Esztergom és Vidéke, 1933
1933-12-17 / 98 (99).szám
I ll!llilPWillili IWIIIIM lllillll IIIIIIIII III I ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 98. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP, DECEMBER 17 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Örömhír erre vágyik ma mindenki. Olyan régen volt az, amikor még ilyen is akadt az életünkben. Ma ami hir továbbszárnyal, az csak fájdalmas és lesújtó. A gondok tömegében, a gazdasági helyzet folytonos gyengülésében sodródó, kapkodó ember gondolkozásmódja is lassan hozzáhasonul a zord időkhöz. Reményvesztetten, örömtelenül, kedvtelenül végzi a maga mindennapi munkáját, ha van, bizalmatlan, elzárkózó, akinek a gondolkozása, lelke is nem törődő, közönyös hangulatba merül el, nem vár az élettől semmit, az örömhirek varasáról is lemondott és ebben az általánossá váló lélektelen gondolatvilágban ő sem akar másnak örömet szerezni. Szomorúan kezdjük tapasztalni, hogy ez az elkedvetlenedés' immel-ámmai való, hangulattalan munka milyen káros befolyással van az egyénre, társadalomra és az egész gazdasági életre. Nincs serkentés, bizakodás s a munkába vetett hitnek ereje elgyengült. A tisztviselők, közalkalmazottak a fizetéscsökkentés folytonos bizonytalansága mellett kedvtelenül húzzák az igát. Sohasem tudhatják, mit hoz a holnap. A magánvállalatoknál is a jövő bizonytalanságának szelleme fékezi meg a lendületet. Az a hangulat, hogy a dolgozó örüljön a mai viszonyok között való elhelyezkedésnek, nem engedi érvényesülni a kezdeményezést, a vállalkozást és az ambíciónak olyan irányban való kifejlődését, amely eredményt akarna elérni. Az a szomorú körülmény, hogy a fiatalság ezrei nem tudnak elhelyezkedést, munkát találni, semmivel sem javul, ha a pangás tovább tart, ellenkezőleg a stagnáláson való könnyítés, a vállalkozási kedv fellendítése a munkaerők serkentése a munkanélküliség áldatlan állapotán is csak segítene. Ma még nincs rendezve az állástalan diplomás ifjúság helyzete. Ma még nagyszámban vannak álláshalmozók és aránytalanul nagyjövedelműek. Még mindig késik ezeknek a fájó problémáknak a megoldása. És félő, hogy a rendezést nem felülről, hanem alulról fogják kezdeni a kisfizetésüeknél, a tanitópároknál, vagy dijnoki alkalmazottaknál. A közelgő karácsonyra, ki tudja már hányadszor, tekintenek reménykedve a munkanélküliek, az állástalan ifjú diplomások serege. Az évek óta felhalmozódott gond, keserűség, a füstbe ment remények után mégis csak keresni kellene a módját, hogy egy kis örömhír jusson számunkra. Keresni kell a módját, hogy az életnek ezt a keserű hangulatát megédesítsük, hogy ennek a minden reményt, bizakodást elfátyolozó, kínosan hosszantartó pangásnak véget vessünk, hogy felüdítsük a lelkeket és szebbé tegyük a minden évben szomorúbb karácsonyt. Szüksége van erre ma mindenkinek, de különösképpen ennek a fáradt, nehezen lélek ző, szegény nemzetnek. A Közigazgatási Biróság döntése a városi villamosmű ügyében I fZwillinger Ferenc dr. városi képviselő két évvel ezelőtt megfellebbezte a városnak a Hungária Rt.-gal kötött szerződése ügyében hozo f t ha tározatát. Zwilünger Ferenc dr. a panaszában egyes képviselőtestületi tagok érdekeltségét hozta fel indokul és annak megállapítása esetén mind a város, mind a kisgyűlés határozatának megsemmisítését kérte A közigazgatási biróság letárgyalta a panaszt és a következőképpen itélt: „A magyar királyi közigazgatási biróság a panasznak részben helyet adva, kimondja, hogy a Közüzemi Részvénytársasággal kötött bérleti szerződés felbontása tárgyában Esztergom szabad királyi megyei város képviselőtestületének 113/1931. sz. határozata meghozatalában, illetőleg az erre vonatkozó szavazásban Frey Vilmos, Marosi Ferenc, Mike Lajos, vitéz Szivós-Waldvogel József, Fehér Gyula, Brenner Antal, Etter Jenő, Homor Kálmán, László István, Frommer Ferenc és Sántha József képviselőtestületi tagok érdekeltségük miatt részt nem vehettek. Esztergom város képviselőtestülete az 1931. évi május hó 18-án tartott ülésében 113. szám alatt hozott határozatával kimondotta, hogy a város pénzügyeinek sürgős és ha laszthatatlan rendezése érdekében a Közüzemi Részvénytársasággal a városi villamosmű bérletére vonatkozólag kötött szerződést megszünteti és a város polgármesterét megbízza, hogy a részvénytársaság összehívandó közgyűlésén a szerződés megszüntetését mondassa ki. Azzal is megbízza a város polgármeterét, hogy a Közüzemi Részvénytársasággal fennálló és ezúttal ugyancsak felbontott egyéb szerződésnek, úgymint a mészégetési és erdőtiszfitási, a téglagyári, a kőbányai, a jéggyári és autóbusz-üzemi szerződéseknek a megszüntetése, iüetve ezeknek az üzemeknek további hasznosítása és kezelése iránt tegyen sürgős intézkedést és terjesszen a képviselőtestület elé megfelelő javaslatot. A város képviselőtestületének ezt a határozatát a panaszos egyes képviselőtestületi tagok érdekeltsége okából, de érdemi alapon is megfelebbezte. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági kisgyűlése a feje zetben felhívott határozatával a város képviselőtestületének határozatát helybenhagyta. Panaszában a panaszos a rendelkező részben megnevezett, továbbá Darvas Géza, Matus Gyula, Dudás László és Glatz Gyula az ügy tárgyalásában és a szavazásban résztvett képviselőtestületi tagok érdekeltségét megállapítani azon az alapon kéri, hogy a nevezettek a Közüzemi Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelőbizottságanak tagjai és mint ilyenek érdekeltségük következtében a részvénytársaságot érdeklő kérdés tárgyalásában és a határozat hozatalában részt nem vehetnek. A m. kir. Belügyminiszter 82694— 931. IV. számú átiratában a panaszszal szemben hatásköri kifogást ereit, mert szerinte az 1929. évi XXX tc. 29. §-a értelmében, ha a jogorvoslat érdemi elbírálása a miniszter hatáskörébe tartozik, az érdekeltség kérdésében a miniszter végérvényesen dönt. A m. kir. közigazgatási biróság 5722/1931. szám alatt hozott végzésével a miniszter hatásköri kifogásának nem adott helyet és a saját hatáskörét megállapította. A határozat kézhezvétele után a miniszter 66716/1932. IV. szám alatt a bíróságot értesítette, hogy a hatásköri kifogást elejti. Esztergom szabad királyi megyei város polgármesterének 5237/1933. számú jelentése szerint a szóban forgó képviselőtestületi határozat meghozatalában a képviselőtestületi tagok közül szavazatukkal Brenner Antal, dr., Etier Jenő dr., Fehér Gyula dr., Frey Vilmos dr., Homor Kálmán, Horváth Mihály, László Is ván, Marosi Ferenc Mike Lajos dr. Nádler István, Sántha Jozssf dr., vitéz Szívós- Waldvogel József a Közüzemi Részvénytársaság igazgatósági tagjai, továbbá Frommer József és Kubovics Ferenc, ugyanannak felügyelő-bizottsági tagjai vettek részt. A részvénytársaság ügyeit — a kereskedelmi törvény értelmében — az igazgatóság intézi, a társaság ügyvezetését pedig a felügyelő-bizottság tagjai az ügyvezetés, illetőleg annak ellenőrzése körül kifejtett ténykedéseiként vagyoni felelősséggel tartoznak. Kétségtelen tehát, hogy a részvénytársaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai a részvénytársaság ügyei tekintetében közvetlenül érdekeltek. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság Közvetlen érdekeltsége kétségtelen, mert a képviselőtestület nemcsak a Hungária Részvénytársasággal létesítendő szerződés megkötése, hanem a Közüzemi Részvénytársasággal előzőleg létrejött szerződés felbontása kérdésében is határozott. Az 1886. évi XXII. tc. 57. §-ának negyedik bekezdése akként rendelkezik, hogy a képviselőtestület tagja csak oly ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyek által közvetlenül érdekelve nincs. Tekintve már most azt, hogy a megállapított tényállás szerint a rendelkező réazben felsorolt igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok szavazatukkal a határozat hozatalában részt vettek, ezeknek érdekeltségét meg kellett állapítani. Ellenben Darvas Géza, Matus Gyula, Dudás László és Glatz Gyula képviselőtestületi tagok érdékéltségét megállapítani nem lehetett, mert a nevezettek a már hivatkozott polgármesteri jelentés szerint a határozat hozatalában részt vett igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok között nem szerepelnek. Jogszabályt sértett a törvényhatósági kisgyűlés, midőn a rendelkező részben szerepelt képviselőtestületi tagok érdekeltségét meg nem állapította." A közigazgatási bíróságnak ez a döntése nagy meglepetést kelt Esztergomban. Nem azért, mintha senki sem gondolta volna, hogy a panasznak a közigazgatási biróság helyet nem ad, sőt, előrelátható volt, hogy a biróság a felebbezőnek ad igazat. „kiírói kaland" Dec. 16. és 17.ee, szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Egy ar.-nyos grófkisasszony és egy milliomos szerelmi regénye. MOZGÓBAN
