Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-05 / 87.szám

ESntRGOHJKKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 87. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY P0LITÍK41 ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP, NOVEMBER 5 Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. minden idők „magyar" Szentje Nov. 5! Égy nap, amelyen elsősorban a magyar ifjúságnak, de minden igaz magyarnak is, megdobban a szíve. Mert e napon azt a magyar ifjút ünnepeljük, akinek alakja kilencszázad távlatában is tündöklő fényben, ragyogó dicsőségben jelenik meg lelki szemeink előtt. Még pedig azért, mert bár hoszszú idő telt el, de az a lelki szépség és nagyság, mely Szent Imrét e földről az égbe emelte, időtlen, a mulandóság hullámai el nem temetik azt, az mindig meghat, elbájol és elragad. Elragad ifjút s férfiút, öreget egyaránt! 3 bár a majyar ifjúság éji magyar eszményképe, mégis egész nemzetünk ^ fénye, az egész magyar nép örök dicsősége. Szent Imre ere- j nyeinek varázsa meg fogja az ifjú lelkét, de kell, hogy lelki szépségének fénye világítson minden idők minden magyarjának. Megkell értenie, meg kell becsülnie minden igaz magyarnak Szent Imrében azokat a lelki kincseket, amelyeket el nem pusztít sem a rozsda, sem a moly, hanem ma is ércnél tartósabbak, márványnál ragyogóbbak, gyújtanak, melegítenek, tüzesítenek. S mi ez a lélek-tartalom, az az örök-hagyaték, emit a mai kor magyarja Szent Imrétől átvehet s leginkább felhasználhat ? cMély bensőséges vallásosság s önzetlen igaz hazaszeretet! Vallásosság, amely a világ szemlélésében, annak ezernyi változásaiban, kicsiségében s nagyságában, közelségében s végtelenségében, keletkezésében és elenyészésében — mindenütt e^y örök Alkotót, Fenntartót, Rendezőt lát, aki előtt a parányi por embernek csak egy a kötelessége : leborulva imádni őt! Amint imádta a Mindenhatót Szent Imre a nappal munkájával, az éjjel csendjével, mindenkor a mély benső, forró vallásos érzések örök zsolozsmázásával. Imádta Őt szíve minden dobbanásával, napjai minden percével, agya minden gondolatával. Hozzá imádkozott szíves-örömest a templomban, de ezenkívül is minden lélekzetével, minden szempillantásával követte akaratát. Ebből a száz százalékos istenszeretetből kell táplálkoznia a szentimrés magyarságnak is, hogy a csak ötven szazaiékos hitvallása s ötven százalékos hittagadása a teljes közömbösség, erkölcsi süllyedés végpusztulásába ne vigye! Ez a vallásos lelkület tette azután Szent Imrét igazán hazaszeretővé. Mert hazáját is nem karddal, vérrel, harcokkal szolgálta, hanem amivel legjobban tudta : imádságos lelkületével. A nemzetek léte, boldogsága nem mindig — sőt tán legkevésbbé — a harcok mez jen dől el. Sokszor talán a csendes kolostorom imádságos falai közi. Az ágyúdörgések, harci kürtök hangjánál, zászlók lobogtatásánál többet érnek a zsoltár éneklések, olvasó-zengések, szöges ciciliumok. Ezt tudta Szent Imre s fel is használta. Apját nem kisérte el a pogány-csatákba, de buzgón imádkozott, keményen böjtölt, éjjeken át virrasztott — hazájáért, az* ifjú kereszténységért. S imája meghallgatást nyert, a magyarság megkeresztényült, boldogság-alapokat kapott. De imádságán kivül is szolgálta hazáját híven, megtette kötelességét korához s erejéhez mérten. Minden idők magyarjainak örök eszményeként! Vallásosság és hazaszeretet két legszentebb erénye volt mindenkor a magyarnak. Egymást kiegészíti, szépíti e .két gyönyörű erény a magyarság lelkében. Vajha ne csak hallgatná s bámulná a magyar lélek e távoli századok szövétnekes ifjú szent. Hercegét, hanem, amiben j lehet, utánozná, követné is, hogy j mind önmaga követhesse Szent Imrét az égbe, mind hazáját segítene felemelni, megszabadítani elesettségéből ! Horváth Anzelm HETI ESEMÉNYEK wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimm Esztergom török nralom alól való ielsza badniásának 250.-ik évfordulója Több mint száz esztendeig fogadalmi ünneppel, nagy katonai pompával ünnepelték meg Simon-Júda napját, Esztergom török uralom alól való felszabadulásának évfordulóját városunkban. A környékről a zarándokok ezrei jöttek, hogy hálát adjanak Istennek a Bakács-kápolnában, ahol e napon maga Sobieski János lengyel király intonálta a Te Deum-ot, mikor a törökök kitakarodása után a kápolnát ismét felszentelték. Bizonyára a párkányi vásár nagy sokadalma is ennek a régi kegyeletes szokásnak a maradványa. Még ötven év előtt is fellobogózott Esztergom ünnepelt e napon. A város emlékérmet veretett, ünnepi emlékfüzet jelent meg, kiváló orszá gos nagyságok, államférfiak, irók jöttek Esztergomba a ritka szép, jelentőségteljes ünnepre. Újból elmúlt ötven év. A városházán, megyeházán lengett ugyan lobogó, de másutt nem igen láttunk. Amit a város egyetemes lelkesedésének kellett volna létrehoznia, a Balassa Bálint Társaság és az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat néhány lelkes tagja igyekezett pótolni. Szép, nivós ünnepély folyt le az évforduló napján a gimnázium nagytermében, amely meg is telt igen szép számú, előkelő közönséggel. Szerettünk volna azonban itt látni minden esztergomi embert, mert ez az ünnepély alkalmas volt arra, hogy Esztergom múltjának tisztelőjévé, jelenének buzgó munkálójává váljék mindenki, akit a régi idők a mai nehéz időkben való megállásra, munkára és bizakodásra tanítottak. Jelen volt az ünnepélyen Serédi Jusztinián dr. biboros, hercegprímás is. A Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Történelmi Társulatot Lukinich Imre dr. és Domanovszky Sándor dr. egyetemi tanárok képviselték. Az ünnepély a Hiszekeggyel kezdődött, majd Lepold Antal dr. pr. kanonok ült az asztalhoz, akinek legnagyobb része van az évforduló meg ünneplésének előkészítésében, „A párkányi csata és Esztergom ostromának topográfiája" cimmel tartotta meg magas színvonalú felolvasását. Az előadó az egykorú forrásmunkák teljes ismerete mellett a nagy eseBELFÖLD Nagy ünnepélyességgel fogadták a Törökországból hazaérkezett Gömbös Gyulát. A kormányzó másfél órás kihallgatáson fogadta, amelyen beszámolt törökországi és bolgárországi tárgyalásainak sikeréről. — Eckhardt Tibor a Független Kisgazdapárt pécsi nagygyűlésén azt állapította meg a kormányról, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. — Nem csonkítják meg az egyetemeket, hanem csak a tanárok létszámát csökkentik. — As újságírókért imádkozott a templomi szószéken Szabó Imre református esperes. — A vasutasok országszerte tiltakoznak a nyugdíj törvény-javaslat ellen. — Erős bírálatot mondott Baltazár református püspök a deflációs pénzpolitikáról. — Taxiban agyonlőtte magát Budapesten egy próbaidős rendőr. — Kilencszer megszúrt egy debreceni orvost egy orvostanhallgató szerelmi féltékenység miatt. — Trettina Jenőt csalás miatt feljelentették az ügyészségen. — Baróthy Pál törvényszéki főügyészt véletlenül bezárták a szobájába, a rabok szabadították ki. — Toscanini, a híres olasz karmester Budapesten szerepelt. KÜLFÖLD A fasiszta forradalom intézményeket teremt, hogy fegyelmezze a a gazdasági élet erejét, mondta Mussolini a Marcia su Roma 11-ik évfordulóján. — Bemutatkozott az új francia kormány. — Harcban a dollár és a frank. — Roosevelt az aranyvalutás országokat le akarja szorítani az aranyalapról. — A zsidók ellen forronganak Palesztinában, kihirdették az ostromállapotot. — 820 pár esküdött egyszerre Rómában. — Meghalt Painleve volt francia miniszterelnök és Calmette híres orvostanár. — A Dunán találkoz tak a román és a bolgár király. — Öt bomba robbant fel Madridban. — Hitler családi boldogság után is vágyik és szőke gyermekeket akar. — Feleségül veszi aromán király a bolgár király nővérét. — Békét követelnek Anglia főpapjai, tudósai és írói. — A bécsi Labrioia igazgatója külföldre szökött hitelezői elől. — A szovjet nagy haderőket vont össze keleti határain. — Előretört a munkáspárt az angol képviselőtestületi választásokon. — Leszúrtak egy román ezredes-hadbirót. — Lindberg Amsterdamba repült. — Benes békebontással vádolja Németországot. — Az Egyesült Államok megkezdték az aranyvásárlást. — Amerika teljesen viszszavonul a genfi leszerelési koferenciáról. November 4., 5-án szombat, vasárnap 7-től folyt. 3, 5, 7 és 9-kor Az égi és földi szerelemnek tiszta, szép drámája MOZGÓBAN