Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-09 / 12.szám

rSTIWittl/lffK ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 12. SZÁM 1933 CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 9 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. gr. Apponyi Albert f Az óriási rotációs gépektől a legegyszerűbb gyorssajtóig egész Európában gyászhirben, gyászkeretben, hasábokban, sőt oldalakon közlik Apponyi Albert gróf halálát. Apponyi halálának hirét világgá vitte a rádió, hirdette a fény a nagyvárosok utcáján, kiáltotta ezer és ezer rikkancs, hogy milliók és milliók mondják ki Apponyi Albert gróf nevét. Apponyi Albert nincs többé. Rettenetes, döbbenetes ezt kimondani is, még rettenetesebb és döbbenetesebb ezt leirni. Mélységes gyász tölti el szivünket és lelkünket. Árvábbak vagyunk mi magyarok az árváknál. Az ország jó atyja volt Apponyi Albert, Minden magyar jó atyja. Szószólónk, igazságunk, szent ügyünk védője volt odakünn Genfben, a Népszövetségnél. Életének utolsó napjait is hazájának szentelte, az utolsó napokban is dolgozott Magyarországért. A halál szinte a genfi népszövetségi parlamentből húzta ki. Védőügyvédje volt Apponyi Albert gróf a magyar nemzetnek. Mindenkor csak Appionyi neve visszhangzott, amikor arról volt szó, hogy ki képviselje Magyarország ügyét. Apponyi, Apponyi és Apponyi. A fiatalok már igy tanulták meg : Apponyi, Apponyi és Apponyi. Mert Apponyi Albert volt a legnagyobb és a legkitűnőbb szónokunk. Jobb védőügyvédje nem lehetett a nemzetnek. Jobb védőügyvédje nem is lesz soha ennek az agyonsanyargatott országnak. Úgy érezzük, mintha valaki elengedte volna kezünket. Tudjuk, hogy ez csak képzelődés, reflexszerű érzés, mert ha meghalt is Apponyi Albert, halálában is kezünket fogja és halála után rajtunk, szerencsétlenségünkön, nyomorúságunkon, árvaságunkon és elesettségünkön hordja tekintetét. A régi Magyarország egy nagy darabja, magasztos emA győriek Esztergomon keresztül átáznak Budapestre léke, gyönyörű élete tünt le Apponyi Alberttel. Az Úr Isten legjobban azokat a kiválasztottjait szereti, akiknek magas életkort enged. Apponyi Albertnek 87 esztendőt engedett az Úr, haláláig nagy egészségben, nem mondhatjuk boldogságban, mert senki sem lehet boldog, amikor egy nemzet boldogtalan. Apponyinak abban volt a boldogsága, hogy több mint hetven esztendőt láthatott a szép magyarországból és annak szép, boldog és megelégedett életéből. Együtt élt és beszélt, dolgozott nagyjainkkal, két királyt és császárt szolgált hűséggel, ott volt a koronázásukon, ott volt minden királyi ünnepségen. Ott volt minden nagyobb és országos eseménynél, ott volt minden örömnél és gyásznál, látta a háború árnyékát előrevetődni, látta a boldog béke-! világ napsütését árnyékba változni, eltemette két királyát és j császárát és látta a gyász után a még feketébb gyászt: Trianont. És attól kezdve szószólója, ékesnyelvű pártfogója volt Apponyi Albert Magyarországnak. Helye üres marad Genfben. Emberi nagysága már régen túlnőtte a szűk európai horizontot és matuzsálemi alakjára köteles tisztelettel tekintettek fel még Magyarország hivatásos ellenségei is. Egy ősi kultúrájú nemzet igazi reprezentánsa gróf Apponyi, egy porbasújtott nép élő lelkiismerete, szünetlen harsogó vádbeszéde, az igazságkeresés jerikói kürtje, amelynek hangjára ó hányszor omlottak össze a genfi hazugságok papirosfalai! És most halálával is Magyarországot szolgálja. Halála Magyarország felé fordítja a világ tekintetét és lelkiismeretét. Megrendülve, mély fájdalommal állunk meg holtteste előtt és még nagyobb fájdalommal búcsúzunk el tőle és az ő szép, gyönyörűséges magyar életétől. • A Budapestre utazó esztergomiaknak már régen feltűnt, hogy Kenyérmezőn mindig sok a fel- és leszálló utas. Kitűnt, hogy ezek között sokan vannak a győriek. Érdeklődtünk, mi az oka annak, hogy a győriek Esztergomon keresztül utaznak Budapestre és ugyanígy vissza. Azt a feleletet kaptuk, hogy a győriek csak úgy tudnak gazdaságosan Budapestre és vissza utazni, ha Esztergomon keresztül váltják meg a jegyet. Győrből Budapest felé nincs jó reggeli vonat. Ennek következtében a győriek Almásfüzitőn és Kenyérmezőn keresztül utaznak Budapestre, ahova 10 órára meg is érkeznek. De azt is megtudtuk, hogy a győrieknek ez az utazása sokkal olcsóbb, mintha egyenesen Budapestre váltanák meg a jegyet. E két ténykörülmény minden esetre gondolkodóba kell, hogy ejtse az illetékeseket. Igy kerültünk szorosabb összeköttetésbe Győrrel. Sajnos azonban, mit érünk vele. Az utasok Kenyérmezőn átszállnak és — csak integetnek a mi szép bazilikánk felé Legjobban szeretnénk, ha a győriek betérnének hozzánk Esztergomba — dehát az idő, meg a menetrend ezt nem engedi meg. Nem is erőltetjük a dolgot. Csak azt kérdezzük, hogy lehetséges, hogy a győrieknek nincs megfelelő reggeli vonatjuk Budapestre ? Bizonyára szóvá tették ezt már a győriek, ha pedig nem, akkor nagy okuk van, hogy Esztergomon keresztül utazzanak Budapestre. Kérdést kellene az esztergomi illetékeseknek intézni, vájjon meddig lesz szerencsénk a Kenyérmezőn átszálló győriekhez. Ha még jó továbbra is, akkor gondoskodnánk arról, hogy bejöjjenek Esztergomba is. Hí lesz a dorogi vásárral? Kereskedőink és iparosaink közül többen a7zai a kéréssel fordultak hozzánk, hogy tartsuk napirenden a dorogi vásár ügyét. Köztudomású ma már Esztergomban, hogy Esztergom kereskedelmét és iparát nemcsak, hogy megbénítja a dorogi vásár, de teljesen élettelenné is teszi. Amióta Dorognak a vásárjogot — helyesebben a hetipiacvásár-iogot megszerezték — nem szűntünk meg tiltakozni ezen életbevágó sérelem ellen és nem győztük eléggé hangsúlyozni, hogy nem Dorogra, hanem Esztergom-megye székhelyére, Esztergomra kell a kereskedelem és ipar szempontjából a súlyt helyezni. Esztergomban mintegy 600 önálló iparos él, félannyi kereskedő, akiknek összessége, egzisztenciális kérdése teszi szükségessé, sőt kötelességgé az illetékes hatóságoknak, hogy Esztergom, nem pedig a községi jelleggel és néhány iparossal, számot nem tevő üzlettel biró Dorog előnyét szolgálják. Esztergom városa sohasem allt Dorog érdekeinek útjába, igy elvárjuk, hogy Dorog se legyen t

akadálya az esztergomi létkérdéseknek, elsősorban a kereskedelmi és ipari érdekeknek. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az esztergomi iparosok és kereske dők már sokszor jártak az illetékeseknél, hogy nagy sérelmükben orvoslást találjanak, kérvényt adtak be, jártak a miniszternél, felkeresték több izben a polgármestert, mégsem történt semmi. Az idei esztendő még nagyobb megpróbáltatások elé állítja az esztergom kereskedőket és iparosokat, éppen ezért kétszeres kötelességgel tesszük magunkévá az esztergomi iparosságra és a kereskedőkre igen fájdalmas vásár ügyét. Kérjük ismételten a hatóságokat, hogy ne hallasszák tovább ezt a nagyon fontos kérdést. Vizsgálják meg tüzetesen a kereskedők és iparosok kérelmét. A terhek elviselhetetlenek voltak a mult évben, ebben az évben még több áldozatot kivan tőlük az állam, de kérdés, vájjon elbirjáke a megnagyobbodott terheket ? I Ha nem segítenek az illetékesek, akkor ki tud segíteni ?... Nem lehet, és nem szabad magukra, sorsukra hagyni iparosainkat és kereskedőinket. Amikor tehát a dorogi vásár-ügyet napirendre hozzuk, nemcsak azt hangsúlyozzuk, hogy ez a vásár kárára van egész Esztergomnak, hanem azt tesszük fősérelem tárgyává, hogy Dorognak nincs joga olyan vásárt tartani, mint amilyent hétről-hétre tart. Nincs kifogásunk a kisebb hetipiac ellen, de kifogásunk van a kirakodó vásár ellen. Nem nyugszunk addig, mig ezt a borzalmasan fájó kérdést Esztergom közérdeke szempontjából kedvezően meg nem oldják. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyénekel felkutat, úgy bel- mint külföldön. Február 0-én csütörtökön ypát 7 és 9-kor fl

t ^dám egy £

va _ Szenzációs jazz-band kaland 10 felvonásban MOZGÓBAN