Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-16 / 90.szám

vétlen fogyasztónak árusít, erre az árusításra is a fogyasztói ár irány­adó. II. A felsorolt áruk ismertető jelei: a felsőruhának való posztón, valamint a bekecs- és nadrágszöveteken „Ál­lami Olcsó Ruhaakció" szövegű bé­lyegző; a nyers és fehérített pamut­szöveteken az áru egyik szélén vé­gig beszőtt piros-fehér-zöld szinű szegély, a festett pamutszöveteknél pedig „Állami Olcsó Ruhaakció" szö­vegű szegélynyomás. III. Az Állami Olcsó Ruhaakció kere­tében tilos: a) a fent felsorolt árukat a Ma­gyar Textilgyárosok Országos Egye­sülete népruházati szervének minő­ségi vizsgálata előtt forgalomba hozni; b) az árukért az I. fejezetben megállapított áraknál magasabb árat követelni, kikötni, vagy elfogadni (ártullépés); c) azokkal árdrágításra alkalmas módon üzérkedni, különösen ily cél­ból az árunak a fogyasztóhoz jut­tatása végett láncolatos kereskedés­sel drágítani; d) azokat a kereskedő rendes üz­leti forgalmát lényegesen meghaladó mértékben felhalmozni, vagy a köz­ellátástól bármely más módon el venni; e) azokat átfesteni, kikészíteni (manipulálni) és feldolgozott (konfek­cionált) vagy bármely más módón az eredeti állapottal eltérő alakban kereskedőforgalomba hozni. Tilos továbbá az I. fejezetben fel­sorolt és a II. fejezet szerint ismer­tetőjellel ellátott, a Magyar Textil­gyárosok Országos Egyesülete nép ruházati szerve által megvizsgált árukon kivül más hasonló árukat az Állami Olcsó Ruházati Akció ke­retében forgalomba hozni. IV. Az I. és II. fejezetek szerint meg­határozott áruk eladásánál a keres­kedő köteles jegyzéket vezetni, amely a vevő nevét, lakcímét, a vásárolt áruk megjelölését és mennyiségét tartalmazza. Aki a megelőző bekezdésben meg­határozott áruk közvetlenül a fo­gyasztók részére hozza forgalomba, ezt a körülményt üzlethelyiségének külső részén feltűnő módon jelezni és az I. fejezetben megállapított fo­gyasztói árakat üzlethelyiségében fel tünő helyen kifüggeszteni tartozik. V. A jelen tájékoztatóban meghatá rozott árukkal való bármely vissza­élés, különösen a III. fejezetben fel­sorolt cselekmények a fennálló bün­tető rendelkezések szerint büntet­tetnek. A kereskedőket az illetékes ke­reskedelmi és iparkamarák, a Han­gya vidéki szövetkezeteit pedig a Hangya budapesti központja látta el a szükséges mintákkal. A szöveteket november 15—21 között szállítja le az elárusító keres­kedőnek. Gondoskodás történt arról is, hogy mindtn községben legyen egy kereskedő vagy Hangyafiók, amely az akcióban résztvesz. Utcaseprők ne söpörjék össie a hulló leveleket Pár nap előtt megjött a nagy dér, sűrűn hullatják már leveleiket a fák. Levéleső hull a szigeti gesztenyefák­ról, zizegve peregnek alá a kísduna­parti platánfák levelei is. Arany János irja : Hullatja levelét az idő vén fája. Szűzi réteget borítva alája. Ez avarban jártam. tűnődve megáltam és egy levélre irva ezeket talá tara. .. Hallgatjuk kora re. gel a levelek zizegését, csöndes hullását, belesüp­pedünk lábunkkal a vörösarany szinű gesztenyefalevélszőnyegbe és meg­megálltunk egy-egy lehullott levélnél. Mi mit találtunk a lehulló levélre irva? Az első sor, amit olvasunk róla, igy hangzik : esztergomi utcaseprők, ne söpörjétek össze a lehulló leve­leket ... Nincs szebb a természetben, mint az élet feslése, nyiladozása, pompá­zása. Nincs szebb a természetben az elmúlásnál sem. Sűrű rétegben fekszik már a levélszőnyeg, sűrű hullásban zizegnek alá a levelek. Ezek a hulló falevelek nemrég még ékességei voltak a fáknak, ezek a levelek nemrég még díszei voltak a természetnek. Kedves esztergomi utcaseprők, ne söpörjétek el a lehulló leveleket, ne siessetek egyhalomba gyűjteni az elmúlt nyár ékességeit, diszeit. Ne söpörjétek össze, hadd botorkáljunk bennük, hadd zizegjenek egy elmúlt életről a sárga levelek. Hallgatjuk a levelek csöndes hul­lását, elvegyül lelkünk érzése a lá­bunk alatt elterülő .levélszőnyeg zi­zegésében. A hulló falevelek pergése, a levélszőnyeg zizegése figyelmeztet is bennünket. Figyelmeztet arra, hogy nemcsak ékesség és perzsa, hanem elmúlás is van a természetben. Szo morú érzések húrja pendül bennünk, szomorú érzések töltik el egész va­lónkat és mégis, mintha ezt a szo" morúságot a lelki megnyugvás, a lélek igaz öröme felülmúlná. Hadd, érezzük ezt a szomorúsá­got felemelő lelki megnyugvást, a lélek igaz örömét: utcaseprők, ne söpörjétek össze a hulló leveleket. A hulló levelek egyikén azt is ol­vastuk, hogy a levélsuhanásban, az elmúlásban, a sárga és vörös «szi­nekben, valamennyi levélben a kö­zeli esztergomi mult zizeg. Kedves utcaseprők, ne söpörjétek össze a leveleket és bennük a kö zeli multat, hadd halljuk meg, mi­ről beszélnek, hadd olvassuk el, mit írt rájuk az idő. Néhány évig mennyi harc tette zajossá az esztergomi életet ? Mily nagy békétlenségnek, mily nagy vi­szálynak voltunk a rabjai sokáig. Elmultak már a harcok, nincs már békétlenség, nincs többé viszályko dás. Elmultak. Elmultak, mint a sárga levelek élete. Nem jelzi más a harcokat, a békétlenséget, mint egy-egy lehullott levél. Nem maradt meg több egy sárga levélnél. És amikor így lehullott alakban látjuk a mult emlékeit, amikor egy­egy levélben, egy-egy levél zizegé­sében felelevenedik a mult, harcok kai és békétlenségekkel, nem harag­szunk, nem iudunk a gyűlölködés vagy a kellemetlen emlékezés sze­müvegén keresztül nézni, mert hi­szen a lábunk ala, a lábunk elé ke­rültek tehetetlenül a lehullott leve­lek. Megbékélünk teljesen, megnyug­szik lelkünk csöndes elmélyedésben. Vannak levelek, amelyek sárba, vizbe esnek. Ezek a levelek is ékes­ségei, diszei voltak egysze* a ter­mészetnek, ezeknek a leveleknek is le kellett hullniok, de ezek a leve lek nem a szép, nem a zizegő lé­vé.szőnyegre estek, ezeknek a leve leknek az lett a sorsuk, hogy sárba, vizbe, tócsába hulljanak. Ezeknek a leveleknek nincs további életük, a lehullásban van a haláluk. Elmultak. Ezekben a levelekben nem volt elég élettartalom, az emberi életre vonat­koztatva : nem volt bennük elég er kölcsi tartalom. De távol áll tőlünk az a gondolat, hogy szemetesgö­dörbe dobjuk ezeket a leveleket, nem, csak átlépjük, kikerüljük. Megnyug­szunk, hogy már nem élnek, hogy már elmultak, a lábunk előtt he vernek. Mi azokban a levelekben bo­torkálunk, amelyekben elég élettar­talom, elég erkölcsi tartalom volt, amelyek a legszebb szőnyeget alkot­ják. Oly zsongitó a lelkünknek ez a zizegés, ez a csöndes lepergés. Hozzátartoznak az életünkhöz a hulló levelek, kedves utcaseprők ne söpör­jétek össze őket. Sehol szép városokban, nevezetes helyeken nem söprik össze a hulló leveleket. A versaillesi és schön­brunni parkban sokáig szőnyegként terül el a sok sárga lehullott levél. Esztergomi utcaseprők ti is hagy­játok meg a szigeti, a kisdunaparti sétányon és a várban a leveleket. Hagyjátok meg egy ideig, hogy em­lékezhessünk, hogy az elmúlás szo­morúságát elkergesse a levélzizegés muzsikája, hogy gyönyörködhessünk az ősz szép takarójában, hogy el­olvashassuk azt a levelet is, amelyre az is irva van : Egyszer mi is le­hullunk az idő vén fájáról és ki tudja, kinek hová sodorja levelét a szellő, az őszi szél. A csodás sző­nyegre-e, vagy a sárba, pocsolyába? Kedves utcaseprők, ne söpörjétek össze a hulló leveleket, hadd zizeg­jenek. Ne dobjátok a sáros, vizes leveleket a szemetes gödörbe, ké rünk benneteket hagyjatok meg min­dent úgy, ahogy az idő vén fája és a szellő, a szél akarja. Kisüt még a nap, megszáradhatnak még a vizes és sáros levelek, és jöhet szél és össze kavarhatja a megszáradt, a megtisztult leveleket a szép levelek­kel és aztán ki tudja, hogy melyik­ben volt élettartalom, erkölcsi tarta­lom, minden levél egyforma lesz és még egyformább az elmúlásban ... Az ezüstkoszorús műkedvelők ujabb sikere Az Öreg HollóK a „Bécsi meny­asszony „ pompás előadásával mél­tóan szerepeltek ahhoz a helyhez, melyet a Műkedvelői Olimpiászon elfoglaltak. Művész^ gyarász Imre és jRäco^^Imj^Jfes^ fömu^észik remeße^ — káprázato­sáTr~szépTcö7szé7űjelmezek, kifogás­talan rendezés — Merényi Gyula nagyszerű munkája, — elsőrendű elkészültség és összetanultság, az egyes szereplők kifogástalan és ma­gasrendű színészi teljesítménye, ren­geteg nyiltszini taps, valóságos ka­cagási fergeteg, emelkedett hangu­lata pazar mulatság, vidám és fesz­telen hólabda csata azok a kiemel­kedő tények, amelyek felejthetetlen élményé avatták az Öreg ^Hollók új kezdeményezését a „Marci-murit". Varjas Rudolfné fölényes készség­gel jelenítette meg a császár paran­csával is szembeszálló magyar nagy­asszonyt, Mike Bazsa bécsi me­nyecskéje csupa báj és színjátszó tehetség, Klekker Irénke Margitja végtelenül kedves alakítás és egyik jelenete valóságos gyöngyszeme az előadásnak — itt ugy mondják va­lóságos könnyeket hullatott, — a nagy sikerrel debütáló Fuchs Emmi Marija élénk színekkel ügyesen meg rajzolt figura ő egy új és nagy nye­resége a gárdának. A férfiak élén Jedlicska Pista aranyos kedélyével, minden megjelenésével harsogó ka­cagást keltett, a sokat fejlődött Etter Kálmán dr. férfias játéka immár minden kritikát megáll, Katona Gá­bor dr. költői karikatúrája és maszkja sok mosolyt fakasztott, Zsolt Ernő dr. óbestere nagyszerű és hatásos alakítás volt, a karakterszínész Bár­dos Miklós ismét egy brilliáns ala­kítást nyújtott, Kovács Géza jóízű Istvánja felejthetetlen és nagy rutin­nal megrajzolt vígjátéki alak, de ki­váló erősségei az előadásnak a kis szerepeikben is elsőrangú Kührner Imre, Pomothy Sándor és Katona Andor, Önfeláldozó szereplésük kü­lön dicséretet érdemel. Az előadás közben és után a kö­zöség között forgolódva annyi dicsé­retet és elismerést hallottunk, mint még soha. És bár szép közönség volt az első és zsúfolt ház a má­sodik előadáson, már is hangokat hallottunk, melyek az előadás meg­ismétlését kívánják. Megkérdeztük ez iránt a társulat „direktorát" Ka­tona Gábor dr.-t, aki kijelentette, hogy az Öreg Hollók a testvér tár­sulatok szinielőadásai miatt — nem óhajtvan ezeket zavarni — most nem tartanak ujabb előadást, de a nagy és ugy látszik osztatlan sikerre való lekintettel a kiírandó műkedvelő szövetségi versenyen a „Bécsi Meny­asszony" -nyal indulnak s igy annak idején egy versenyelőadást úgyis rendeznek, amikor is mindenkinek módjában lesz metekinteni a Bécsi Menyasszonyt. (M.) Ne vegyük a piacon gyümölcsfáinkat Mint minden ősszel, úgy ez évben is megjelentek a gyümölcsfaárusok a heti piacon és sajnos minden köz­lemény, propaganda újságcikk és fo lyóirat dacára még mindig találnak vevőt fáikra. Pedig aki komolyan akar foglalkozni gyümölcstermesz­téssel, aki nem áll azon az alapon, hogy „minek nagy gödröt ásni az ültetésko r , hiszen azelőtt sein ástak, mégis termett a fa", annak ma már nem szabad gyümölcsfáit a piacon beszereznie. Röviden össze fogom foglalni azo kat az okokat, amelyek a piacon árusított gyümölcsfák ellen szólnak. 1. A piacon vett gyümölcsfák bi­zonytalan származásúak és csak na­gyon ritka esetben vannak rendes fajtanévvel ellátva, tehát fajtaszem­pontból megbízhatatlanok. A fajtákra pedig nagyon vigyázni kell, mert a gyümölcsfa nem olyan, mint valamely kertinövény, saláta, bab vagy bármi más, akár gazda­sági növény, gabona, stb. Ha a sa­láta vagy gabona nem sikerül, mert rossz fajtát választottunk, nagy az anyagi kár, elveszett egy év, dehát majdcsak jobb lesz a következő év­ben. Nem igy vagyunk a gyümölcs­fával. A gyümölcsös nagy tőkebe­fektetést jelent, hosszú évek mun­káját veszi igénybe, amig számot­tevő termést kapunk. Ha azután ilyenkor derül ki, hogy almafáink nem jó, értéktelen gyümölcsöt te­remnek vagy cseresznye- és meggy­fáink vadak, akkor jön a csalódás, az óriási anyagi kár, oda van a hosszú évek egész munkája és re­ménye. Azért is ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni, ha valaki gyümölcsöst akar telepíteni, először is jól gon­dolja meg, válogassa ki a talaj, a vidék és a piac diktálta legmegfe­lelőbb fajtákat és azután ne sajnál­jon egy kis fáradságot és utánajá­rást s legyen azon, hogy tényleg a kiválasztott fajtákat ültesse, még ha esetleg valamivel többe kerülnek is

Next

/
Thumbnails
Contents