Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-19 / 6.szám

IIIIIHIl IM IBWÍTMBimr— MW ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 6. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 19 Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. őfelsége a gyermek egészségének megóvása és élet­erejének fokozása érdekében végre megtörtént az iskolaszék minapi ülésén az a bölcs és korszerű intézkedés, mely az elemi iskola tanulóinak egyhu­zamban való tanítását teszi a jövőben lehetővé és kötelezővé. Vagy húsz esztendő óta szor­galmazták erre elsősorban ille­tékes tényezők: a szülők és a tanítók ennek a rendszernek be­vezetését, de jószándékuk min­dig hajótörést szenvedett ott, ahol leginkább lehetett volna megértő támogatásra számíta­niuk. Szinte érthetetlen, hogy akkor, mikor már miniszteri rendeletek szinte felkínálták en­nek a rendszernek a lehetősé­gét — fenntartván magának a tanügyi kormányzat a jóváha­gyás jogát, — s mikor például a fővárosban s annak környé­kén legtöbb helyütt már évek­kel ezelőtt megértvén ennek a rendszernek minden tekintetben korszerű fontosságát: éltek is vele, hogy akkor itt a főváros követésre kínálkozó példájának szomszédságában csak ilyen ké­sőn érett meg ez a dolog a megértésre és a kellő méltány­lásra. Az okok tömkelegében, me­lyek e rendelkezés mellett szól­tak, két nagyon fontos és ki­emelkedő szempontot szabad csak különösebben hangsúlyoz­ni: a gyermekek és a szülők érdekeit. Nem fontos az iskola­fenntartó város költségmegta­karítása, nem lényeges a paral­lel iskolák : inasiskola, gazda­sági ismétlő munkabeosztása, a tornateremnek a íőreállal való közössége stb. Csak egy fon­tos s ez mindennél fontosabb : a gyermek egészségének meg­óvása s a gyermeket gondozó család, a szülők életbeosztásá­nak figyelembevétele. Eddig a gyermek reggel 8 órától délután 4 óráig az isko­láé volt, rabja volt kis gond­terhelt fejében a déli órákban is parancsolóan motozó, élő, szuggesztív gondolatnak, hogy — jaj! — még délután is is­kola! — utána az esti órák­ban is tanulás, ieladatkészítés, Ismét írnak Esztergomról a fővárosi lapok (X) Mátéffy Viktor prépost-plé­bános, országgyűlési képviselő ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat és va­gyoni zárlat szenzációt ad a fővá­rosi riportlapoknak. Egyszer az egyik, aztán a másik ir az esztergomi nagy eseményekről. Esztergomnak az utóbbi három év alatt bőven kijut a szenzációból. Polgármesteri felfüggesztés, harc a főispán ellen, képviselőválasztás, két­szer polgármesterválasztás és Má­téffy Viktor körül felmerült esemé­nyek adtak főtémát az esztergomi sajtónak, szenzációs cikkeket a fő­városi lapoknak. Esztergomra nem voltak előnyö­sek a szenzációs cikkek, amelyek a fővárosi lapokban jelentek meg. A szenzációs riportok mindig olyan ese­mények közepette mutattak be Eszter­gomot, hogy az olvasó, a széles magyar közvélemény joggal kér­dezhette : hát milyen állapotok ural­kodnak a primási városban? Kétségtelen, hogy nem jelentékte len események zajlottak le Eszter gombán. Akik az országos politikát ismerik, az esztergomi sorozatos ese­mények következtetésének levonása kor méltán rámondhatták, hogy az esztergomi politika egyes történése és fázisa kicsinyített tükörképe az úgynevezett Rendszernek. De mindezeken már túl vagyunk Ma nem azt kell néznünk, hogy mi volt, vagy hogy mi a helyzet ma az eseményekkel kapcsolatban, ha­nem azzal kell számolnunk, hogy mi fog bekövetkezni. Okszerű és lo­gikus következtetést kell levonnunk. Ezt megelőzően azonban nem me­hetünk el szó nélkül azok mellett a szóbeszédek mellett, amelyek a köz­véleményt foglalkoztató események kapcsán forognak közszájon. Igy a Mátéffy-üggyel kapcsolatban voltak különböző hirvariációk. Szinte azt kell mondanunk, hogy naiv követ­keztetések jutottak kifejezésre. Sok­szor csodálkoznunk kellett: hát le­hetséges, hogy újságolvasó ember teljesen lehetetlen következtetéseket vonjon le az eseményekből? A Má­téffy-üggyel kapcsolatban beszéltek Rómáról, Gömbös miniszterelnökről, Hóman kultuszminiszterről, Budapest főpolgármesteréről, sőt a kormányzó nevét is emiitették a „jól értesültek". Mi tehát az okszerű és logikus következtetés ? Köztudomású, hogy Mátéffy Vik­tor ellen fegyelmi eljárás indult. A fegyelmi eljárás azért indult meg, mert Mátéffy Viktor tiszteletlenül nyilatkozott Főpásztoráról. Köztudo mású az is, hogy Mátéffy Viktor a bank igazgatása alatt 720 ezer pen­gős megterhelést okozott a főkáp talannak. Ebből kifolyólag vagyoni zárlatot rendeltek el ellene. Fegyelmi vizsgálat és vagyoni zárlat. Két súlyos ténykörülmény. A fegyelmi vizsgálat eredménye semmiképp sem lehet kedvező vagy enyhe Mátéffyra nézve, mert his'.en több, eskü alatt elhangzott vallomás igazolja, hogy Mátéffy tiszteletlenül nyilatkozott Főpásztoráról, nem tette magáévá Főpásztorának óhajtásait. Ez nyilt szembehelyezkedés. De összefügg a fegyelmi vizsgálat a bankvezetéssel okozott anyagi kár­ral is. Ez is kétségtelen, mert hi szen egyházi férfi, prépost-plébános bankigazgatása alatt érte a főkápta­lant a százezrekre menő anyagi kár. Hozzáértő és illetékes tényező* je­lentették ki, hogy Mátéffy igazga­tása alatt tudatos félrevezetés tör­tént. Ez nem lehet közömbös a fe­gyelmi vizsgálatban. Ezek szerint, ha akár az egyik, akár a másik fe­gyelmi vizsgálatra okot adó tény nyer megállapítást, Mátéffy Viktor megszűnt aktiv prépost plébános lenni, megszűnt szerepet vinni a köz életben. De megszűnt, lehetetlenné vált, mint országgyűlési képviselő is. Tegyük fel, hogy az egyházi fe­gyelmi tanács, illetőleg a Herceg­prímás nem érinti az országgyűlési képviselőségi kérdést — bár ezt nem hisszük — maga a parlament, maga a kormány nem engedheti meg, hogy a parlamentnek olyan tagja legyen, akit egyházi fegyelmi vizsgálattal lehetetlenné tettek. Nem teheti meg a kormány és a parlament azért, mert az erkölcsi törvény tiltja. De egy. szerű ez a kérdés is. A biboros Hercegprímás adott engedélyt a fel­lépésre, de meg is vonhatja azt. Nemrégen a „ Magyarság* egyik vezércikkében olvastuk, hogy a mai hatalmasságok, ha buknak, mindig felfelé buknak. Mátéffy Viktor ese­tében ez nem áll, mert egyházi férfi. \ „Magyarság" cikke világi hatal­masságokra vonatkozott. A felfelé bukást Mátéffyval csak annyiban le­het összefogni, hogy mint ilyenkor szokás, a kormányzat hatalmasainak védelmét keresi. De erre is megvan a felelet. A bíbo­ros hercegprímást, mint az aula Nagy­urát titulálják a fővárosi lapok. Ez a jelző kifejező is és méltó is a biboros-érsektiez. Mi azonban meg­változtatjuk e titulust és azt mond­juk : Serédi hercegprímás Esztergom Nagyura és Esztergommal az ország katholikus népének Nagyura, a ka­tholikus Magyarország egyházi feje­delme. Személye szent és sérthetet­len, intézkedése befolyás ihatatlan és független az országos ügyektől és politikától. Azt is irták a fővárosi lapok, hogy a Hercegprímás bölcs gondolkozással foglalkozik a Mátéffy üggyel és bölcs intézkedéssel fog rendet teremteni. Éz igy is fog történni. A katholikus anyaszentegyház nagyon türelmes, a Hercegprímás is türelmes — egy bizonyos határig. Mindennek eljön az ideje. Mátéffy Viktornak is eljön az ideje. Mátéffy esztergomi napja lenyug­vóban van. Bizonyára megáll ebben az alkonyban, még egyszer vissza­néz arra az útra, melyet végigjárt és siet körültekinteni, hogy merre vezet még út, mert jő az este, az éj. Sohasem álltunk Mátéffy Viktor mellett. Most szólunk hozzá : Enge­delmeskedj a te Uradnak és térj arra az útra, amelyet parancsol a te Istened . . . im nincs játszás, nincs pajtásko­dás, csak iskoláragondolás és kapkodás. A család is örökös nyugta­lanságban élt. 12 órakor az elemista kért ebédet, mert dél­után tanítás, íélkettőkor a kö­zépiskolás, mert félháromkor cserkészet, vagy könyvtár, vagy zeneóra kezdődik, kettő után jött haza a hivatalnok-apa, an­nak már harmadszor kellett tá­lalni és soha készen nem lenni, este lábujjhegyen járni és hall­gatni, mert tanulnak a gyer­mekek ; pajtásokra, a családi összetartozandóság ápolására, együttes szórakozásra nem ju­tott idő s amint egy okos anya mondotta: az iskola nem jó­akaró barátja, hanem rabtartó zsarnoka volt a gyermeknek. Most majd azután, ha a kö­zépiskolák is jobban osztják be a délutáni kulturfüggvénye­ket, hát legalább együtt ebé­delhet az egész család, a fáradt, vérszegény kisgyerekeket le is lehet fektetni egy kis délutáni pihenésre, nyugodtabb lesz a ház levegője, a jó mamák el is vihetik gyermekeiket a nap­pali órákban, a még napsütötte, ózonosabb levegőben szülői fel­ügyelet mellett történő sétára, vagy kirándulásra s még a ta­nulásra is jut elég idő. Aztán a meghittebb, nyugalmasabb esti órákban a gyermek a családé Január hé 19-én csütörtökön 7 és 9 órakor Atlantisz királynője Pierre Benőit regénye hangosfilmen MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents