Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-06 / 62.szám

S7TI KíitiH ;/mf KE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 62. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP, AUGUSZTUS 6 Előfizetési'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Az esztergomi zászlóaljnapra Ez a sarkigazság, hogy „változnak az időkés változnak az emberek" talán legjobban a mi katonáinkra vonatkozik. Változnak az idők ! Mi, akiket az iskola padjaiban csapott meg a háború szele, mi, akik kiültünk az országútra és ennek az árkából néztük a háborúba vonuló katonákat, mi, akik utánpótlásai, felváltói vagyunk a háborús generációnak, milyen másképpen látjuk a mai életet, a mai időket, milyen óriási különbség van a háború ideje és a mai napok között. A háborús generációnak, — az az idő már-már történelem lesz — a háború zárókövet jelent életében. Nekünk a háború új életnek a kapuját jelentette. Nekünk a háború új kaput nyitott és amig a harcok katonái, emberei tudták, hogy milyen életet zárt le mögöttük a háború, addig mi nem tudjuk, hogy milyen élet nyilt meg számunkra a háború utáni idők kezdetével. A háború emberei, katonái, a modern technikának csak jelentkezéseit érezték. Csak vegyük a repülőgépet, vagy a rádiót és amíg a frontharcosok csak megízlelhették, csak megpillanthatták a technikának ezt a két csodáját, hatalmas fejlődését, addig mi a repülőgép szárnyain, a rádió hullámain nőttünk fel és köszöntöttünk a mai idők elé. Változnak az emberek! A háború kitörésekor mi az országútról néztük a hadbavonulókat, és az iskola padjaiból hallgattuk a háború zaját. Azok a katonák, akik ma lakói a kaszárnyának, ugyancsak velünk együtt nőttek fel a háború szárnya alatt. Nem természetes-e, hogy milyen óriási változás, különbség van a háború emberei és a mai, a háború utáni idők emberei között. És nehogy azt kérdezze valaki, hogy melyik dicsőbb, melyik nagyobb — mondjuk meg mindjárt: a háború emberei, katonái elvégezték az ő dicsőséges feladatukat, a mai idők katonái pedig készen vannak, hogy elvégezzék szintén dicsőségesnek Ígérkező feladatukat. Kérdeznünk lehet, hogy miképpen nézi a háború utáni generáció, a mai idők katonája a körülöttünk zajló életet, miképpen, milyen hittel és gondolkozással tekint előre. A háború előtt, sőt a háború alatt is, antimilitaristák voltak az emberek. Miért? Mert senki sem kereste akkor, hogy honnan ered a jólét, mert természetes volt, hogy meg van a mindennapi kenyér és kereset. Talán több is jutott a jóból, mint kellett volna. Akkor kettős országban, birodalomban éltünk, akkor császári sas szeme szegeződött ránk. Talán azért is voltak akkor antimilitaristák az emberek, mert tudták, hogy kétféle fegyver is őrködik a béke felett és nem veszélyezteti nyugalmunkat semmi. Ma militaristáknak kell lennünk. Minden birói Ítéletnek és intézkedésnek az alapja, hogy van e

§y fegyveres erő, amely a birói Ítéletnek, a hatalmi intézkedésnek érvényt szerez. A pénz értékének a bankpincékben lévő valódi arany ad értéket. De sárrá változik a pénz, ha kiürül az aranypince, ha a pénz értékének nincs aranyalapja. Igy ha van nemzeti hadseregünk, a hatalom szilárdságának biztosítékát látjuk benne, ha egyáltalában nincs nemzeti hadseregünk, a legkisebb hatalmi intézkedésnek semmi értéke, semmi alapja nem lenne. A mi nemzeti hadseregünk azt az aranyat jelenti, amely értéket, biztos alapot jelent nemzeti életünknek. Nemzeti hadseregünk mindenkor rendkívüli értékeket is adott életünknek, a magyar közéletnek. Elégséges csak a múltból Széchenyi István grófot említenünk, a közelmúltból báró Fejérváry Gézát, napjainkból pedig Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki még azok előtt is nagy értéket jelent, akik nincsenek vele politikai egyvéleményen és aki kétségtelenül megérdemli az egész nemzet bizalmát. Vagy nézzük csak helyi életünket. Nem kell-e elismernünk vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok érdemeit, aki most már több mint egy évtizede oly intenziven szolgálja Esztergom közéletét, mint senki más. Egyéni célokat sohasem ismert és keresett és aki még az általunk sokszor rámutatott tévedéseiben is férfias, önzetlen volt. Büszke önérzettel nézhetünk a magyar katonákra, nemzeti hadseregünkre, mert éppen olyan nyugodtak lehetnek álmaink, mint azon idők embereinek, akiknek nyugalma fölött két fegyver is őrködött. A mai esztergomi zászlóaljnapon ezekre gondolunk mi polgári emberek. Nagy együttérzéssel köszöntjük az esztergomi zászlóaljnapot, a Vak Bottyánról elnevezett 3-ik kerékpáros zászlóalj tisztikarát és legénységét. A zászlóaljnap figyelmeztessen mindanynyiunkat: legyünk védelmezői nemzeti hadseregünknek. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A gödöllői világdzsemborin 25 ezer magyar és külföldi cserkész táborozik. Az ünnepé yes megnyitás szerdán volt Horthy Miklós kormányzó és Baden Powel, a cserkészvilágszövetség elnökének jelenlétében. — Rádióbeszédet mondott kedden este 9 órakor Gömbös miniszterelnök a római útjával kapcsolatban és az időszerű bel- és külpolitikai kérdéseket érintette. — Az OTI-nál nem tűrnek ezentúl álláshalmozásokat. — Az adóhivatalokat megszüntetik, ha megtörténik a közigazgatás egyszerűsítése. — Az állásnélküli diplomások gyűlését a rendőrség szétoszlatta. — Rómába utazott a kereskedelmi miniszter. — Meghalt Szemere Árpád. — Kisszakaszrendszert vezetnek be a pesti villamosokon augusztus 25 tői. — Komoly eredményeket vár Gömbös Gyula miniszterelnök római útjától. — Pártatlan nemzetközi bizottság kiküldését kéri a Nemzeti Szövetség a Dunamedence megvizsgálására. — Négy száznyolcvan olasz avangárdista érkezett Budapestre. — A tanítóság a kormánytól kívánságainak teljesítését kéri. — Állítólag merényletet akartak elkövetni Gömbös miniszterelnök ellen, a független frontharcos párt igazgatóját és négy embert letartóztattak. — A kecskemét-vidéki gyümölcsnek n*gy j keletje van. — Autós valutacsem.pészeket fogtak el a magyar-osztrák ; határon. — Kidobta modelljét az j ablakon egy pesti szobrász ; letar. tóztatták. — Beszámithatatlannak nyilvánították Eskütt Lajost. KÜLFÖLD l I Közeledés hangját hallatták Magyarország iránt a belgrádi parlaI mentben. — Onellátási politikáját lényegesen enyhíti Ausztria a magyar kivitel érdekében. — Egy év alatt négyezernél több embert raboltak ki Arne ikában. — Nem mozgásit a kisantant, ha Németország és Ausztria egyesül. — Rendőri hajsza indult meg ismét a felvidéki magyarok ellen — A propaganda minden eszközét felhasználja Roosevelt elnök az újjáépítési terv érdekében. — Ekrazitos robbanás rombadöntött egy négyemeletes brünni szállodát, 6 halott, 60 sebesült. — Letartóztatták ismét Gandhit, a hindu felkelők vezérét. — A békerevizió kérdését felvetik a szeptemberi népszövetségi közgyűlésen. — Több mint egymillió munkanélkülinek ad kenyeret az új amerikai munkarendszer. — A csehek tizenkétszer annyi búzát importálnak Amerikából, mint Magyarországból. — Az összes angol pártok vezetői egyhangú lelkesedéssel támogatják a békereviziós javaslatot. — A háborús adósságok törlesztését követeli Amerika. — Szembenáll egymással az amerikai és japán flotta. — Nem indulhat vissza Amerikából a rossz idő miatt Balbó tábornok légi flottája. — Elkobozták a a német nemzeti alakulatok vagyonát.