Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-12 / 13.szám

Vissza akarják állítani a városi rendőrséget a városok költségére Az utóbbi napokban egyre erő sebben tartotta magát a budapesti rendőrfőkapitányságon az a hir, hogy ötven-hatvan magasrangú rendőr tisztviselőt helyeznek be a vidékről Budapestre és hogy ez az intézkedés nagyobbszabású decentralizációval van kapcsolatban. Rövidesen kirobbant az országos szenzáció, beavatottak tudni vélték, hogy ismét vissza akarják állítani a tiz év előtti rendszert: függetlenítik a városok rendőrségét az államtól, illetve az áliamrendőrségtől és köteleznek minden várost, hogy maga fizesse rendőrségét éppenúgy, amint az a központosítás előtt történt. A hir gyorsan terjedt az országban mindenfelé és a városokban nemcsak érthető izgalmat váltott ki, hanem országos megmozdulásra késztette a városok vezetőit. A városok polgármesterei Vásáry István dr. polgármester meghívására összegyűltek Debrecenben, hogy tan cskozzanak erről a kérdésről, az államrendőrség vidéki részének vissza-városiasitásáról. A kormány fizetéscsökkentő rendelete a hivatalos lap mult szerdai számában jelent meg. A rendelet értelmében a csökkentés mértéke a IV. fizetési osztályig hét százalék, az V—VII. rangosztályokban hat százalék. A honvédség, folyamőrség, vámőrség, csendőrség, pénzügyőrség és fogházőrség altiszti karának és őrszemélyzetének illetményeit három százalékkal fogják csökkenteni. A 100 pengőnél kisebb illetmények nem esnek csökkentés alá. Az újabb leszállítás után március elsejétől kezdődőleg az egyes fizetési osztályokban a következő öszszegeket utalványozzák: az V. fizetési osztály 1. fokozatában 555, a 2-ban 487 P, a VI. rangosztäly 1. fokozatában 421, a 2-ban 381, a 3-ban 342 P, a VII-ben 312, 284 és 257 P. a Vlll.-ban 232, 126 és 204 P, a IX-ben 186, 174 és 162 P, a X-ben 157, 149 és 141 P, a XI-ben 132, 126 és 119 pengő. A gyakornokok, főiskolai és dijnokok kezdőfizetése, mivel 100 pengőnél kisebb, változatlan marad. A birák járandósága az I. fizetési csoport 1. fizetési fokozatában 301 P, a IX-ben 468. A többi csoportokban is ebben az arányban csökkent az alkalmazottak járandósága. A honvédség, folyamőrség, vámőrség, csendőrség és államrendőrség havidíjasai, altisztjei és legénységi állományba sorozott tagjai, akiknek az illetménye eddig 100 pengőnél nagyobb volt, az ezentúl a következőképen alakul: tiszthelyettes és felügyelőhelyettes 102, tiszthelyettes és I. osztályú felügyelőhelyettes 135, alhadnagy és hasonló rangúak 145, 155 és 165. Nyugdijiiletmények A nyugdijasok illetményeit általában két százalékkal csökkentik. Az 1925 július elseje előtt nyugdíjazott alkalmazottak, tehát az úgynevezett régi nyugdíjasok járulékát azonban újabb módszer alapján kell megállapítani. Ezek a nyugdíjas alkalmazottak 1927-ben tízszázalékos Illet— ményjavitásban részesültek. Ezt a jövedelemtöbbletet a mostani megállapításnál figyelmen kívül kell hagyni. A vidéki városok közösen akarják eldönteni azt a kérdést, hogy átvegyék-e az állami rendőrség költségeit, amelyeket most rájuk akarnak hárítani, mert szerintük ma már egész máskép áll a dolog, mint tiz évvel ezelőtt, amikor még a vidéki városok maguk fizették a rendőrségeiket. Azóta igen sok magasrangú rendőrtisztet helyeztek a vidéki városokba. A polgármesteri értekezlet ezt a rendkívül fontos napirendi tárgyat vitatta meg Debrecenben. A tanácskozás jelentőségét növelte az a körülmény is, hogy az értekezlet napirendjére felvették az új adók kérdésében képviselendő állásfoglalás ügyét is. A polgármesterek értekezlete különben teljesen bizalmas volt, de a kérdés olyan nagyjelentőségű, hogy a polgármesteri értekezlet eredményei alapján rövidesen foglalkozik majd vele minden város képviselőtestülete. A nyugdijösszeget a tiz százalék elhagyásával oly módon utalják ki, hogy minden aranykorona után 1 pengő és 26 fillért kell számításba venni. Például: az a nyugdíjas, akinek 50 aranykorona volt az alapilletménye, most az 1927-es illetményemelés elhagyásával és a mostani csökkentés beszámításával 68 pengő nyugdijilletményben részesül. Az 1925. július l-e és 1927 október 31-e közötti időben nyugalomba vonult alkalmazottak járandóságát a következő százalékkal fogják redukálni: Az I., II. és III. fizetési osztályában 30, a IV. és V-ben 27, a VI-ban és VII-ben 25, a VIII-ban 23, a IX-ben 21, a X-ben 19, a XI-ben és a gyakornokoknál 17, a fizetési osztályokba nem sorozottaknál pedig 15 százalék. Az 1927 november elseje után nyugdíjazott tisztviselőknél a következő százalékos levonások lesznek: Az I—VII. rangosztályokban 32, a VIII-ban 31, a IX-ben 30, a X-ben 28, a XI-ben és a gyakornokoknál és a fizetési osztályokon kivül álló alkalmazottaknál 21 százalék. A régi illetmények után számítják a levonásokat Az illetménycsökkentési százalékot az 1931 szeptember elsején érvényben volt járandóságok összegéből kell levonni. Ez azt jelenti, hogy a nyugdijasoknál például a két százalékot nem az 1933 február 1-én tényleg kézhez kapott összeg után kell számítani, hanem az 1931. évi jövedelem után. A mostani fizetéses nyugdíjleszállitás tehát a tényleges járandóságokhoz viszonyítva meghaladja a 2—7 százalékot. A IX. osztályban például a régi 200 pengőnek veszik át 5 százalékát és 10 pengőt vonnak le, pedig a tényleg kifizetett összegnek, a 172 pengőnek 5 százaléka 8 pengő 50 fillér. A csökkentés tehát nem 5, hanem 6 százalék. A magasabb rangosztályokban szintén nagyobb: 7 helyett 8 százalék, sőt egyes esetekben ennél is több. A nyugdijak leszállítása is igen sok alkalmazottnál eléri a 3 százalékot. Megalakul a gyümölcstermermelők vármegyei szövetkezete Az általános gazdasági válság és a nyomában fellépő társadalmi bajok az egyeseket összefogásra, közös küzdelemre szorítják. És még ezer szerencse, ha idejében jönnek rá az emberek arra, hogy az ölhetett kéz politikája egyrészt időveszteség a helyes út megtalálásában, másrészt — egész bizonyossággal — az örvény felé sodródás útja. Nincs igazuk tehát azoknak, akik vénasszonyos panaszokkal sírják tele egymás fülét és a kétségbeeséstől elkábultan várják a jobb időket. A jobb időknek el kell jönnie. De azt nem várni kell, mint a sült galambot, hanem siettetni, elébe menni férfias bátorsággal, erős tenniakarással és kitartással, még erősebb hittel munkánk sikerében : ez a jobb jövő legbiztosabb útja. Ilyen bátor, férfias életmegmozdulást látunk gazdáink körében is, akik közül sokan egy, az egész vármegyére kiterjedő gyümölcstermelő szövetkezet létesítését vették tervbe a gyümölcstermelés fellendítése, fejlesztése, helyes irányba terelése, a köztermelésre alkalmas gyümölcsfák és fajták megállapítása, az anyafák nyilvántartása, mintagyümölcsösök létesítése, a gyümölcstermés szakszerű begyűjtése és megfelelő értékesítése céljából. A gyümölcstermelők felkérésére Lingauer Sándor dr. főispán készséggel vállalkozott az alakuló gyűlés egybehívására, mert hiszen igy vármegyéjének gazdaközönségét egy országos akcióba tudja majd belekapcsolni, amely a mult év június havában a főispáni kar, a belügyés földmivelésügyi minisztériumok, a mezőgazdasági érdek- és szakképviseletek közös értekezletén, éppen a magyar gazdák érdekében, egy országos gyümölcstermelő egyesület megalakítását tűzte ki céljául. Főispánunk a gazdák kérésének örömmel tett eleget, s mivel egy jól megfontolt és előkészített nagyjövőjű mozgalomról van szó, a maga részéről is mindent megtett, hogy az ügyet minél előbb a megvalósulás útjára terelje. Intézkedett az alakuló közgyűlés összehívásáról és azt február 21 re (kedd) délelőtt V2 12 órára Esztergomba, a vármegyeház nagytermébe összehívta. A kibocsátott meghívók ugyan február 14 ére szóltak, de ekkor Apponyi gróf temetése miatt nem lehet megtartani. Most már gazdáinkon a sor, hogy megértsék ennek ké

r

désnek fontosságát és minél többen csatlakozzanak a lelkes kezdeményezőkhöz. A belépési szándék bejelentése az alakulás időpontjáig vitéz Zsiga János dr. vármegyei aljegyző cimére, az alakulás megtörténte után pedig a Gyü mölcstermelők Vármegyei Egyesülete Esztergom (vármegyeháza) cimére eszközlendő. Az alakulási mozgalomnak a ma gunk részéről csak örvendeni tudunk és szívesen hívjuk fel gazdáink figyelmét az alakuló közgyűlésen való tömeges megjelenésre, annál is inkább, mert az évi tagsági dij csekély (2—3 P) ahhoz képest, amit ez az összefogás jelent gyümölcstermelőink részére. Látszatadóbál A hatalmas erkölcsi sikerrel zárult és feltűnően hangulatos Öregcserkészbálról történt beszámolónk alkalmával már emiitettük az Öreg Hollók legújabb tervét, miszerint ez év farsangján megrendezik az esztergomi farsangi naptárakból már oly régen hiányzó álarcos jelmezbált, amelynek a cikkünk élén olvasható különös nevet adták. A legutóbbi öreg cserkész összejövetelen végleg elhatározták a bál megrendezését és azt a kipróbált vigalmi őrs vette a kezébe. Megállapították a „látszatadóbár alapszabályait, melyek közül az első és legfontosabb már a bál nevéből fo'yik: Csak egészen olcsó anyagokból készült, u. n. rongyosbáli jelmezekben szabad meg jelenni a résztvevőknek, mert ellenkező esetben a bál elvesztené a látszatadó elleni védekezési jellegét, de meg egyáltalán, kinek van szive és pénze egyetlen farsangzáró mulatság ra költséges jelmezeket készíttetni. Akinek pedig a hangulathoz okvetlen kell a selyem hódító suhogása, nos az éjfél után átötözik az öregcserkészbáli ruhába, hiszen tulajdonképen ettől a báltól fogunk búcsúzni 25-én. Ezen célra megfelelő fűtött helyiségek fognak rendelkezésre állani. De a jelmez általában nem kö telező s igy annak hiánya senkit se tartson majd vissza ettől az igen látványosnak Ígérkező farsangvégí mulatságtól. Mert bizonyára igen érdekes lesz ez a mulatság, hiszen az öreg Hollók valamennyi ötletkovácsa lázasan dolgozik a tökéletesnél tökéletesebb rongyosbáli, helyesebben látszatadóbáli jelmezek kitervezésén. A tervek szerint nagyarányú fel vonulás nyitja majd meg az első látszatadóbált, melyben résztvesznek a bál jellegéhez alakított „estélyi" öltözetekben a léts ám és fizetéscsökkentett tisztviselői kar reprezentatív képviselői, a világpolitikai nagyságok közül egy egy nevezetesebb figura, állásnélküli szeszcsempészek és gangsterek egy-egy különítménye, a régi jó idők gavallérjai és dámái, több ezen alkalomra szabadságolt panamai állampolgár, apacsok, szobacicák, cigánykaraván stb., sib. A farsangi csoportokhoz még csatlakozásokat elfogad a rendezőség és valamennyi jelmezkérdésben szívesen ad felvilágosítást, Természetesen nem fog elmaradni a jelmezverseny sem, amelyen a dijat a legolcsóbb, legötletesebb és látszatadói szempontból legtökéletesebb jelmezek fognak nyerni. A bálra lapunk hasábjain még visszatérünk, addig is kiki törje a fejét ügyes és főleg olcsó jelmezeken, mert a farsang vége felé közeledik és jön a bojt, mely annál keservesebb, mennél kevésbbé szolgált rá az ember. Ki kell használni tehát a kínálkozó kevés alkalmat. (M.J Esztergom város részvéte Apponyi Albert gróf halála alkalmából Esztergom város közönsége nevé ben Brenner Antal főjegyző, h. polgármester az alábbi táviratokat küldte Budapestre: GRÓF APPONYI ALBERTNÉ BUDAPEST Esztergom város közönsége mély megáöbbenéssel fogaáta felejthetetlen férjének, a nemzet patriarchájának, városunk díszpolgár ának halálhírét. A gyász szivettépő fájáalmában Kegyelmességeddel őszinte együttérzéssel osztozunk és imádkozunk. MINISZTERELNÖKSÉG BUDAPEST Gróf Apponyi Albertet, Nemzetünk drága halottját, városunk díszpolgárának elvesztését hazafiúi fájdalommal siratjuk. Adja a magyarok Istene, hogy az ország életéért vivott nagy csatájában páratlan munkásságát a nemzet feltámadása kövesse és ebben örök emléke fennmaradjon. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Mennyi lesz a csökkentett fizetés?