Esztergom és Vidéke, 1933

1933-12-14 / 97 (98).szám

A rendes tagsági dij évi 4 pengő alapitó tagsági dij egyszersminden korra 100 pengő, melyek ellenében a társulati közlöny tagsági illetmé­nyül jár. Folyóiratunk jövő évfolya­maival százszázalékig kárpótolni fog­juk a tagdijakat. Alapitó tagjaink közül azonban a társulat folyóiratát ingyenes tagillet­ményül csak az újabban belépett tagok igényelhetik, mert a pénzin­tézeti betétre helyezett régibb (100 K., 1000 K. és 5000 K.) alapitó tagsági dijak, a pénz devalvációja következtében, értéktelenekké váltak. Tisztelettel felkérjük régebbi t. alapitó tagjainkat, hogy alapitványai kat megújítani, vagy magukat az évi rendes tagsági dij megfizetésére kötelezni szíveskedjenek. Felkérjük a pénzintézetek és nagyobb vállalatok igazgatóságait is, hogy szives ado­mányaikkal társulatunkat támogatni kegyeskedjenek. Az alapítványi ösz­szegeket és adományokat Müller Gyula társulati pénztárnokhoz (Esz­tergomi Takarékpénztár) kérjük kül­deni. Esztergom város és vármegye mű­velt közönsége még egyszer sem zárkózott el kérelmünk elől, amikor kulturmunkánk akadályoztatása céljá­ból anyagi támogatásáért hozzá for­dulunk. Jogos reményt táplálunk most is, hogy ezen felhívásunk sem marad eredménytelenül. Esztergom, 1933. december hó 12. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" nevében : Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, elnök. Dr. Fehér Gyula Dr. Macnoslcü Gyula nagyprépost, tb. elnök. érseki vikárius, tb. elnök. Dr. Balogh Albin Sinkt Ferenc Pál társulati igazgató, az „Esz­tergom Évlapjai" szerkeszt. íögimn. igazgató, a régé­szeti osztály elnöke. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmwmwm 10 ezer pengős vármegyei hozzájárulás a Baross-út megépítéséhez Glatz Gyula polgármester vezeté­sével küldöttség járt Karcsay Mik­lós h. alispánnál, hogy kikérjék a vármegye segítségét a Baross Gábor út megépítéséhez. Ezt az utat ugyanis a városnak a vasúttal közösen kel megépítenie. Sajnos azonban a vá­rosnak költsége erre nincs. A kül­döttség tagjai dr. Drahos János, Számord Ignác, dr. Gróh József, v. Szivós-Waldvogel József és mások voltak. A h. alispán készséggel igérte meg, hogy a város számithat a vármegye segítségére, annál is inkább, mert a vármegye méltányolja a város törek vesét abból á szempontból, hogy idegenforgalmi téren fejlődjék. Kü­lönösen méltányolja a városnak, mint primási város helyzetét és minden­kor megértést tanusit, hogy a vá­ros, mint primási székhely a jelen­tőségének megfelelő fejlődésben ré­Eltörlik a borfogyasztási adót szesüljön. Ezeknek a szemelőtt tar­tartásával megígérte a h. alispán, hogy a vármegye hozzájárul a Baross-út megépítéséhez. A keddi vármegyei gyűlésen értesültünk, hogy ez a segítség 10 ezer pengőt tesz ki. őszinte elismeréssel kell megem­lékeznünk a vármegye megértő tá­mogatásáról, különösen Karcsay Mik­lós h. alispán jóindulatú törekvé­séről a várossal szemben. Ugyan­ilyen elismerés illeti Ujszászy Imre műszaki főtanácsost, az államépité­szeti hivatal vezetőjét. Hogy meny­nyire kiváló munkát fejt ki, annak igazolására csak azt emeljük ki, hogy az útalapnál 64 ezer pengős megtakarítást ért el. Igy érthető meg, hogy a vármegyének — Ujszászy takarékos munkája révén — mód­jában áll a városnak 10 ezsr pen­gős segítséget adni. Az amerikai szesztilalom megszű­nésével az európai borpiacok túl­tömöttsége megszűnik, a francia, spanyol és olasz borok megtalálják az elhelyezési lehetőséget a tenge­rentúli piacokon és ezzel enyhülni fog a magyar bor értékesítési vál­sága is, megszerezheti a maga szá­mára mindazokat a piacokat, ahon­nét a francia, olasz és spanyol ver­seny a háború után kiszorította. Ennek a kezdődő jobb korszak­nak a megfelelő kihasználását akarja alátámasztani a kormány, amikor elhatározta, hogy új bortörvény­tervezetet terjeszt a kipviselőház elé. Kállay Miklós földmivelésügyi mi­niszter bejelentette Egerben, hogy a javaslat már a közeljövőben a par­lament elé kerül és az új törvény­nek legfontosabb intézkedése a túl­termelés megakadályozása lesz A bortermelő gazdatársadalom nagy örömmel fogadta a miniszter bejelentését, mert a javaslat nem­csak a termelés szabályozása terén igyekszik üdvös reformokat végre­hajtani, hanem egyúttal gondoskodni kivan az átértékesités útjában álló akadályok elhárításáról is. A borok kezelésére vonatkozó in­tézkedések tekintetbe veszik a kül­földi példákat és eredményeket, fo­kozott gondot fordítanak a világ­piacok igényeinek kellő kielégítésére is. A magyar bőrtípusok kialaku lása szintén egyik jelentős célkitű zése a készülő új bortörvénynek. Általában a bortörvény minden vonatkozásban szem előtt tartja azt a nagy lelentőséget, amit a szőlőter­melés és borgazdaság a magyar gaz­dasági életben képvisel. Ennek a termelési ágnak a jövedelmezősége és virágzása közel másfél millió em­ber életlehetőségét jelenti, amit a kormány is teljes mértékben tekin­tetbe vett és igy remény van arra, hogy az új bortörvény a magyar bortermelés jobb jövőjének útját nyitja meg. Kállay miniszter egyúttal borfo­gyasztási adó eltörlése mellett fog­lalt állást, igy remélhető, hosy a szőlősgazdák rövidesen egy súlyos tehertételtől mentesülnek és ez maga után vonhatja a borkereskedelem terén a forgalom élénkülését. n«ititmeim»ttttn A Szabad Egyetem e heti előadásainak tanrendje: Péntek, december 15 D. u. 5—6. Fejezetek az egyház modern béketörekvéseiből. Három óra. — Harmadik óra: A nyugateurópai modern katholikus békemozgalmak. — Előadó: dr. Klinda Pál, Ranolder­intézeti spirituális, Budapest. D. u. 6—7. Bevezetés a modern nyelvtudomány szépségeibe. Hat óra : j — Hatodik óra: Lehetséges-e egy séges világnyelvet teremteni. — Elő­adó : dr. Magasi Artúr gimnáziumi tanár. Ezzel a Szabad Egyetem ezidei tanfolyama befejeződött. Szőlőtermelésünk A szőlőtermelés adatai szerint a mintegy 369 ezer katasztrális holdat tevő összes szőlőterületből mindössze 20 ezer katasztrális hold van cse­megeszőlővel beültetve. Termett ösz­szesen 3*56 millió hektoliter must (uj bor), amelynek 64 százalékát a közönséges asztali bor, 25'9 száza­lékát a gyenge asztali bor, 10.1 százalékát pedig a finomabb pecsenye, illetőleg csemegebor tette. Aszút mindössze 110 hektolitert szűrtek. A termelők eladtak összesen 400 ezer mázsa friss szőlőt, ebből a cse­megeszőlő 30'8 százalékot a borszőlő pedig 692 százalékot tett. A terme­lőknél a szüret idején összesen 450 ezer hektóliter óbor Íratott össze. A községek II. országos kongresszusa. December hó 16.- és 17.-én nagy­jelentőségű megmozdulásra készül a magyar falvak társadalma. Ezeken a napokon tartja meg ugyanis a Falu­szövetség Budapesten, az Újváros­háza dísztermében, a Községek II. Országos Kongresszusát. A kongresszus legfőbb védnöke Horthy Miklós kormányzó, fővéd nökei József, József Ferenc, Albrecht kir. hercegek és Gömbös Gyula mi­niszterelnök. A kongresszus elnöke, Mayer János ny. miniszter. A társ­elnökök és szakbizottsági elnökök sorában pedig politikai életünk és agrártársadalmunk vezéregyéniségei foglalnak helyet. A kongresszus gazdag programmja felöleli mindazokat a halasztást nem tűrő kérdéseket, melyeknek megoldá­sától a falusi nép sorsának jobbra­fordulását várja. A kongresszus négy szakbizottságban foglalkozik a köz­ségi közigazgatás és tanyavilág; a falvak kulturális és egészségügyi; a falvak gazdasági és társadalmi prob­lémáival. A kongresszus iránt országszerte rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. A súlyos viszonyok ellenére a községekből már több mint ezer ki­küldött jelentette be részvételét és a jelentkezés egyre tart. A községek második országos kongresszusa va­lóban nagyjelentőségű eseménynek készül. IV. sz. keresztrejtvény megfejtése Alább közöljük az „Esztergom és Vidéke" öthetes keresztrejtvénypá­lyázatának a IV. sz. keresztrejtvé­nyének a megfejtését. Vízszintes: 1. Az „Esztergom és Vidéke" négyes számú keresztrejt­vényének az ábrája. 37. Toldi Já­nos. 40. Domonkos. Függőleges: 17. Vörös József. 21. Mártanéni. 27. Toldi. Betűrejtvények: 1. Verpelét" 2. Házaló. 3. Városháza. A nyertesek névsorát a karácsonyi számunkban közöljük. A közalkalmazottak vasúti igazolványának meghosz­szabbitása A MÁV. igazgatósága közli, hogy a közalkalmazottak vasúti arcképes igazolványait november 1-től január 31-ig érvényesiti. A térítési összeg az 1934. évre kiállított és érvénye­sített arcképes igazolványok után változatlanul 24 pengő. Az állami alkalmazottnál a család­fő és felesége után az államkincstár által továbbra is vállalt 16 arany­pengő térítési összegre vonatkozólag az illetékes számfejtő hivatal által történt előjegyzésnek igazolása is szükséges. A fenmaradó 8 arany­pengő térítési összeget a kérvénye­zés alkalmával az alkalmazottak maguk tartoznak postai befizetési lappal befizetni. Mindazok, akik az egész térítési összeget maguk fizetik be — tehát az állami alkalmazottak gyermekei után is, — tartoznak a teljes 24 aranypengő térítési összeget közvet­lenül az igazolványt kiállító üzlet­vezetőséghez beküldeni. Az uj igazolvány kiállítási dija 2 aranypengő, az érvényesítés illetéke 1 aranypengő. Az 1934. évi január 31-ke után beérkező igazolványok után a 2 aranypengő kiállítási, 1 aranypengő érvényesítése illetéken felül még 3 aranypengő pótilletéket kell megfizetni. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi szegény gyermek-otthon a beköszöntő ősszel újból megkezdi 14 ik évi mű dését Esztergom legszegényebb ré­szének, a szegény munkás-osztály sokszor elhagyott s családilag is le­tört kis iskolás gyermekeinek mentő gondozásáról van szó. Minden a megértő jó lelkek felkaroló irgalmas­ságától függ. Azért kérjük a társa­dalmat a mai viszonyok között na­gyobb gonddal járó alapvető szo­ciális intézménynek szerető felkaro­lására. A pénzbeli vagy természet beli adományokat a segitő lelkek szíveskedjenek, mint az előző évek­ben is, a vízivárosi plébániára küldeni. Uj elnök a Keresztény Szere­tet Gyermekvédő Művénél. A Ke­resztény Szeretet Országos Gyermek­védő Műve vasárnap közgyűlést tar­tott, melyen az elhunyt Báthy László prelátus-kanonok elnöki tisztsége ke­rült betöltésre. Nádler István pápai kamarás, tanitónőképző-intézeti igaz­gató nyitotta meg a közgyűlést. Elő­ször kegyeletes szavakkal emlékezett meg Báthy prelátusnak az egyesü­leti életben kifejtett érdemdús mun­kásságáról és nagy gyermekszerete­téről. Majd előterjesztette azon köz óhajt, hogy a megüresedett elnöki tisztségre Breyer István dr. felszentelt püspököt, szemináriumi kormányzót válasszák meg, amit a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel el is foga­dott. Halálozás. Daubner Ferenc sza­bómester f. hó 11 én 76 éves korá­ban rövid szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 13-án volt a belvá­rosi temetőben. Az új főállatorvos A közigaz­gatási bizottsági ülésen a főispán meleg szavakkal üdvözölte Szettler Jánost a vármegyei új főállatorvost, az elhunyt Beck János utódját. Szett­ler János ezalkalommal először je­lent meg. A bizottsági ülésen. Amint a főispán is kijelentette, az új fő­állatorvos ideérkezését jó hire, ki­váló szaktudása előzte meg. A „Szombati" asztaltársaság jótékonysága. A „Magyar Király-" ban székelő „Szombati" asztaltársa­ság mint minden évben, úgy ez év­ben is hozott áldozatot a jótékony­ság oltárára. Az egész évben össze­gyűjtött pénzből 35 pengőt a Kolos­és Simor kórházak szegényeinek, 35 pengőt a belvárosi Szociális Missió csoportnak és 35 pengőt a szentta­mási Napközi Otthonnak adományo­zott. A szegények háláját és köszö­netét tolmácsoljuk a nemesen gon­dolkozó asztaltársaság tagjainak.

Next

/
Thumbnails
Contents