Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-12 / 13.szám

Fehérrózsa-bál Amióta a leánykezek az Írógépek idegőrlő kattogá-a mellett acélosodnak az életkűzdekmre, meglehetősen gyors ütemben változott meg a világ sora. Valakikor a fehérruhás, fehérrózsás leánykák a mondhatni légmentesen elzárt leányszoba függönyei közül lestek ki a farsangi világba és latolgatták: lesz-e bál, milyen lesz, kik rendezik és igy tovább. A munkát, az előkészítést az erősebbre, a férfi fiatalságra bízták. Ma azonban, amikor a n k már egyenrangú munkatársai lettek a férfiaknak és merészen veszik ki részüket m nden férfi munkfbói, ma ugyan ki csodálkozna, hogy egy lelkes kis leánycsapat vigalmi bizottságot alakit és bált rendez. Különösen akkor, ha ez a kis sereg a végzett kereskedelmisták, az írógépek tündérei közül regrutálódik. Ők ültek össze egy szép napon, hogy az ifjúság szent jogán vidámsággal koszorúzzák azt a gondterhes, ködös szomoruságú életet, mely osztályrészéül jutott az 1930 as évek ifjúságának. Az idei Fehérrózsa-bál nem az első próbálkozás, gondűző, ködomlasztó vidámságban és pompás sikerekben gazdag mult áll az idei próbálkozás előtt, jelezvén azt a valószínű sikert, melyet az 1933-as Fehérrózsa bál is aratni fog. Nagy szeretettel és odaadással dolgoznak a kedves kis hölgy-rendezők már hetek óta a bál előkészítésén. Munka az van rengeteg, mert a bált megelőzően színdarabot is adnak, egyik legkiválóbb színpadi szerzőnk Bónyi Adorján mesés kis vígjátékát az „Egy kis senki"-t. Ennél jobban nem is választhattak volna szinda rabot, mert hiszen ebben éppen az irógép bájos munkásainak életét festi meg ragyogó színekkel, kacagtató fordulatokkal a szerző. A hölgyszereplők csupa ígéretes uj név, az urak valamennyien az Öreg Hollók gárdájának kipróbált műkedvelői. A bál febr. 18 án a Fürdőben lesz. A kedves színdarab kacagtató jeleneteivel, izgató meséjével, minden várakozást kielégítő befejezésével bizonnyára nagy sikert fog aratni és méltó bevezetője lesz egy kedélyes és hangulatos Fehérrózsa mulatságnak. A szindara ot vasárnap d. u. 5 órakor megismétlik és ezen előadásra ezúton is meghívják a város egész közönségét, filléres helyárakért százakat érő nevetést és mulattatást nyújtanak a műkedvelők. 11* János vitéz" a Belvárosi Olvasókörben Nagyszerű rendezésben és jó szereposztásban adták elő a „János vitéz"-! a Belvárosi Földmives Ifjúsági Egyesületben. Őszinte elismerésben volt része a kitűnően játszó műkedvelő gárdának a zsúfolt háztól. A jól sikerült szinelőadás főleg Horváth Sarolta és ifj. Tátus János odaadó munkásságának köszönhető. Emelte még az előadást Meszéna Jolán tanítónő művészies zongorakisérete és Klotz Nándor bencésdiáknak kiváló hegedűjátéka. A s ereplők is valamennyien kitettek magukért, így a főszerepben Kerekes József először mint Kukorica János, majd mint János vitéz kitűnően alakította szerepét. Vele egyenrangúan aratott sikert Iluska szerepében : Kijfer Erzsike, akt bájos megjelenésével és kedves játékával magára vonta a közönség figyelmét A művészi tehetséggel biru Gerendás Ferenc.„Bagó" szere pében érzésteljes énekszólóival keltett feltűnést és sokak szeméből csalt ki könnyeket. Ifj. Tátus Jánost mint szereplőt is külön ki kell emelnünk ; először mint strázsamester érdemel dicséretet, később mint francia király, pótolhataüan szerepala kitásában. Humoros kifeje7ései könynyekig kacagtatták a közönséget. A királykisasszony szerepében Nóvák Juliska szerzett nagy érdemeket szép énekszámaival. A gonosz mostoha szerepét Tóth Lajosné feltűnő tehetséggel játszotta. Németh József is hűen alakította a falu csőszét és sok derűt csalt az arcokra. Nóvák Ferenc mint a francia király udvari tudósa páratlan alakításával keltett tetszést. A tündérlányok tánca várakozáson felül megnyerő volt. A magyar huszárok acélos fellépésükkel színezték a jeleneteket és ejtették csodálkozásba a jelenlévőket. A falu népe, valamint a francia katonák is nagyban hozájárultak a siker növeléséhez. A gyönyörű díszletek Szabó Cz. Kálmán és Tóth Major József munkáját dicsérik. Mivel nagy az érdeklődés a kitűnően sikerült dalmű iránt, a rendezőség úgy határozott, hogy f. évi március 22-én, szombaton és 26-án, vasárnap a nehéz gazdasági viszonyokhoz mérten mérsékelt helyárak mellett közkívánatra megismétli a „János vitéz"-t. Nézze meg mindenki, mert nem mindig adódik Esztergomban ilyen szép szinelőadás ! Gyászlobogót a házakra Kifejezhetetlen az a mélységes gyász, amely Apponyi Albert halálával az országot érte. Bár mindenki nagy megrendüléssel beszélt a nemzet halottjáról, mégis csak a hivatalos épületeken láttunk zászlókat. A polgári házakon, egy két hely kivételével, nem volt gyászlobogó. Mintha azt várná a közönség, hogy ilyen alkalmakkor rendelet jelenjék meg. Ne várjunk rendeletet, hanem maga a gyász, a nemzet nagy halottjának géniusza váltsa ki belőlünk azt a tiszteletmegnyilvánulást, hogy önmaguktól tűzzük ki a gyászlobogót. Mí meg vagyunk győződve arról, hogy minden esztergomi polgárt mélységesen sújtott Apponyi Albert halála, de azt szeretnők, ha ez a mélységes érzés a külsőségekben is kellőképpen, méltóan kifejezést nyerne Reméljük, hogy a mulasztást azonnal pótolják az esztergomi háziurak Ugyanitt ismételten kérjük, hogy Apponyi Albert temetésének ideje alatt, kedden délelőtt 10 órakor konduljanak meg az esztergomi harangok. Ezen a napon az iskolákban nem lesz előadás, a következő napon pedig az egyik tanitási órán a nagy halott emlékét méltatni fogják. EGYRŐL-MÁSRÓL A báli névsor sem nem szépirodalmi olvasmány, sem nem komoly értekezés, mégis többen olvassák el a lapokban a báli tudósítások rovatát, mint egy jó tárcát, vagy egy értéi es közgaz dasági fejtegetést. A báli névsor ugyanis részben az előkelőség fokmérője, részben a bál sikerének a dokumentuma. A báli névsorból tudhatni meg ugyanis, hogy kik tartoznak együvé, egy társaságba, vagy kik nem tartoznak, vagy nem szárítják magukat oda. Wilde Oscar mondja: „benn lenni a társaságban nem jelent sokat, de nem lenni benne, — .szinte elvisel hetetlen." Benn lenni a névsorban nem jelent talán sokat, de kimaradni belőle, sokszor szinte elviselhetetlen. A báli névsor tehát inkább azért fontos az olvasóközönségnek, mert megtudhatja belőle, hogy kik nem voltak jelen a bálon. A nevesebb bálokon ugyanis még a mai gazdasági viszonyok között is ott van mindenki, akinek társadalmi helyzetéből kifolyólag ott kell lennie s csak az nincs ott, aki valamennyire men tesiteni tudja magát a társadalmi obligók kényszere alól. Mert a bál ma már inkább kötelezettség, mint jóízű mulatság .. .De a báli névsor, eltekintve fokmérő tulajdonságától, egyébként is igen érdekes olvasmány. Nem mondunk újat, mert sokszor írtak már róla, hogy milyen furcsán hangza nak a különben széphangzású magyar leánynevek becéző elferditései. Olvastunk erről eleget s mégis meglepődve olvassuk ennek a becéződivatnak ujabb kreációit. Egyik nagyobb magyar város lapjának báli névsorából jegyeztük ki a következő új leányneveket: Moncsi, Tafi, Puci, Pipszi, Bebszi, Babszi, Bátyi, Taszi, Bönce, Jiló, Csonti. Keressük a naptár betűrendes névmutatójában a szentek és boldogok, vértanuk és hi vallók között egyi ket is, másikat is, de nem találjuk .. . Pedig ez a naptár is 1933. évre és magyarok számára készült. Hiába, mi vidéki konzervatív öreg Jánosok, Andrások és Mihályok szörnyen el vagyunk maradva a világtól... A Pénz Ti emberek, kik végtelen sorban Itt küzdőtök a szürke földi porban, S hittel, kínnal, szenvedéssel. Alázattal, megvetéssel, Bányák mélyén, hegyek ormán, De mindig, mindenhol egyformán Imádkoztok hozzám, Csatároztok értem, Száz köznapi harcon • . . Nézzetek rám, Ma megmutatom Az igazi arcom, Amióta áll az emberi világ. Én vagyok az óhaj, Én vagyok a vágy, Én vagyok a kezáet, Én vagyok a vég, Én vagyok a minden, A sors, A lét. Engem mindenki szerelme vár, Én vagyok az érték* a díj, az ár, Az út, meg a cél, A bolt, meg a bér, A bank, a rang, az egész mindenség, A gát, a vész, a kincs és a nincs, A pénz, a pénz Ti teremtettetek, De én uralkodom a szíveteken, az agyaAz éhes, dolgos tenyerek [tokon, Vad vágya én vagyok Értem éltek és száz halált haltok, De én csak magamat szeretem <5 fázom, didergek egyedül, Csak ahhoz megyek, ki tele zsákon ül. Én mindennél több vagyok, De soha sem elég, Belőlem még Krőzus is Harácsolt volna még. S akinek nem jut, nem telik Csak garasos robot. Éhes gyomrukon verik A lázadó dobotApa fiú elleni Kés a testvér-mellen, A világ áll vérben, Értem és minden csak én értem. Mit imádtok, szerettek, Hisz gyűlöltök, megvettek, Egymás raboljátok S én arcotokba vágok. Bemocskoltok vérrel, Hajszoltok verejtékkel. Könyörtelen bálvány ... uratok vagyok, Értem becsületet, hitet is eladtok A zsebetek tátong, az öklötök kemény, Látjátok ? tudjátok ? hogy mi vagyok én ? Én vagyok a bűn, a mocsok, a szemét, Én vagyok a siker, a tudás, az ész. Én állok utadba, bárhova is lépsz, Mert én va^vok a Pénz, a Pénz, a PénzKanissa Miksa A hóvirág már ébredezik az erdő rőt avarja alatt s nemsokára kidugja zöldesfehér fejecskéjét egy kis tavaszi verőfény, egy kis langyos februári napsugárra- vágyakoz5n, a friss levegőre. Álma mély és háborítatlan volt a lesárgult falevél alatt, csak a föld csendes pihegését, lassú szívverését hallgatta narkotikus félálomban. Ott aludt mellette a szentjánosbogár, a pothos nünüke, a rovátkás pillangómúmia s békés nyugalom ölén vár ták, várták a biztosan eljövendő tavaszt, a természet elmaradhatatlan feltámadását. A mi lelkünk is igy szunnyad dermedt várakozásban a bizonytalanság, a meddő reménykedés telének rőt avarja alatt, várva a biztosan eljövendő tavaszt, az elmaradhatatlan feltámadást. Az eljövendő feltámadást... De hányszor jött' már a mi tavaszvárásunkra ismét havaseső és dermesztő szél s hányszor fagyott le már a mi reménykedő lelkünk, bizakodó szivünk kikeleti hóvirágja ?!.. És mégis, valahányszor kisüt az első vérszegény tavaszi napsugár, valahányszor megjelenik sápadtarcú lánykák tányérján az első fázós, hidegarcú hóv rág, mégis felujjong bennünk az élet vágya, a feltárna dás reménye, a kalásztérlelő nyár bizonyossága. Egy-két nap még s megjön a hóvirág, egy két esztendő talán s megjön a mi feltámadásunk, napsugaras életünk, kalásztérlelő nyarunk. A télre tavasz jön, a tavaszra nyár.. . Ez a természet örök, megmásíthatatlan rendje a hóvirágtól kezdve az emberi lelkekben rügyező reménykedés erőteljes fájáig. Megújhodás, feltámadás élni-akarás. Letarolhatja a hóvirág-rügyet újabb hóvihar, megdermesztheti az ébredő bogárkát, a felrezzenő pillangó-múmiát ujabb fagy — azért a télre bizonyosan tavasz s a tavaszra nyár következik. A hóvirág a magyar reménység beteljesülésének a szimbóluma. Feltámadást, megújhodást jelent a természetben s az életben. Harsányi Lajos : A tavasz muzsikál c. versében olyan szépen szól a biztatás: Lila gyászok váljatok fehérre, a sziveket megújhodás érje. Zumm, zumm, ébrednek a méhek, zumm, zumm, vége van a télnek . . ! A spanyolnátha és általában mindenfajta meghűléses megbetegedés legbiztosabban leküzdhető az ezerszeresen bevált Aspirin« tabletták használata által. Vásárlásnál kifejezetten Aspirint kérjen és ügyeljen az eredeti „föoyefc" - csomagolásra, a zöld szalaggal Kérdezze meg orvosát. Minden gyógyszertárban ^kapható