Esztergom és Vidéke, 1933

1933-12-17 / 98 (99).szám

2 ESZTERGOM ét VIBEK&. Í933. december 17. A kérdés most már, hogy milyen helyzetet teremt a közigazgatási biróság ítélete? Leghelyesebb, ha a szerződés ügyét a közigazgatási biróság döntésével a képviselőtestület elé viszik és újra letárgyalják. E tárgyalás során arra kell törekedni, hogy új szerződés köttessék a Hungáriával. Az új szerződésben több előnyt kell a város részére biztosisitani. Rendkívül fontos és a közönség érdekeit szolgálja, hogy az új szerződéssel kiküszöböltessenek a közönség köréből sűrűn és igen súlyo san hangzó panaszok. Ezekre már itt kívánunk rámutatni. Az első panasz, hogy állandó baj van az áramerősséggel. Károsodás ért többeket amiatt, hogy az erősebb áram bekapcsolódásával motorok, berendezések mentek tönkre. Bár nagyobb az áramerősség, mint volt, mégis gyakran panaszolják, hogy a világitás gyengébb, mint azelőtt. A nagyobb panaszok közé tartozik, hogy az árammérő órákat a Hungária 100%-al drágábban adja, mint más cég. Tudvalévő, hogy csak akkor lehet kikapcsolni az áramot egyes fogyasztóknál, ha azok nem fizetik a hátralékos számlát. Előfordult, amint bennünket értesítettek, hogy akkor is kikapcsolják az áramot, ha valaki nem az árammal, hanem rádió, vagy más vásárolt tárgy után maradt el a részletfizetéssel. A motorikus üzemek részéről is panaszkodnak. Az árakat szabályozni kell és pedig olyképpen, hogy ahol nagyobb a fogyasztás, ott adják meg a nagyobb kedvezményt. A jelenlegi helyzet szerint a nagyiparos 4 fillért, a kis daráló 2*4 fillért és — például — a tortasütő 1 fillért fizet az áramért hektovattonkint. A csatlakozó vezeték munkálatai közül is állandó panaszok hangzanak. A csatlakozó vezeték csak a ház faláig szól, azon csak a Hungária dolgozhat. A panaszok szerint a csatlakozó vezetéken a Hungária egészen az óráig terjeszti ki jogkörét és igy természetes, hogy magasabb számlákat kell a munka után a fogyasztóknak fizetniök. Az órabérek a Hungáriánál — ér tesülésünk szerint — 24 fillér. Ezzel szemben a Hungária a fogyasztóknál 70 filléres órabért számit fel. A Hungária karbantartási dijat szed olyan órákért, amelyek a fogyasztók tulajdonai. A motorikus üzemeknél az órákért kölcsöndíj cimén 2 P-t számláznak, holott csak 1 P 60 fillért kellene fizetni. Végül arra is kell törekedni az új szerződés megkötésénél, hogy*a város a Hungáriával kötendő megállapodás értelmében gondoskodjék panaszirodáról, ahol a közönség esetleges panaszait meghallgatják és ahonnan intézkedhetnek is. Hová menjen panaszaival jelenleg a közönség ? Más városokban a mérnöki hivatal áll a panaszosok rendelkezésére. A városnak feltétlenül fel kell használnia a mo tani alkalmat, hogy nemcsak a saját, de a közönség érdekeinek is érvényt szerezzen. Felkeressük majd a Hungária helyi üzemfőnökségét és közvetlenül kívánjuk előadni a közönség panaszát. A választ legközelebbi szá munkban kívánjuk hozni. A „Bácsi menyasszony"-! ma, vasárnap d. o. fél 6-kor adják a Fürdőben A mai vasárnap ismét jelentőségteljes nap az esztergomi műkedvelők annáleseiben: ma d. u. fél 6 órakor indulnak abban a nemes vetélkedésben, melynek célja, hogy megállapittassék, vájjon melyik műkedvelő gárda a legjobb, a legelső, mondhatnók igy is: a bajnok hazánkban. Szándékosan nem irtuk ide, hogy a csonkahazában, mert hiszen tudvalevő, hogy az elmúlt versenyeken a megszállott Arad kitűnő magyar műkedvelői is résztvettek és a második helyet foglalták el az ezüstkoszorus öreg Hollók előtt. A mai versenyelőadáson a „Bécsi menyasszony" kerül szinre a novemberi előadás nagyszerűen bevált szereposztásában. A verseny előadásra ezúton hívják meg az öreg Hollók Esztergom város közönségét és kérik, hogy minél nagyobb számú megjelenésükkel tüntetőleg mutassák ki együttérzésüket a műkedvelői gárdával, akik már annyi kellemes estét szereztek a város közönségének. A „Bécsi menyasszony" annyira pompás vigjáték, a szerző nagy konferanszié Békefjy László humora olyan bőségessen árad benne, hogy nagy nyereség mindenkinek, aki csak megjelenik a Fürdő Szálló színháztermében és jilléres belépődíjért végigkacagja a kellemesen fűtött teremben az előadást. Az Öreg Hollók természetesen a legnagyobb felkészültséggel indulnak az előadásra és remélik, hogy nagyszámú és lelkes közönség biztatása mellett a Műkedvelő szövetség zsűrije előtt megállván helyüket megvédik a legutóbbi versenyek küzdelmeiben szerzet ezüstkoszorút. A mi részünkről természetesen tiszta szívből kívánjuk is ezt a lelkes gárdának és kérjük a város közönségét, hogy ezen a közkívánatra rendezett előadáson mennél nagyobb számban jelenjen meg. Az előadás ma vasárnap d. u. jél 6 órakor lesz a Fürdő Szálló kellemesen fűtött színháztermében. Belépődijak: 100, 80 és 50 fillér. Tiszta jövedelmet az öreg Hollók „Fészek" alapja javára fordítják. mmmmmmmmmmmmmmmm Szép sikerrel végződött a Dorogi AC birkózóversenye A Dorogi Atlétikai Club legutóbbi versenyén ismét fényes tanújelét adta a sportban való felkészültségének és annak, hogy derék bányászainkat a sport terén vezetőhely illeti meg. A DAC a mostani verseny megrendezésével bizonyította be ezt legjobban, amikor a magyar birkózósportnak elsőosztályú erőivel mérhette össze erejét és amikor kitűnt, hogy nemcsak a futball terén állja meg helyét szép sikereivel, hanem az atlétika minden ágában hasonló helyet érdemelnek ki a derék dorogiak, mert kitűnő sportembereket adnak a magyar sportnak. A versenyen a dorogiak különösen nagy számban szerepeltek — mint versenyrendező házigazda — és nagy elismerést arattak. Ugyancsak kitűnő eredményt értek el a Győri AC versenyzői is. A verseny hatalmas nézőserege sokszor tombolva ünnepelte az egyes párokat, kik a birkózó versenyben résztvettek a légsúlytól a nehézsúlyig. Annyi bizonyos, hogy a dorogi otthon rég nem látott oly nagyszámú és annyira lelkes közönséget mint most. Ez a verseny kitűnő propagandája volt a birkozósportnak. Csak az a kár, hogy több fővárosi versenyző nem várhatta meg a verseny végét a vonat indulása miatt. Az eredmények a következők: Bajnok lett a légsúlyban Gyarmati (Testvériség). 2. Bányai (B. Vasutas). 3. Rózsaföldi (DAC). A pehelysúly bajnokságát Fábián (B Vasutas) nyerte 2. Tenkei (HAC), 3. Karsay (GyAC) lett. A könnyűsulyban Bele (DAC) nyerte a bajnokságot, 2. Szép say (GyAC) lett. A könyűsulyban Beke (Testvériség).2. Finyák (GyAC) lett 3. pedig Vincze (B Vasutas). A nagyközépsulyban Riheczky (MÁVAG) nyert bajnokságot, mögötte Kripki (DAC) második, Tomány (DAC) harmadik helyet szerzett. A kisnehézsúly bajnoka Pető (HAC) második helyzettje Göndör (Törekvés), 3, Tarányi (MTE). A nehézsúly bajnoka Varga (BSzKRT), második helyezettje Sárdí (HAC), harmadik helyezettje Juhász (UTE) lett. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen ;helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Gyermek boy-kabát, „Eszkimó" ruha Keménynél. ESZTERGOM Irta : KÜHÁR FLÓRIS 0. S. B. A kölni dóm kifejező formáiban is a germán kereszténység nemzeti emléke akar lenni, -- bár ez az akarás a mai kutatás világánál ugyancsak eltévesztette eszközeit és az igazán német gótika emlékei helyett a német Rajnához a francia gótikát telepitette. Az esztergomi bazilikában a középkor stílusaiból az épületben, díszítő formáiban nincs semmi; a középkort csak a kincstár ruhái, ötvös munkái és a lapidáriumban őrzött kövek, oszlopfők, a primási képtár remek középkorvégi festményei képviselik. A romantikus ihletnek — az új klasszicizmus építőformái adnak testet az alaprajz központi tagozásában, a térképezés tágas, szabad, nagy íélekzetű méreteiben, a vonalak, ívek összhangzó monumentalitásában, a boltozás és kupolaalapzatot záró félhenger- és gömbszerű alakításában, a mindenen átvonuló puritán egyszerűségében. A bazilika bensejében nincs semmi komorság, nincs meg a félhomályban élő misztikus lendület. Külseje pedig annak a művészi józanságnak benyomását kelti, mely csak addig mer emelkedni, amig biztos, szilárd talajt érez maga alatt. A szemet inkább a tömeg, a szélesség, hosszúság dimenziója köti le, mint a magasbatörő szárnyalás. Alulról, al Dunáról a bazilika összenő a heggyel és kupolája mintha az eget érintené, közelről ez a hatás elmarad. A vízszintes (inkább földszintes) és merőleges elemek összhangban maradnak, összhangjukat biztosítják a méltósággal záró körvonalak. A homlokzat óriási oszlopai, a kupola dobját ölelő oszlopsor a „Sursum Corda" akkordját csendíti meg, de erre az intonálásra égbeszökő skála helyett (mely a gótika sajátja) nyújtózó timpanon és kuporodó félgömb felelnek. Az ember hajlandó volna a romantikus ihletet mindenestől letagadni az esztergomi bazilikát épitő lelkiségből és azt gondolni, hogy benne eszményeit vesztett, elvénült sivár nemzedék akar utoljára nagyot mondani, körülbelül olyan formán, mint mikor eltékozolt életnek emelnek nagy mauzóleumot. De ezek a gondolatok csak addig villannak meg az agyban, amig a bazilika modell-termében rá nem talál Lepold prelátus útmutatása mellett arra a hatalmas épülettervre, melynek a most magányosan álló bazilika csak egyik része. Ez a terv a maga egészében a Vatikánnak Esztergomba átültetése; a bazilika mellett a primási palota, előtte oszlopcsarnokkal zárt széles tér, mely a káptalani házakat összekötötte volna a templommal és a tér hátsó oldalát félkörívben hajló épületekkel zárta volna le. Rudnay prímásban Esztergom genius loci-ja működött, ez a genius ihlette, hogy a városnak eredeti jellegét megújítsa. A szentistváni Esztergom a középkori Rómának volt szellemi és művészi előőrse, végvára. Mintha a római halmok a Dunáig nyúlnának. Rudnay a maga idejében visszatér erre a Róma eszmére, ennek keres művészi kialakítást. Lent a városban feíéppítteti a körtemplomot, a Pantheonnak Esztergomba kicsinyített mását; elméje az esztergomi Vatikánt rakja a hepe-hupás, romokkal fedett hegytetőre. Képzelete a magyar katolicizmus fővárosát látja már Róma képére átalakultan a vidéki fészekben, mely akkor szegényes viskókban inkább lágykenyérről és közteherviselésről, mint nagystilusú művészi alkotásokról álmodott. Rudnay nem rettent vissza attól, hogy a fantázia álmait valóra váltsa. Rendelkezésre állott még a primás anyagi ereje, jobbágyok ezreit fogta be a munkába. Tán nem véletlen, hogy korában egész szokatlanul — egyiptomi motívumokat éleszt fel az alagút kapujának szárnyas napkerekén és a kriptát tartó oszlopokon. A fáraókkal volt némi rokonsága ennek a főpapnak, aki a 19. század elején /I. Gyula pápának és V. Sziktusznak energiájával űzi-hajtja a tespedő világot a maga álmai felé. Hogy Esztergomban a magyar Vatikán torzó maradt, hogy a nagy művészi elgondolásnak csak ennyi lett a megtestesitése, azért nem Rudnay a felelős. Nem tehet róla, hogy nem talált építőiben Michelangelo-ra, csak Khünel-re, Packh-ra, akik a gigantikus akaratot a magyar palatinus-kor formáiba öltöztették. Arról sem tehet, hogy amikor meghalt (1831), a bazilika falai álltak csak állványok erdejében és a befejezést, a kupolával való koronázását az épületnek, a benső kialakítást utódai végezhették csak el - oly időben, mikor a gazdasági lehetőségek a jobbágyfelszabadítás után már nem hagytak teret a fáraói alkotásvágynak. A bazilika azért maradt árván a várhegyen. Ha az ember összeveti az eredeti tervekkel, úgy hat, mint egy Rodin-szobor. Simittatlan márványtömb durva alapjáról szökik ki egy villanóan remek fej, tele eszmével és formával. Torzónak érzed első pillantásra, csak aztán látod: ez a Gondolat. Az esztergomi bazilika pedig az eredeti tervhez viszonyítva, gondolattorzó. Igy is nagy, monumentális képe annak a nagy kornak, melynek eszméi, Rudnayé éppúgy, mint Széchenyié — a magyar lélek kövületéből akarták a nemzet templomát felépíteni.