Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-16 / 90.szám

vétlen fogyasztónak árusít, erre az árusításra is a fogyasztói ár irányadó. II. A felsorolt áruk ismertető jelei: a felsőruhának való posztón, valamint a bekecs- és nadrágszöveteken „Állami Olcsó Ruhaakció" szövegű bélyegző; a nyers és fehérített pamutszöveteken az áru egyik szélén végig beszőtt piros-fehér-zöld szinű szegély, a festett pamutszöveteknél pedig „Állami Olcsó Ruhaakció" szövegű szegélynyomás. III. Az Állami Olcsó Ruhaakció keretében tilos: a) a fent felsorolt árukat a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete népruházati szervének minőségi vizsgálata előtt forgalomba hozni; b) az árukért az I. fejezetben megállapított áraknál magasabb árat követelni, kikötni, vagy elfogadni (ártullépés); c) azokkal árdrágításra alkalmas módon üzérkedni, különösen ily célból az árunak a fogyasztóhoz juttatása végett láncolatos kereskedéssel drágítani; d) azokat a kereskedő rendes üzleti forgalmát lényegesen meghaladó mértékben felhalmozni, vagy a közellátástól bármely más módon el venni; e) azokat átfesteni, kikészíteni (manipulálni) és feldolgozott (konfekcionált) vagy bármely más módón az eredeti állapottal eltérő alakban kereskedőforgalomba hozni. Tilos továbbá az I. fejezetben felsorolt és a II. fejezet szerint ismertetőjellel ellátott, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete nép ruházati szerve által megvizsgált árukon kivül más hasonló árukat az Állami Olcsó Ruházati Akció keretében forgalomba hozni. IV. Az I. és II. fejezetek szerint meghatározott áruk eladásánál a kereskedő köteles jegyzéket vezetni, amely a vevő nevét, lakcímét, a vásárolt áruk megjelölését és mennyiségét tartalmazza. Aki a megelőző bekezdésben meghatározott áruk közvetlenül a fogyasztók részére hozza forgalomba, ezt a körülményt üzlethelyiségének külső részén feltűnő módon jelezni és az I. fejezetben megállapított fogyasztói árakat üzlethelyiségében fel tünő helyen kifüggeszteni tartozik. V. A jelen tájékoztatóban meghatá rozott árukkal való bármely visszaélés, különösen a III. fejezetben felsorolt cselekmények a fennálló büntető rendelkezések szerint büntettetnek. A kereskedőket az illetékes kereskedelmi és iparkamarák, a Hangya vidéki szövetkezeteit pedig a Hangya budapesti központja látta el a szükséges mintákkal. A szöveteket november 15—21 között szállítja le az elárusító kereskedőnek. Gondoskodás történt arról is, hogy mindtn községben legyen egy kereskedő vagy Hangyafiók, amely az akcióban résztvesz. Utcaseprők ne söpörjék össie a hulló leveleket Pár nap előtt megjött a nagy dér, sűrűn hullatják már leveleiket a fák. Levéleső hull a szigeti gesztenyefákról, zizegve peregnek alá a kísdunaparti platánfák levelei is. Arany János irja : Hullatja levelét az idő vén fája. Szűzi réteget borítva alája. Ez avarban jártam. tűnődve megáltam és egy levélre irva ezeket talá tara. .. Hallgatjuk kora re. gel a levelek zizegését, csöndes hullását, belesüppedünk lábunkkal a vörösarany szinű gesztenyefalevélszőnyegbe és megmegálltunk egy-egy lehullott levélnél. Mi mit találtunk a lehulló levélre irva? Az első sor, amit olvasunk róla, igy hangzik : esztergomi utcaseprők, ne söpörjétek össze a lehulló leveleket ... Nincs szebb a természetben, mint az élet feslése, nyiladozása, pompázása. Nincs szebb a természetben az elmúlásnál sem. Sűrű rétegben fekszik már a levélszőnyeg, sűrű hullásban zizegnek alá a levelek. Ezek a hulló falevelek nemrég még ékességei voltak a fáknak, ezek a levelek nemrég még díszei voltak a természetnek. Kedves esztergomi utcaseprők, ne söpörjétek el a lehulló leveleket, ne siessetek egyhalomba gyűjteni az elmúlt nyár ékességeit, diszeit. Ne söpörjétek össze, hadd botorkáljunk bennük, hadd zizegjenek egy elmúlt életről a sárga levelek. Hallgatjuk a levelek csöndes hullását, elvegyül lelkünk érzése a lábunk alatt elterülő .levélszőnyeg zizegésében. A hulló falevelek pergése, a levélszőnyeg zizegése figyelmeztet is bennünket. Figyelmeztet arra, hogy nemcsak ékesség és perzsa, hanem elmúlás is van a természetben. Szo morú érzések húrja pendül bennünk, szomorú érzések töltik el egész valónkat és mégis, mintha ezt a szo" morúságot a lelki megnyugvás, a lélek igaz öröme felülmúlná. Hadd, érezzük ezt a szomorúságot felemelő lelki megnyugvást, a lélek igaz örömét: utcaseprők, ne söpörjétek össze a hulló leveleket. A hulló levelek egyikén azt is olvastuk, hogy a levélsuhanásban, az elmúlásban, a sárga és vörös «szinekben, valamennyi levélben a közeli esztergomi mult zizeg. Kedves utcaseprők, ne söpörjétek össze a leveleket és bennük a kö zeli multat, hadd halljuk meg, miről beszélnek, hadd olvassuk el, mit írt rájuk az idő. Néhány évig mennyi harc tette zajossá az esztergomi életet ? Mily nagy békétlenségnek, mily nagy viszálynak voltunk a rabjai sokáig. Elmultak már a harcok, nincs már békétlenség, nincs többé viszályko dás. Elmultak. Elmultak, mint a sárga levelek élete. Nem jelzi más a harcokat, a békétlenséget, mint egy-egy lehullott levél. Nem maradt meg több egy sárga levélnél. És amikor így lehullott alakban látjuk a mult emlékeit, amikor egyegy levélben, egy-egy levél zizegésében felelevenedik a mult, harcok kai és békétlenségekkel, nem haragszunk, nem iudunk a gyűlölködés vagy a kellemetlen emlékezés szemüvegén keresztül nézni, mert hiszen a lábunk ala, a lábunk elé kerültek tehetetlenül a lehullott levelek. Megbékélünk teljesen, megnyugszik lelkünk csöndes elmélyedésben. Vannak levelek, amelyek sárba, vizbe esnek. Ezek a levelek is ékességei, diszei voltak egysze* a természetnek, ezeknek a leveleknek is le kellett hullniok, de ezek a leve lek nem a szép, nem a zizegő lévé.szőnyegre estek, ezeknek a leve leknek az lett a sorsuk, hogy sárba, vizbe, tócsába hulljanak. Ezeknek a leveleknek nincs további életük, a lehullásban van a haláluk. Elmultak. Ezekben a levelekben nem volt elég élettartalom, az emberi életre vonatkoztatva : nem volt bennük elég er kölcsi tartalom. De távol áll tőlünk az a gondolat, hogy szemetesgödörbe dobjuk ezeket a leveleket, nem, csak átlépjük, kikerüljük. Megnyugszunk, hogy már nem élnek, hogy már elmultak, a lábunk előtt he vernek. Mi azokban a levelekben botorkálunk, amelyekben elég élettartalom, elég erkölcsi tartalom volt, amelyek a legszebb szőnyeget alkotják. Oly zsongitó a lelkünknek ez a zizegés, ez a csöndes lepergés. Hozzátartoznak az életünkhöz a hulló levelek, kedves utcaseprők ne söpörjétek össze őket. Sehol szép városokban, nevezetes helyeken nem söprik össze a hulló leveleket. A versaillesi és schönbrunni parkban sokáig szőnyegként terül el a sok sárga lehullott levél. Esztergomi utcaseprők ti is hagyjátok meg a szigeti, a kisdunaparti sétányon és a várban a leveleket. Hagyjátok meg egy ideig, hogy emlékezhessünk, hogy az elmúlás szomorúságát elkergesse a levélzizegés muzsikája, hogy gyönyörködhessünk az ősz szép takarójában, hogy elolvashassuk azt a levelet is, amelyre az is irva van : Egyszer mi is lehullunk az idő vén fájáról és ki tudja, kinek hová sodorja levelét a szellő, az őszi szél. A csodás szőnyegre-e, vagy a sárba, pocsolyába? Kedves utcaseprők, ne söpörjétek össze a hulló leveleket, hadd zizegjenek. Ne dobjátok a sáros, vizes leveleket a szemetes gödörbe, ké rünk benneteket hagyjatok meg mindent úgy, ahogy az idő vén fája és a szellő, a szél akarja. Kisüt még a nap, megszáradhatnak még a vizes és sáros levelek, és jöhet szél és össze kavarhatja a megszáradt, a megtisztult leveleket a szép levelekkel és aztán ki tudja, hogy melyikben volt élettartalom, erkölcsi tartalom, minden levél egyforma lesz és még egyformább az elmúlásban ... Az ezüstkoszorús műkedvelők ujabb sikere Az Öreg HollóK a „Bécsi menyasszony „ pompás előadásával méltóan szerepeltek ahhoz a helyhez, melyet a Műkedvelői Olimpiászon elfoglaltak. Művész^ gyarász Imre és jRäco^^Imj^Jfes^ fömu^észik remeße^ — káprázatosáTr~szépTcö7szé7űjelmezek, kifogástalan rendezés — Merényi Gyula nagyszerű munkája, — elsőrendű elkészültség és összetanultság, az egyes szereplők kifogástalan és magasrendű színészi teljesítménye, rengeteg nyiltszini taps, valóságos kacagási fergeteg, emelkedett hangulata pazar mulatság, vidám és fesztelen hólabda csata azok a kiemelkedő tények, amelyek felejthetetlen élményé avatták az Öreg ^Hollók új kezdeményezését a „Marci-murit". Varjas Rudolfné fölényes készséggel jelenítette meg a császár parancsával is szembeszálló magyar nagyasszonyt, Mike Bazsa bécsi menyecskéje csupa báj és színjátszó tehetség, Klekker Irénke Margitja végtelenül kedves alakítás és egyik jelenete valóságos gyöngyszeme az előadásnak — itt ugy mondják valóságos könnyeket hullatott, — a nagy sikerrel debütáló Fuchs Emmi Marija élénk színekkel ügyesen meg rajzolt figura ő egy új és nagy nyeresége a gárdának. A férfiak élén Jedlicska Pista aranyos kedélyével, minden megjelenésével harsogó kacagást keltett, a sokat fejlődött Etter Kálmán dr. férfias játéka immár minden kritikát megáll, Katona Gábor dr. költői karikatúrája és maszkja sok mosolyt fakasztott, Zsolt Ernő dr. óbestere nagyszerű és hatásos alakítás volt, a karakterszínész Bárdos Miklós ismét egy brilliáns alakítást nyújtott, Kovács Géza jóízű Istvánja felejthetetlen és nagy rutinnal megrajzolt vígjátéki alak, de kiváló erősségei az előadásnak a kis szerepeikben is elsőrangú Kührner Imre, Pomothy Sándor és Katona Andor, Önfeláldozó szereplésük külön dicséretet érdemel. Az előadás közben és után a közöség között forgolódva annyi dicséretet és elismerést hallottunk, mint még soha. És bár szép közönség volt az első és zsúfolt ház a második előadáson, már is hangokat hallottunk, melyek az előadás megismétlését kívánják. Megkérdeztük ez iránt a társulat „direktorát" Katona Gábor dr.-t, aki kijelentette, hogy az Öreg Hollók a testvér társulatok szinielőadásai miatt — nem óhajtvan ezeket zavarni — most nem tartanak ujabb előadást, de a nagy és ugy látszik osztatlan sikerre való lekintettel a kiírandó műkedvelő szövetségi versenyen a „Bécsi Menyasszony" -nyal indulnak s igy annak idején egy versenyelőadást úgyis rendeznek, amikor is mindenkinek módjában lesz metekinteni a Bécsi Menyasszonyt. (M.) Ne vegyük a piacon gyümölcsfáinkat Mint minden ősszel, úgy ez évben is megjelentek a gyümölcsfaárusok a heti piacon és sajnos minden közlemény, propaganda újságcikk és fo lyóirat dacára még mindig találnak vevőt fáikra. Pedig aki komolyan akar foglalkozni gyümölcstermesztéssel, aki nem áll azon az alapon, hogy „minek nagy gödröt ásni az ültetésko

r

, hiszen azelőtt sein ástak, mégis termett a fa", annak ma már nem szabad gyümölcsfáit a piacon beszereznie. Röviden össze fogom foglalni azo kat az okokat, amelyek a piacon árusított gyümölcsfák ellen szólnak. 1. A piacon vett gyümölcsfák bizonytalan származásúak és csak nagyon ritka esetben vannak rendes fajtanévvel ellátva, tehát fajtaszempontból megbízhatatlanok. A fajtákra pedig nagyon vigyázni kell, mert a gyümölcsfa nem olyan, mint valamely kertinövény, saláta, bab vagy bármi más, akár gazdasági növény, gabona, stb. Ha a saláta vagy gabona nem sikerül, mert rossz fajtát választottunk, nagy az anyagi kár, elveszett egy év, dehát majdcsak jobb lesz a következő évben. Nem igy vagyunk a gyümölcsfával. A gyümölcsös nagy tőkebefektetést jelent, hosszú évek munkáját veszi igénybe, amig számottevő termést kapunk. Ha azután ilyenkor derül ki, hogy almafáink nem jó, értéktelen gyümölcsöt teremnek vagy cseresznye- és meggyfáink vadak, akkor jön a csalódás, az óriási anyagi kár, oda van a hosszú évek egész munkája és reménye. Azért is ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni, ha valaki gyümölcsöst akar telepíteni, először is jól gondolja meg, válogassa ki a talaj, a vidék és a piac diktálta legmegfelelőbb fajtákat és azután ne sajnáljon egy kis fáradságot és utánajárást s legyen azon, hogy tényleg a kiválasztott fajtákat ültesse, még ha esetleg valamivel többe kerülnek is