Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-16 / 90.szám

ESZTERfiftHJIDtKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 90. SZÁM 1933 CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 16 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Megjelenik hetenként kétszer Dr. Gönczy Béla Esztergom középületein gyászlobogó leng, jeléül annak hogy vármegyénk és városunk társadalmának egy általánosan ismert, törhetetlen hittel és gerinces akaraterővel dolgozó tagja költözött el a szenvedések hónából az örök békesség országába. Küzdelmes, de eredményekben gazdag élet és hosszabb betegeskedés után örökre eltávozott közülünk bistei Gönczy Béla dr.. eltávozott örökre, negyven évi, nagy emberekhez méltó, becsületes munka után akkor, amikor a nemesen szárnyaló vágyak oda emelték őt, hol az elismerés babérja végre kinyílott számára. Meg kellett hajolnia a halál hatalma előtt, az előtt a hatalom előtt, amelyet a hivatás magaslatán álló működése alatt, számtalanszor háttérbe tudott szorítani. Élete a túlfeszített, önfeláldozó munka szimbóluma, halála pedig egy tevékeny életnek szenvedésektől kisért vég utolsó akkordja volt. Bistei Gönczy Béla dr. 1868. nov. 21-én született Kassán. Atyja m. kir. honvédezredes volt. Főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1892. jun. 4-én orvosi diplomát nyert. Tanulmányait kitartó szorgalommal folytatta s alig két év múlva 1894-ben megszerezte a Récei-klinika műtői oklevelét. A következő évben 1895ben a törvényszéki orvosi diploma tulajdonosává lett. 1896 áprilisában, mint esztergomi kórházigazgató kezdte meg lankadatlan, az általános emberszeretettől és a becsületes törekvésektől mindvégig élénk lendületű munkásságát. Működése kezdetén nem lehet kórházról beszélni. A régi kórház akkor a még ma is fennálló szegényház volt. Kérdezhetjük, mi volt abban az időben a kórház ? Utcáról felszedett, elhagyott szegényeknek a menhelye, amelyről irtózva beszélt szegény és gazdag egyaránt. Ennék a tarthatatlan állapotnak a megszüntetésére gyűjtést kezdett, megszerezte a hercegprímás, a megyei alapítványok és sok mások támogatása folytán a szükséges anyagi alapot ahhoz, hogy egy modern kórházat létesíthessen. 1897-ben megnősült s még ugyanabban az évben megvetette a Kolos-kórház megalkotásával a modern kórház alapjait. Az ezután következett öt év munkásságának az eredménye egy 80 ágyas, a kor követelményeinek a legteljesebb mértékben megfelelő, modern kórház lett, amelyet 1902ben avattak fel városunkban. Gönczy Béla tudása felébresztette a bizalmat a lakosság minden rétegében az addig irtózott kórház irányába, úgyannyira, hogy nemcsak a város, hanem a távolabbi vármegyék lakossága is bizalommal kereste fel az kórházat, hogy benne gyógyulást keressen. Gönczy Béla pedig gyakorolta hivatását — a legnemesebb emberi hivatást — a vele járó felelősség teljes tudatában végrehajtotta a legnehezebb operációkat, megfeszített, fáradhatatlan munkájával halálosnak ismert betegségeket gyógyított, megküzdött a baktériumok félelmetes hatalmával, hogy visszaadja a szülőknek a gyermekét, a gyermekeknek a szüleit. Kitartó munkássága folytán Esztergom vármegye és város minden néprétegében fogalommá vált a kórház mintaszerűsége, bizakodó hittel és nem iszonyattal mentek oda az emberek, hogy orvoslást keressenek. Nagy tudása és dicséretes alkotásai 190ö-ban Komárom-Esztergom vármegyék Orvosszövetségének elnökévé emelték. Tisztségéről 1931ben lemond, az Orvosszövetség azonban diszelnökéve választotta. A háború idején magára maradt s egyedül végezte kórházának és betegeinek minden ügyét- baját. A nagy elfoglaltság és lekötöttség dacára folyton tervezett, számolt, a kórház kibővítésének az álmait szövögette; evégből 1927-ben megvásárolta a 35 hold nagyságú Csikósféle telket. Hogy a legszebb elgondolásokon alapuló tervei mind meg nem valósulhattak, annak okait a háború utáni idők inflációs viszonyaiban kell találnunk. 1921-ben ülte 25 éves jubileumát, amely alkalommal meleg ünneplésben részesült. A Stefánia Szövetség helyi társelnöke volt a megalakulástól haláláig. 1924-ben egészségügyi főtanácsos lett, ettől az időtől kezdve a nagyobb lekötöttség és fiatalabb években eltöltött kimerítő munka folytán szervezete lassanként elvesztette a szívós ellenállóképességet. Erős akarattal felvette a harcot a leselkedő betegséggel, amelyet 1932-ig le is győzött. 1932-től mind sűrűbben betegeskedett, s 1933. januárjával nyugdíjazták. Ettől kezdve állapota súlyosbodott, fenékig kellett kiürítenie a szenvedések poharát, amig a Végzet kegyetlen keze f. hó 12-én, áldásdús életének 65-ik évében bekövetkezett halálával pontot nem tett tevékeny, küzdelmes és önfeláldozó élete végére. Zord törvényszerűséggel lesújtott a kíméletlen halál kegyetlen pallosa, hogy elvegyen tőlünk egy jelentős értéket, elvegye közéletünknek egy derék munkását, elvegye társadalmunknak megértő, minden szépért és jóért lelkesedő, rokonszenves tagját és elvegye az emberiség egészségéért küzdő, a legnehezebb időkben kipróbált harcosát. A gyász komor jelentősége nehezedik a lelkünkre, amikor búcsút veszünk bistei Gönczy Bélától. Gyászol a kettős vármegye, amely derék megyebizottsági tagját, gyászol a város, amely képviselőtestületi tagját veszítette el a megboldogultban. Gyászol az orvosi kar, gyászolja egyenes, nyilt és a kollegiális szeretettől áthatott hű barátját. Végül gyászol a társadalom, gyászolja a korrekt, önfeláldozó munka és az egészség apostolát. Gönczy Béla temetése kedden délután 3 órakor folyt általános részvét mellett. Megható látvány volt, amint a temetőbe menet igás kocsik hosszú sorát láttuk. A kocsikon egyszerű falusi emberek. Kezeikben virágcsokrok, koszorúk Eljöttek ők is, hogy utolsó útjára elkísérjék azt, aki életüket mentette meg a műtőasztalon, akinek Isten után a legtöbbet köszönhetnek: egészségüket és életüket. Megadják a végtisztességet az egészségügy önzetlen bajnokának. A temetésen ott volt városunk szine-java. A temetési szertartást Csárszky István dr. prelátus-kanonok végezte nagy papi segédlettel. A szertartás után fiamza József dr. a Magyar Orvos Szövetség Komárommegyei fiókszövetségének nevében megható, szeretetteljes hangon búcsúzott Gönczy Bélától, hoszszasan méltatva a megboldogult nemes törekvéseit és küzdelmes, becsületes munkával kivívott érdemeit. A szivünkig hatolt meleg búcsúszavak elhangzása után a kórházfenntartó város nevében dr. Brenner Antal városi főjegyző mondott megható köszönő szavakat az elhunyt vasszorgalmú munkásságáért, a sírnál pedig dr. Eggenhoffer Béla a kollégák, a betegek, kórházi tisztviselők, nővérek és ápolók nevében mondott közvetlen, meleghangú búcsúszavakat. Könnyekig megható búcsúszózatában szent fogadalmat tett az utód a tanitó-mester sírjánál, hogy az örökségként rámaradt nemes munka méltó befejezését szent kötelességének fogja tartani. Tájékoztató az „Állami Olcsó Ruházati Akció" lebonyolításáról Az olcsó népruháza'i akcióra vonatkozólag a kereskedelemügyi kiadta az alábbi tájékoztatót: I. Ezen akció keretében forgalomba hozhatók az alábbiakban felsorolt árúk : 1. Férfi ruhának való posztó kék és fekete szinben (szélesség 140 cm., anyagösszetétele 20% gyapjú, 45—50 % műgyapjú és 35—30% pamut és műselyem, súlya 750 gr. per fo lyóméter, beállítása láncban 12, vetülékben 9 1/2 fonál per cm., fonalszám úgy láncban, mint vetülékben 8/2-es) forgalmi adóváltságban egvütt méterenkint 5'50 P gyári, 575.5 P nagykereskedői és 6'35 P fogyasztói áron. 2. Bekecs-szövet sötétszürke és barnaszinben (szélessége 140 cm., anyag összetétele 20% gyapjú, 50—55% műgyapjú, 30—24% pamut és műselyem, súlya 700 gr. per folyaméter, beállítása úgy láncban, mint vetülékben 10 fonál per cm., fonalszáma úgy láncban, mint vetülékben felváltva 8/2-es 4-es) forgalmi adóváltsággal együtt méterenkint 4'18 P gyári, 439 P nagykereskedői és 4 83 P fogyasztói áron. 3. Nadrágszövet (strux, szélessége 120 era., súlya 514 gr. per folyóméter, beállítása láncban 17, vetülékben 18 fonál per cm,, fonalszáma láncban két szál 26/26 os cérna és négy száll 26 —16-os cérna váltakozva, vetülékben 6 1/2-es vigogne fonal) forgalmi adóváltsággal méte renkint 181 P gyári, 1*90 P nagykereskedői és 29 P fogyasztói áron. 4. Inganyagból, a) Nyers sárgaszínű pamutszövet (szélessége 78 cm., beállítása láncban 15, vetülékben 14, vagy láncban 14 és vetülékban 15 fonál per 1/4 bécsi hüvelyk, fonalszám láncban és vetülékben 20-as amerikai) forgalmi adóváltsággal méterenkint 41*8 fii. gyári, 43*9 fii. nagykereskedői és 49 fii. fogyasztói áron. b) Fehérített pamulszövet (szélessége 72 cm., beállítása és fonalszáma mint az 2. pont alatt) forgalmi adó váltsággal együtt méterenkint 53'9 fii. gyári, 56*6 fii. nagykereskedői és 63 fll. fogyasztói áron. c) Sima festett pamutszövet kék vagy fekete szinben (szélessége 72 cm., beállítása és fonalszáma mint az 1. pont alatt) forgalmi adóváltsággal együtt méterenkint 59*4 fll. gyári, 62*4 fii. nagykereskedői és 69 fii. fogyasztói áron. Ezeken az árakon felül a vevőnek semmit sem kell fizetni, ha az árút készpénzzel fizeti és elszállításáról maga gondoskodik. A gyáros bármely viszonleladónak gyári áron ad el. Ha valamely gyárnak oly kereskedelmi üzlete van, melybsn közNov. 18. és 19-én szombat, vasárnap 7 tői folyt. 3, 5, 7 és 9 kor Pardon, tévedtem ízig-vérig magyar filmoperett. MOZGÓBAN