Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-19 / 6.szám

IIIIIHIl IM IBWÍTMBimr—

MW ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 6. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 19 Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. őfelsége a gyermek egészségének megóvása és életerejének fokozása érdekében végre megtörtént az iskolaszék minapi ülésén az a bölcs és korszerű intézkedés, mely az elemi iskola tanulóinak egyhuzamban való tanítását teszi a jövőben lehetővé és kötelezővé. Vagy húsz esztendő óta szorgalmazták erre elsősorban illetékes tényezők: a szülők és a tanítók ennek a rendszernek bevezetését, de jószándékuk mindig hajótörést szenvedett ott, ahol leginkább lehetett volna megértő támogatásra számítaniuk. Szinte érthetetlen, hogy akkor, mikor már miniszteri rendeletek szinte felkínálták ennek a rendszernek a lehetőségét — fenntartván magának a tanügyi kormányzat a jóváhagyás jogát, — s mikor például a fővárosban s annak környékén legtöbb helyütt már évekkel ezelőtt megértvén ennek a rendszernek minden tekintetben korszerű fontosságát: éltek is vele, hogy akkor itt a főváros követésre kínálkozó példájának szomszédságában csak ilyen későn érett meg ez a dolog a megértésre és a kellő méltánylásra. Az okok tömkelegében, melyek e rendelkezés mellett szóltak, két nagyon fontos és kiemelkedő szempontot szabad csak különösebben hangsúlyozni: a gyermekek és a szülők érdekeit. Nem fontos az iskolafenntartó város költségmegtakarítása, nem lényeges a parallel iskolák : inasiskola, gazdasági ismétlő munkabeosztása, a tornateremnek a íőreállal való közössége stb. Csak egy fontos s ez mindennél fontosabb : a gyermek egészségének megóvása s a gyermeket gondozó család, a szülők életbeosztásának figyelembevétele. Eddig a gyermek reggel 8 órától délután 4 óráig az iskoláé volt, rabja volt kis gondterhelt fejében a déli órákban is parancsolóan motozó, élő, szuggesztív gondolatnak, hogy — jaj! — még délután is iskola! — utána az esti órákban is tanulás, ieladatkészítés, Ismét írnak Esztergomról a fővárosi lapok (X) Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat és vagyoni zárlat szenzációt ad a fővárosi riportlapoknak. Egyszer az egyik, aztán a másik ir az esztergomi nagy eseményekről. Esztergomnak az utóbbi három év alatt bőven kijut a szenzációból. Polgármesteri felfüggesztés, harc a főispán ellen, képviselőválasztás, kétszer polgármesterválasztás és Mátéffy Viktor körül felmerült események adtak főtémát az esztergomi sajtónak, szenzációs cikkeket a fővárosi lapoknak. Esztergomra nem voltak előnyösek a szenzációs cikkek, amelyek a fővárosi lapokban jelentek meg. A szenzációs riportok mindig olyan események közepette mutattak be Esztergomot, hogy az olvasó, a széles magyar közvélemény joggal kérdezhette : hát milyen állapotok uralkodnak a primási városban? Kétségtelen, hogy nem jelentékte len események zajlottak le Eszter gombán. Akik az országos politikát ismerik, az esztergomi sorozatos események következtetésének levonása kor méltán rámondhatták, hogy az esztergomi politika egyes történése és fázisa kicsinyített tükörképe az úgynevezett Rendszernek. De mindezeken már túl vagyunk Ma nem azt kell néznünk, hogy mi volt, vagy hogy mi a helyzet ma az eseményekkel kapcsolatban, hanem azzal kell számolnunk, hogy mi fog bekövetkezni. Okszerű és logikus következtetést kell levonnunk. Ezt megelőzően azonban nem mehetünk el szó nélkül azok mellett a szóbeszédek mellett, amelyek a közvéleményt foglalkoztató események kapcsán forognak közszájon. Igy a Mátéffy-üggyel kapcsolatban voltak különböző hirvariációk. Szinte azt kell mondanunk, hogy naiv következtetések jutottak kifejezésre. Sokszor csodálkoznunk kellett: hát lehetséges, hogy újságolvasó ember teljesen lehetetlen következtetéseket vonjon le az eseményekből? A Mátéffy-üggyel kapcsolatban beszéltek Rómáról, Gömbös miniszterelnökről, Hóman kultuszminiszterről, Budapest főpolgármesteréről, sőt a kormányzó nevét is emiitették a „jól értesültek". Mi tehát az okszerű és logikus következtetés ? Köztudomású, hogy Mátéffy Viktor ellen fegyelmi eljárás indult. A fegyelmi eljárás azért indult meg, mert Mátéffy Viktor tiszteletlenül nyilatkozott Főpásztoráról. Köztudo mású az is, hogy Mátéffy Viktor a bank igazgatása alatt 720 ezer pengős megterhelést okozott a főkáp talannak. Ebből kifolyólag vagyoni zárlatot rendeltek el ellene. Fegyelmi vizsgálat és vagyoni zárlat. Két súlyos ténykörülmény. A fegyelmi vizsgálat eredménye semmiképp sem lehet kedvező vagy enyhe Mátéffyra nézve, mert his'.en több, eskü alatt elhangzott vallomás igazolja, hogy Mátéffy tiszteletlenül nyilatkozott Főpásztoráról, nem tette magáévá Főpásztorának óhajtásait. Ez nyilt szembehelyezkedés. De összefügg a fegyelmi vizsgálat a bankvezetéssel okozott anyagi kárral is. Ez is kétségtelen, mert hi szen egyházi férfi, prépost-plébános bankigazgatása alatt érte a főkáptalant a százezrekre menő anyagi kár. Hozzáértő és illetékes tényező* jelentették ki, hogy Mátéffy igazgatása alatt tudatos félrevezetés történt. Ez nem lehet közömbös a fegyelmi vizsgálatban. Ezek szerint, ha akár az egyik, akár a másik fegyelmi vizsgálatra okot adó tény nyer megállapítást, Mátéffy Viktor megszűnt aktiv prépost plébános lenni, megszűnt szerepet vinni a köz életben. De megszűnt, lehetetlenné vált, mint országgyűlési képviselő is. Tegyük fel, hogy az egyházi fegyelmi tanács, illetőleg a Hercegprímás nem érinti az országgyűlési képviselőségi kérdést — bár ezt nem hisszük — maga a parlament, maga a kormány nem engedheti meg, hogy a parlamentnek olyan tagja legyen, akit egyházi fegyelmi vizsgálattal lehetetlenné tettek. Nem teheti meg a kormány és a parlament azért, mert az erkölcsi törvény tiltja. De egy. szerű ez a kérdés is. A biboros Hercegprímás adott engedélyt a fellépésre, de meg is vonhatja azt. Nemrégen a „ Magyarság* egyik vezércikkében olvastuk, hogy a mai hatalmasságok, ha buknak, mindig felfelé buknak. Mátéffy Viktor esetében ez nem áll, mert egyházi férfi. \ „Magyarság" cikke világi hatalmasságokra vonatkozott. A felfelé bukást Mátéffyval csak annyiban lehet összefogni, hogy mint ilyenkor szokás, a kormányzat hatalmasainak védelmét keresi. De erre is megvan a felelet. A bíboros hercegprímást, mint az aula Nagyurát titulálják a fővárosi lapok. Ez a jelző kifejező is és méltó is a biboros-érsektiez. Mi azonban megváltoztatjuk e titulust és azt mondjuk : Serédi hercegprímás Esztergom Nagyura és Esztergommal az ország katholikus népének Nagyura, a katholikus Magyarország egyházi fejedelme. Személye szent és sérthetetlen, intézkedése befolyás ihatatlan és független az országos ügyektől és politikától. Azt is irták a fővárosi lapok, hogy a Hercegprímás bölcs gondolkozással foglalkozik a Mátéffy üggyel és bölcs intézkedéssel fog rendet teremteni. Éz igy is fog történni. A katholikus anyaszentegyház nagyon türelmes, a Hercegprímás is türelmes — egy bizonyos határig. Mindennek eljön az ideje. Mátéffy Viktornak is eljön az ideje. Mátéffy esztergomi napja lenyugvóban van. Bizonyára megáll ebben az alkonyban, még egyszer visszanéz arra az útra, melyet végigjárt és siet körültekinteni, hogy merre vezet még út, mert jő az este, az éj. Sohasem álltunk Mátéffy Viktor mellett. Most szólunk hozzá : Engedelmeskedj a te Uradnak és térj arra az útra, amelyet parancsol a te Istened . . . im nincs játszás, nincs pajtáskodás, csak iskoláragondolás és kapkodás. A család is örökös nyugtalanságban élt. 12 órakor az elemista kért ebédet, mert délután tanítás, íélkettőkor a középiskolás, mert félháromkor cserkészet, vagy könyvtár, vagy zeneóra kezdődik, kettő után jött haza a hivatalnok-apa, annak már harmadszor kellett tálalni és soha készen nem lenni, este lábujjhegyen járni és hallgatni, mert tanulnak a gyermekek ; pajtásokra, a családi összetartozandóság ápolására, együttes szórakozásra nem jutott idő s amint egy okos anya mondotta: az iskola nem jóakaró barátja, hanem rabtartó zsarnoka volt a gyermeknek. Most majd azután, ha a középiskolák is jobban osztják be a délutáni kulturfüggvényeket, hát legalább együtt ebédelhet az egész család, a fáradt, vérszegény kisgyerekeket le is lehet fektetni egy kis délutáni pihenésre, nyugodtabb lesz a ház levegője, a jó mamák el is vihetik gyermekeiket a nappali órákban, a még napsütötte, ózonosabb levegőben szülői felügyelet mellett történő sétára, vagy kirándulásra s még a tanulásra is jut elég idő. Aztán a meghittebb, nyugalmasabb esti órákban a gyermek a családé Január hé 19-én csütörtökön 7 és 9 órakor Atlantisz királynője Pierre Benőit regénye hangosfilmen MOZGÓBAN