Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-05 / 87.szám

menyek helyeit világította meg a mai esztergomi ember szeme előtt. Milyen volt akkor ez a vidék, hol sorakoztak fel a felszabadító seregek, hol folytak a harcok, mily veszedelmek vártak a vár feladóira, mily küzdelmekbe került az ágyúk elhelyezése, milyenek voltak az akkori harci szokások, s hogyan folytak le a csatározások, mindezekre /bő és élvezetes magyarázatokat kaptunk. Az előadást vitéz Holló Kornél hatalmas helyszínrajza tette szemléltetőbbé. A felolvasás felölelte a helyek tüzetes megjelölése mellett a felszabadító ostromok teljes lefolyásának történetét. Nagy érdeklődéssel hallottuk, mily közel volt e korban annak a lehetősége, hogy az ország fővárosa ne Buda, hanem Esztergom legyen. A közönség nagy tetszéssel fogadta az érdekes és tartalmas előadást. Utána az Esztergomi Turista Dalárda a lengyelek nemzeti himnuszát, a Jeszcze Polskát énekelte el Hajnali Kálmán karnagy vezetése mellett tüzes lelkesedéssel. Majd Városi István dr. teológiai tanárnak, városunk költő-fiának ez alkalomra irt ünnepi ódáját szavalta el Balogh Béla gimnáziumi VI. o. t. A lelkes hévvel előadott szép költemény befejező versszaka a következő: Szent titka van az Esztergomi Várnak: Kövei közt a fajtánk szíve ver, S ha meösebezték durván, véresen A földnek mondott szánalmas porondon, Hogy ismét széppé, eggyé összeforrjon ; Csodát rügyedző piros pirkadásban A szent Király mindig csak visszatér,.. A műsor kiemelkedő száma volt Kürschner Lilinek finom zongorajátéka. Chopin egyik rendkívül szép szerzeményét adta elő bravúros technikával. A lengyelek nagy muzsikusának lelke szállt e csengő akkordokban Esztergom felett, ahol hajdan lengyel vér is ömlött a török harcok viharában. A Balassa Bálint Társaság szép virágcsokorral nyilvánította háláját a művésznő iránt a nagy tetszést keltett műsorszámért. Majd Lukinich Imre dr. egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartotta meg érdekfeSzerkesztőségünkbe levél érkezett az esztergomi kereskedő és iparosifjak aláírásával és azt kérik, hogy az állástalan diplomások mintájára ők is megalakíthassák Vécs Ottó szerkesztő irányítása mellett a vasárnap közölt nyilatkozat szerinti „Nemzeti Egység" ifjúsági körét. Azt irják, hogy felbuzdultak az esztergomi állástalan diplomások példáján és ők sem akarják tétlenül nézni az új politikai élet kifejlődését. Nagy örömmel vettük a keres kedő- és iparosifjak levelét, különö sen, hogy ők is a cselekvés terére kivannak lépni. Levelük egy pontjánál azonban egy körülmény feltűnt, amennyiben azt az óhajtásukat fejezik ki, hogy politikamentesen akarnak megalakulni. Első pillanatra úgy tűnik az olvasó előtt, hogy a „Nemzeti Egység" bármely körének megalakítása nem történhetik a politikától mentesen. Ez nem áll, mert amint az állástalan diplomások nyilatkozata is hangzik, a magasabb értelemben vett „Nemzeti Egység" gondolata nem politika, hanem az egy nemzetibb életet, új magyarságot, olyan magyar áramlatot jelent, amely erejével új gondolkozású polgárokat teremi és olyan cselekvésre késztet, hogy ami a múltban akár a közéletben, akár a politikai életben rossz] volt, ami már idejét multa, ami már hatni szitő előadását „A párkányi csata és a kurucok'

1 cimmel. Rávilágított Thökölynek és társainak a magyar nemzet önállósága érdekében folytatott diplomáciai küzdelmeire, Sobieskinek a magyar nemzet szeretetétől áthatott közbenjáró szerepére. Megvilágosodott előttünk az a szomorú korszak, melynek kulisszái mögött nemzetünk jövendő sorsa forgott kockán. A szép "előadás folyamán elmélyült történelmi ismeretekkel lettünk gazdagabbak. A tudós előadót a közönség melegen ünnepelte. A Turista Dalárda Huber: Fohász c. hatásos művének eléneklésével emelte a lelkes hangulatot. Glatz Gyula polgármester lépett ezután a hallgatóság elé és a város közönségének kegyeletes érzését tolmácsolta a visszafoglaló harcok diadalmas és elesett hőseinek emléke iránt. Majd a magyar Hymnus hangzott fel a dalárdisták ajkán, ezzel az ünnepség véget ért. Másnap, október 29-én a főszékesegyházban ünnepi hálaadó istentisztelet volt, melyen Machovich Gyula dr. érseki általános helytartó pontifikált. A szentbeszédben Lepold Antal dr. a visszafoglaló harcok bárok hőseinek mély vallásosságára mutatott rá, mely Krisztus-király birodalmának érdekében a legnagyobb áldozatokat hozta meg teljesen önzetlen lelkülettel. Az istentisztelet után a nagyközönség a Bibliotékában elhelyezett városi múzeum megtekintésére gyülekezett. A Bibliotéka kódex-termében voltak kiállítva a visszafoglaláskorabeli Esztergom egykorú metszetei és a múzeum törökkori emlékei, melyeket a múzeum lelkes rendezője, Balogh Albin dr. gimnáziumi igazgató ismertetett nagy érdeklődéstkeltően. Ugyancsak az ő vezetése mellett tekintette meg a közönség az új rendezésben igen imponáló régészeti és történelmi gyűjteményt is, amely mai állapotában a város egyik új nevezetessége. Részletesebb ismertetésére még visszatérünk. nem tud, azt teljesen ki kell küszöbölni életünkből. Igazuk van a kereskedő és iparosifjaknak, politikamentes kört akarnak alakítani és ha majd ebben, a magasabb értelem ben vett Nemzeti Egység szellemében kikristályosodik gondolat és lelkiviláguk, akkor majd, ha eljön az ideje, könnyebben találják meg a helyes utat a politikai életben. A politikával feltétlenül számolni kell, azt senki el nem kerülheti. Mennyire szükséges tehát, hogy meg felelő tájékozódást, neveléit és előkészítést szerezzünk a jövőre. Neu szabad elfelejteni, hogy a fiatal generáció hamarosan politikai jogokkal rendelkező polgárság lesz, hogy közülük többen vezetőszerephez jutna Hiszen folyton változik a mindennapi életünk, az idősebb generációt lassan-lassan felváltja a fiatal generáció. Milyen sokat fog jelenteni tehát, ha a fiatal generációból nem készületlenül, nem tájékozatlanul jutnak vezetőemberek a polgárság élére. Mily fontos tehát, hogy a mai fiatal magyarság olyan politikai hitvallás szolgálatában legyen, amely a nemzeti egységet tartja a maga iránytűjének, hogy keresztény alapon álljon, hogy a közéleti tisztaságért harcoljon, hogy csak cselekedni tudó, önzetlen és hazafias embereket ismerjen el vezetőknek, hogy ők maguk is olyanokká legyenek. Nagyon helyeseljük és örömmel üdvözöljük az esztergomi kereskedő és iparosifjak elhatározását és merjük hinni, hogy, ha az új magyar ság szellemében készülnek a jövőre mind a közéletben, mind a politikai életben eredmény is fogja kisérni munkálkodásunkat. Vécs Ottó szerkesztő a jövő hétre tervezi a megalakulást. Itt kéri a kereskedő és iparosifjakat, hogy szerdán november 8-án este 8 órakor a Magyar Királyban baráti összejövetelre megjelenni szíveskedjenek. A Takarékpénztár evólnciója Azon differencia, mely a Takarék pénzintézetünkben az igazgatóság és az igazgatótanács (szindikátus) tagjai közé ékelődött, izgalommal tölti el nemcsak a részvényesek tömegét, de irányadó társadalmunk nyugalmát is, tudva és látva azt, hogy a szép múltú és jól megalapozott pénz intézetben épp az igazgatótanács ^utarchikus működése az, mely tel jesen szembehelyezkedik a takarékpénztári intézmény céljával és rendeltetésével. Esztergom városának nagy érdeke és kívánsága, hogy ezen majdnem száz éves pénzintézet szeplőtelen múltját megőrizze és az igazgatóság összetétele megtalálja a módot a békés kibontakozásra. Sajnos, hogy ép az igazgatótanács és elnöke mellőzi az igazgatósággal való szerves együttműködést és amennyiben igy a viszály magja elvettetett és a küzdő erők fölvonultatásával csak a Takarékpénztár harmonikus vezetése szenved csorbát és kárt, ami megelőzőleg már a 25 ezer pengős remunerációban explodált. Nagy érdeke a részvényesek által megbízott igazgatóságnak a pénzintézet reputációjának megóvása, ezt karöltve tartozik szemelőtt tartani az igazgatótanács és elnöke s amennyiben önző differenciák merültek föl, mi etikai szempontból a város társadalmát két ellentétes táborba so dorta, melynek eliminálására a Pénzintézeti Központ volna hivatott, mint erre megbízott hivatalos szerv, hogy döntse el azt és mondjon birálatot abban, hogy jogos volt-e a 25 ezer pengős ajándék megszavazása, mely ügylet vonta maga után a kavarodások lavináját. Jó lehet, hogy a háborgó igazgatóság ismert bátor tagjának a közgyűlésen idejében való harcba állása, elejét vehette volna a konfliktus kitörésének, de a jelenben a kútba dobott kő kiemelésére hivatott szakértő : Pénzintézeti Központ az illetékes. Várjuk be hát tőle az utolsó szót. Egy törpe részvényes, 601 62 pengővel járultak az országzászló felállításához az esztergomi földmívesek A földmivesekhez intézett cikkünknek, az országzászlóval kapcsolatban, meg volt a kellő eredménye, amennyiben Számord Ignác közbenjárása mellett és gyűjtése folytán 62 pengőt adtak össze. Dicsérettel emlékezünk meg az adakozásról, annál is inkább, mert a szegénysorsban élő földmivesnép megmutatta, hogy magáévá teszi az országzászló ügyét, tud lelkesedni hazafias célokért, csak legyen valaki, aki irányítja őket és megszervezi a mozgalmat. Számord Ignác vállalkozott erre a szerepre és fáradozását siker is koronázta. A gyűjtés eredményét az alábbiakban közöljük: Számord Ignác 10, Petrovics József és Mária testvérek 15, Szent Anna zárdai intézetek tanulói 9'30, Sebők Ferenc 3, id. Kovács Mihály, ifj. Kovács Mihály, Kovács Sándor, Kolláth Pál, Bábszki Ferenc, Tóth Imre, Szentgáli János, Komajner Márton, Anyistik Lajos, Misznider János 1—1 pengő; Kis Imre, Rostás István, N. N., Szenczy Ferenc, Horváth József, Kiffer Lőrinc, Ormándi Ferenc, Gerendás János, Kisszölgyémy István, Kubovics J., Újvári István, Koller József 50—50 fillér; Holop Ferenc, Prekánszki Mihály, Gerendás K., Vörös Imre, Hutschneider József 40 -40 fillér; Pilkó M., Nemes Imre, Szóda F., Balog Ferenc, Stróbl T, Szabórácz János, Majtényi Imre 30—30 fillér; Tótszalkai János, Búzás Gyula, Bognár Ferenc 20—20 fillér. összesen 62 pengő. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi szegény gyermek-otthon a beköszöntő ősszel újból megkezdi 14 ik évi műdését Esztergom legszegényebb részének, a szegény munkás-osztály sokszor elhagyott s családilag is letört kis iskolás gyermekeinek mentő gondozásáról van szó. Minden a megértő jó lelkek felkaroló irgalmasságától függ. Azért kérjük a társadalmat a mai viszonyok között nagyobb gonddal járó alapvető szociális intézménynek szerető felkarolására. A pénzbeli vagy természetbeli adományokat a segitő lelkek szíveskedjenek, mint az előző években is, a vizivárosi plébániára küldeni. tniiMiMMUMiimmmi A Szabad Egyetem e heti előadásainak tanrendje: Hétfőn, november 6 án : D u. 6 órakor megnyitó ünnepély a gimnázium dísztermében a következő műsorral: 1. Vonósnégyes (Beethoven). Élőadják Bérezi László, ifj. Klinda Ká^ roly, Berencz György és Geyer Béla. <2; Asbóth Károly reáliskolai tanár ünnepi előadása Herczeg Ferencről, 70-ik születésnapja alkalmából. 3 Műdalok. Énekli Wiesenbacher István népművelési titkár (Tóváros), zongorán kisér ifj. Klinda Károly reáliskolai tanár. 4. Magasi Artúr dr. szentbenedekrendi gimnáziumi tanár költeményeiből ad elő. 5. Zárszó. Mondja Oberműller Ferenc, reáliskolai igazgató, a tanfolyam vezetője. 6. Vonósnégyes (Schubert). Előadják Bérezi László, ifj. Klinda Károly, Berencz Görgy és Geyer Béla. A megnyitó ünnepélyen belépődij nincsen. Kedden, november 7-én: D. u. 5—6. Isten eszméje bennünk. Négy óra. — 1. óra: Az okság elve és az Isten bizonyítás. Az értelem útjai Istenhez. — Előadó: Ibrányi Ferenc, hittudományi főiskolai tanár. D. u. 6—7. A gyermek a francia irodalomban. Három óra. — 1. óra: A szenvedő gyermek. — Előadó: Csonkás Mihály, reáliskolai tanár. Beiratkozás: az előadások előtt fél 5 tői 5 óráig a helyszinen, vagy az órák között és után ugyanott. Leckedij: 6 órára 1.20 P, 12 órára 2.20 P, a tanfolyam összes (24) előadására 3.60 P. Az esztergomi kereskedő- és iparosifjak is megakarják alakítani az állástalan diplomások mintájára a „Nemzeti Egység" Körét