszabású decentralizáció­val van kapcsolatban. Rövidesen ki­robbant az országos szenzáció, be­avatottak tudni vélték, hogy ismét vissza akarják állítani a tiz év előtti rendszert: függetlenítik a városok ren­dőrségét az államtól, illetve az áliamrendőrségtől és kö­teleznek minden várost, hogy maga fizesse rendőrségét éppenúgy, amint az a központosítás előtt történt. A hir gyorsan terjedt az ország­ban mindenfelé és a városokban nemcsak érthető izgalmat váltott ki, hanem országos megmozdulásra kész­tette a városok vezetőit. A városok polgármesterei Vásáry István dr. pol­gármester meghívására összegyűltek Debrecenben, hogy tan cskozzanak erről a kérdésről, az államrendőrség vidéki részének vissza-városiasitá­sáról. A kormány fizetéscsökkentő ren­delete a hivatalos lap mult szerdai számában jelent meg. A rendelet ér­telmében a csökkentés mértéke a IV. fizetési osztályig hét százalék, az V—VII. rangosztályokban hat szá­zalék. A honvédség, folyamőrség, vámőrség, csendőrség, pénzügyőrség és fogházőrség altiszti karának és őrszemélyzetének illetményeit három százalékkal fogják csökkenteni. A 100 pengőnél kisebb illetmények nem esnek csökkentés alá. Az újabb leszállítás után március elsejétől kezdődőleg az egyes fize­tési osztályokban a következő ösz­szegeket utalványozzák: az V. fizetési osztály 1. fokozatá­ban 555, a 2-ban 487 P, a VI. rangosztäly 1. fokozatában 421, a 2-ban 381, a 3-ban 342 P, a VII-ben 312, 284 és 257 P. a Vlll.-ban 232, 126 és 204 P, a IX-ben 186, 174 és 162 P, a X-ben 157, 149 és 141 P, a XI-ben 132, 126 és 119 pengő. A gyakornokok, főiskolai és dij­nokok kezdőfizetése, mivel 100 pen­gőnél kisebb, változatlan marad. A birák járandósága az I. fizetési csoport 1. fizetési fokozatában 301 P, a IX-ben 468. A többi csoportok­ban is ebben az arányban csökkent az alkalmazottak járandósága. A honvédség, folyamőrség, vám­őrség, csendőrség és államrendőrség havidíjasai, altisztjei és legénységi állományba sorozott tagjai, akiknek az illetménye eddig 100 pengőnél nagyobb volt, az ezentúl a követ­kezőképen alakul: tiszthelyettes és felügyelőhelyettes 102, tiszthelyettes és I. osztályú felügyelőhelyettes 135, alhadnagy és hasonló rangúak 145, 155 és 165. Nyugdijiiletmények A nyugdijasok illetményeit általá­ban két százalékkal csökkentik. Az 1925 július elseje előtt nyugdíjazott alkalmazottak, tehát az úgynevezett régi nyugdíjasok járulékát azonban újabb módszer alapján kell megálla­pítani. Ezek a nyugdíjas alkalma­zottak 1927-ben tízszázalékos Illet— ményjavitásban részesültek. Ezt a jövedelemtöbbletet a mostani meg­állapításnál figyelmen kívül kell hagyni. A vidéki városok közösen akarják eldönteni azt a kér­dést, hogy átvegyék-e az ál­lami rendőrség költségeit, amelyeket most rájuk akar­nak hárítani, mert szerintük ma már egész más­kép áll a dolog, mint tiz évvel ez­előtt, amikor még a vidéki városok maguk fizették a rendőrségeiket. Azóta igen sok magasrangú rendőrtisztet helyeztek a vidéki városokba. A polgármesteri értekezlet ezt a rendkívül fontos napirendi tárgyat vitatta meg Debrecenben. A tanács­kozás jelentőségét növelte az a kö­rülmény is, hogy az értekezlet napirendjére felvették az új adók kérdé­sében képviselendő állásfog­lalás ügyét is. A polgármesterek értekezlete kü­lönben teljesen bizalmas volt, de a kérdés olyan nagyjelentőségű, hogy a polgármesteri értekezlet eredmé­nyei alapján rövidesen foglalkozik majd vele minden város képviselő­testülete. A nyugdijösszeget a tiz százalék elhagyásával oly módon utalják ki, hogy minden aranykorona után 1 pengő és 26 fillért kell számításba venni. Például: az a nyugdíjas, akinek 50 aranykorona volt az alapillet­ménye, most az 1927-es illetmény­emelés elhagyásával és a mostani csökkentés beszámításával 68 pengő nyugdijilletményben részesül. Az 1925. július l-e és 1927 ok­tóber 31-e közötti időben nyuga­lomba vonult alkalmazottak járan­dóságát a következő százalékkal fogják redukálni: Az I., II. és III. fizetési osztályában 30, a IV. és V-ben 27, a VI-ban és VII-ben 25, a VIII-ban 23, a IX-ben 21, a X-ben 19, a XI-ben és a gya­kornokoknál 17, a fizetési osztá­lyokba nem sorozottaknál pedig 15 százalék. Az 1927 november elseje után nyugdíjazott tisztviselőknél a követ­kező százalékos levonások lesznek: Az I—VII. rangosztályokban 32, a VIII-ban 31, a IX-ben 30, a X-ben 28, a XI-ben és a gyakornokoknál és a fizetési osztályokon kivül álló alkalmazottaknál 21 százalék. A régi illetmények után számít­ják a levonásokat Az illetménycsökkentési százalé­kot az 1931 szeptember elsején ér­vényben volt járandóságok összegé­ből kell levonni. Ez azt jelenti, hogy a nyugdijasoknál például a két szá­zalékot nem az 1933 február 1-én tényleg kézhez kapott összeg után kell számítani, hanem az 1931. évi jövedelem után. A mostani fizetés­es nyugdíjleszállitás tehát a tényle­ges járandóságokhoz viszonyítva meghaladja a 2—7 százalékot. A IX. osztályban például a régi 200 pengőnek veszik át 5 százalékát és 10 pengőt vonnak le, pedig a tény­leg kifizetett összegnek, a 172 pen­gőnek 5 százaléka 8 pengő 50 fillér. A csökkentés tehát nem 5, hanem 6 százalék. A magasabb rangosztá­lyokban szintén nagyobb: 7 helyett 8 százalék, sőt egyes esetekben ennél is több. A nyugdijak leszállí­tása is igen sok alkalmazottnál el­éri a 3 százalékot. Megalakul a gyümölcstermermelők vármegyei szövetkezete Az általános gazdasági válság és a nyomában fellépő társadalmi bajok az egyeseket összefogásra, közös küzdelemre szorítják. És még ezer szerencse, ha idejében jönnek rá az emberek arra, hogy az ölhe­tett kéz politikája egyrészt idővesz­teség a helyes út megtalálásában, másrészt — egész bizonyossággal — az örvény felé sodródás útja. Nincs igazuk tehát azoknak, akik vén­asszonyos panaszokkal sírják tele egymás fülét és a kétségbeeséstől elkábultan várják a jobb időket. A jobb időknek el kell jönnie. De azt nem várni kell, mint a sült galambot, hanem siettetni, elébe menni férfias bátorsággal, erős tenni­akarással és kitartással, még erősebb hittel munkánk sikerében : ez a jobb jövő legbiztosabb útja. Ilyen bátor, férfias életmegmozdu­lást látunk gazdáink körében is, akik közül sokan egy, az egész vármegyére kiterjedő gyümölcstermelő szövetke­zet létesítését vették tervbe a gyü­mölcstermelés fellendítése, fejlesztése, helyes irányba terelése, a közterme­lésre alkalmas gyümölcsfák és fajták megállapítása, az anyafák nyilván­tartása, mintagyümölcsösök létesí­tése, a gyümölcstermés szakszerű begyűjtése és megfelelő értékesítése céljából. A gyümölcstermelők felkérésére Lingauer Sándor dr. főispán kész­séggel vállalkozott az alakuló gyű­lés egybehívására, mert hiszen igy vármegyéjének gazdaközönségét egy országos akcióba tudja majd bele­kapcsolni, amely a mult év június havában a főispáni kar, a belügy­és földmivelésügyi minisztériumok, a mezőgazdasági érdek- és szak­képviseletek közös értekezletén, éppen a magyar gazdák érdekében, egy országos gyümölcstermelő egyesület megalakítását tűzte ki céljául. Főispánunk a gazdák kérésének örömmel tett eleget, s mivel egy jól megfontolt és előkészített nagyjövőjű mozgalomról van szó, a maga ré­széről is mindent megtett, hogy az ügyet minél előbb a megvalósulás útjára terelje. Intézkedett az alakuló közgyűlés összehívásáról és azt feb­ruár 21 re (kedd) délelőtt V2 12 órára Esztergomba, a vármegyeház nagy­termébe összehívta. A kibocsátott meghívók ugyan február 14 ére szól­tak, de ekkor Apponyi gróf temetése miatt nem lehet megtartani. Most már gazdáinkon a sor, hogy megértsék ennek ké r désnek fontos­ságát és minél többen csatlakozza­nak a lelkes kezdeményezőkhöz. A belépési szándék bejelentése az ala­kulás időpontjáig vitéz Zsiga János dr. vármegyei aljegyző cimére, az ala­kulás megtörténte után pedig a Gyü mölcstermelők Vármegyei Egyesülete Esztergom (vármegyeháza) cimére eszközlendő. Az alakulási mozgalomnak a ma gunk részéről csak örvendeni tudunk és szívesen hívjuk fel gazdáink figyelmét az alakuló közgyűlésen való tömeges megjelenésre, annál is inkább, mert az évi tagsági dij csekély (2—3 P) ahhoz képest, amit ez az összefogás jelent gyümölcstermelőink részére. Látszatadóbál A hatalmas erkölcsi sikerrel zárult és feltűnően hangulatos Öregcser­készbálról történt beszámolónk alkal­mával már emiitettük az Öreg Hollók legújabb tervét, miszerint ez év far­sangján megrendezik az esztergomi farsangi naptárakból már oly régen hiányzó álarcos jelmezbált, amely­nek a cikkünk élén olvasható külö­nös nevet adták. A legutóbbi öreg cserkész összejövetelen végleg el­határozták a bál megrendezését és azt a kipróbált vigalmi őrs vette a kezébe. Megállapították a „látszat­adóbár alapszabályait, melyek kö­zül az első és legfontosabb már a bál nevéből fo'yik: Csak egészen olcsó anyagokból készült, u. n. ron­gyosbáli jelmezekben szabad meg jelenni a résztvevőknek, mert ellen­kező esetben a bál elvesztené a lát­szatadó elleni védekezési jellegét, de meg egyáltalán, kinek van szive és pénze egyetlen farsangzáró mulatság ra költséges jelmezeket készíttetni. Akinek pedig a hangulathoz okvet­len kell a selyem hódító suhogása, nos az éjfél után átötözik az öreg­cserkészbáli ruhába, hiszen tulajdon­képen ettől a báltól fogunk búcsúzni 25-én. Ezen célra megfelelő fűtött helyiségek fognak rendelkezésre ál­lani. De a jelmez általában nem kö telező s igy annak hiánya senkit se tartson majd vissza ettől az igen lát­ványosnak Ígérkező farsangvégí mu­latságtól. Mert bizonyára igen érde­kes lesz ez a mulatság, hiszen az öreg Hollók valamennyi ötletkovácsa lázasan dolgozik a tökéletesnél töké­letesebb rongyosbáli, helyesebben látszatadóbáli jelmezek kitervezésén. A tervek szerint nagyarányú fel vonulás nyitja majd meg az első látszatadóbált, melyben résztvesznek a bál jellegéhez alakított „estélyi" öltözetekben a léts ám és fizetés­csökkentett tisztviselői kar reprezen­tatív képviselői, a világpolitikai nagy­ságok közül egy egy nevezetesebb figura, állásnélküli szeszcsempészek és gangsterek egy-egy különítménye, a régi jó idők gavallérjai és dámái, több ezen alkalomra szabadságolt panamai állampolgár, apacsok, szoba­cicák, cigánykaraván stb., sib. A far­sangi csoportokhoz még csatlakozá­sokat elfogad a rendezőség és va­lamennyi jelmezkérdésben szívesen ad felvilágosítást, Természetesen nem fog elmaradni a jelmezverseny sem, amelyen a dijat a legolcsóbb, legötletesebb és látszatadói szempontból legtökélete­sebb jelmezek fognak nyerni. A bálra lapunk hasábjain még visszatérünk, addig is kiki törje a fejét ügyes és főleg olcsó jelmeze­ken, mert a farsang vége felé köze­ledik és jön a bojt, mely annál ke­servesebb, mennél kevésbbé szol­gált rá az ember. Ki kell használni tehát a kínálkozó kevés alkalmat. (M.J Esztergom város rész­véte Apponyi Albert gróf halála alkalmából Esztergom város közönsége nevé ben Brenner Antal főjegyző, h. pol­gármester az alábbi táviratokat küldte Budapestre: GRÓF APPONYI ALBERTNÉ BUDAPEST Esztergom város közönsége mély megáöbbenéssel fogaáta felejthe­tetlen férjének, a nemzet patriar­chájának, városunk díszpolgár á­nak halálhírét. A gyász szivettépő fájáalmában Kegyelmességeddel őszinte együttérzéssel osztozunk és imádkozunk. MINISZTERELNÖKSÉG BUDAPEST Gróf Apponyi Albertet, Nem­zetünk drága halottját, városunk díszpolgárának elvesztését hazafiúi fájdalommal siratjuk. Adja a magyarok Istene, hogy az ország életéért vivott nagy csa­tájában páratlan munkásságát a nemzet feltámadása kövesse és eb­ben örök emléke fennmaradjon. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Mennyi lesz a csökkentett fizetés?

Next

/
Thumbnails
Contents