Esztergom és Vidéke, 1933

1933-12-14 / 97 (98).szám

ESnfMWJflDÍKE ÖTVENNEGYEDIK ßVF. 97. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 14 El6fizetési í, ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. I'llli'il Pli' 11^1 ^WM m .M^lhWWilf— Megújulni, vagy meghalni! A genfi szósz atyátoknak, a végtelen szalmacséplések gyáva farizeus testületének Mussolini cézári szava dörgi most oda az idők parancsát: megújulni vagy meghalni! S akár melyik es­hetőség következik be, mi ma­gyarok úgy érezzük, hogy a Népszövetség halála vagy meg­újulása nem jelenthet mást, mint a mi megújulásunkat, az igazság feltámadását, jöttét jobb időknek és emberibb világnak. Az emberiség történetében talán még nem volt olyan eszme, amely ideális elgondo­lásában magasztosán kereszté­nyibb lett volna, mint a Nép­szövetség életrehivása és a vi­lágtörténelemben nem akadt még gondolat, amelyet gyászo­sabban aljasabbul és gonoszab­ban valósítottak volna meg, mint ép ezt, melytől az örök békét, igazságot, népek testvé­riségét remélték hiú álmodók. Hiszen több jogtalanság, több igazságtalanság nem esett még a világban, mint épp abban a másfél évtizedben, amely alatt a Népszövetség őrködött a béke és igazság fölött. A tehetetlen impotencia, a mult század hazug szabadkő­mives demokráciájának, álszent liberalizmusának gyászos kife­jezője, átkos öröksége volt ez a bábeli torz gyülekezet. A XX. század megváltójának pró­fétálta magát, holott épp ezért bukott meg, mert a XIX. szá­zad Európáját fejezte ki min­den hibájával, minden bűnével együtt. Jogokat igért és az erő­sebb jogán legázolta, bilincsbe törte a gyenge védtelent, test­vériséget hirdetett, de gyáván tűrte, a legközépkoribb ember­mészárlást, igazságot igért, de csak az erősebbnek volt igaza. Kuliszái mögött ott álltak, di­rigáltak, diktáltak azok a lát­ható és láthatatlan hatalmassá­gok, amelyek a világégés ször­nyűségéig, a bolsevizmus őrü­letéig vitték a mult század liberá­lis demokrata Európáját. Ott pa­rancsolt a háttérben a francia Nagy-Oriens, az európai hadi­ipar, a nemzetközi kapitaliz­mus, amelynek — különösen a német rezsimváltozás óta — egyenes kiforszirozása, az el­nyomottak még kegyetlenebb sark alá tiprása. A ma Európa, amelyet az undor hideglelése ráz, ha a mult századra gondol, — a ke­mény, őszinte nacionalista nem­zetek Európája, — hovatovább nyíltan és szembefordul a fari­zeusok genfi gyülekezetével. S a haldokló Népszövetséget, egy világ letűnt, népek gyalázata, átka kiséri a megérdemelt sö­tétség felé. A székely földtől Mandzsúriáig, a Kárpátoktól a macedón határ véres granicáig csak bosszú-magot ültetett, gyű­löletet vetett, halált aratott ez a Népszövetség, amely fölött most az itélet órája kondul. A gyáva agg, a tehetetlen hazugok népszövetsége helyett azonban születik a másik, az egész férfiak, a talpig emberek, a megedzett, megkeményült és megújhodott európai nemzetek szent szövetsége, amelyben egyedül az isteni és emberi igazság parancsa lesz élő tör­vény. Megújulni, vagy meghalni ! — üzeni Mussolini. S az üze­net nemcsak a Népszövetség­nek szól, hanem annak az Eu­rópának is, amely csak meg­hallhat és elpusztulhat, ha az utolsó órában rá nem ébred, hogy a Népszövetséggel együtt meghalt a győzők békéje is s az életnek csak úgy lesz foly­tatása, ha jön megújulás. Ez pedig nem lehet más, csak az igazság, az Úristen békéje, amelyért fagyban, nyomorban, pusztulás meredélyén esengve imádkozik a keresztény Európa 1933 sorsfordító, megváltást vá­ró adventje alatt. wmmmmmtmmmmmwmn mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ínségről, munkanélküliségről szó nem lebet ebben a vár­megyében — mondotta Lingauer Sándor dr. főispán a vármegye rendkivüli közgyűlésén Kedden délelőtt 9 órakor kisgyű­lés, utána közigazgatási bizottsági ülés, majd fél 12 órakor rendkivüli közgyűlés volt a vármegyeházán. Mindhárom gyűlésen Lingauer Sán­dor dr. főispán elnökölt. A kisgyűlésen és a közigazgatási bizottsági ülésen folyó ügyek szere­peltek. A közigazgatási ülésből ki­emelkedő esemény volt a főispán nagyjelentőségű bejelentése az inség­akcióval kapcsolatban. Ismertette azt a tervet, amellyel a vármegye az inségakciót megoldani akarja. Sike­rült, közbenjárásával kieszközölnie, hogy az esztergomi árvizlevezetés munkálataira 160 ezer pengős ked­vező kölcsönt kapjon a város. Ugyan­csak a város részesül egy másik jelentős kölcsönben. 150 ezer pengőt kapunk a kórház átalakítási munká­lataira. Sikerült továbbá 10 ezer pengős államsegélyt kieszközölnie a pilisszentléleki út további megépíté­séhez. Jelentékeny az az összeg is, amelyet a város inségcélokra kapott segélyképpen. Ez az összeg 25 ezer pengőt tesz ki. Végül a vármegye a tatai út megépítésére 7000 pengő segélyben részesül. — ínségről, munkanélküliségről szó nem lehet ebben a vármegyében — jelentette ki a főispán a bizott­sági tagok általános éljenzése mel­lett. A közgyűlésen napirend előtt a főispán elparentálta Gönczy Béla dr. ny. kórházigazgató főorvost, meg­emlékezvén érdemeiről és kitűnő munkásságáról. A tárgysorozat során ismertették a többi közt Bihar vármegye átira­tát a kartellek kérdésében. Ehhez a tárgyhoz Meszes Ferenc kisgazda szólt. Arra kérte a főispánt, hogy mind a maga személyében, mind a Nemzeti Egység útján hasson oda, hogy a kartell kérdést a kormány végre oldja meg. Nem lehet — mon­dotta Meszes — hogy a kartellek kezében legyen az ország népének sorsa, éppen azért legfőbb ideje, hogy a kormány számoljon le a kartellv eszedelemmel. A kartellek mögött legfeljebb 100 ember van, akik az ország népének érdekeivel szemben a maguk érdekeit és hatal­mát tartják szem előtt. Meszes felszólalását végighallgatta Vida Jenő felsőházi tag, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vezér­igazgatója. A továbbiak során bizottsági vá­lasztások voltak. Ezeknek eredménye a következő: A közigazgatási bizottság: Gróf Dégenfeld-Schomburg Ottó, Frey Vilmos dr. (új), Ghyczy Elemér, Mátéffy Viktor, Schmidt Sándor dr. Igazoló választmány : Gróh József (új), Csanády László, gróf Dégen­feld-Schomburg Ottó, Garzuly József dr., Frey Vilmos dr., Mike Lajos dr., F. Péntek Pál, Wipplinger Ödön dr. Thaly Ferenc emlékére tett alapít­vány odaítélésre alakított bizottság: Gróf Esterházy Móric, Lőke Károly, vitéz Szivós-Waldvogel József (új). Kijelölő bizottság: Rendes tagok: Réhling Konrád, Frey Vilmos dr. Póttag: Thaly Dezső. — A főispán kinevezte : báró Bothmer Árpádot és Mátéffy Viktort. Póttagnak: Keleti Lászlót. — Az alispán kinevezte: Schmidt Sándor dr.-t, Kolozsváry Kálmánt. Póttagnak: Komjáthy Ala­dárt. Közegészségügyi bizottságba: Et­ter Ödön. Borellenőrző bizottságba: A város részéről: Erős István. Különösebb ügyeket nem tárgyal­tak. ÉH Felhívás az Esztergom-vidéki Régészeti és TM&^M^M^^S^tíié -belépisre. Esztergom negyvenéves tudomá­nyos társulata érdekében fordulunk városunk és megyénk művelt kö­zönségéhez. Érdemes tagjaink közül sokan el­haltak, mások elköltöztek, egy része pedig a mai megélhetési viszonyok következtében kilépett; ezen okok­ból új tagok gyűjtése és a társu­lat újjászervezése vált szükségessé. Esztergom város és vármegye ho­mályba vesző múltját kutatjuk, tu­dományos ásatásokat végeztetünk, muzeumot tartunk fenn, a régészeti és történelmi kutatás eredményeit az „Esztergom Évlapjai" c. folyóira­tunkban tesszük közzé, amelyet mindenkinek tagsági illetményül adunk. Esztergom törökuralom alól való f elszabadulásának kétszázöt v enéves jubileuma alkalmából folyóiratunk idei kettős száma bőséges tartalom­mal és sok képpel „Emlékkönyv" alakjában jelent meg, melyet minden régi és ujonan belépő tagunk meg­kap. Dec. 16. és 17.-én, Iá AITÁI L fllflllíl" szombat,vasárnap •jlMIIUI imiUIIU A 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Egy aranyos grófkisasszony és egy milliomos szerelmi regénye. MOZGÓBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents