Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-19 / 6.szám

fin WMÍIWBHÍW lesz, jut idő a jó tanácsokra, az imádkozásra, a tisztálkodásra stb. A gyermek egyhuzamban csak 8-től 12-ig, legfeljebb l-ig lesz ezután az iskoláé s nem reggel 8-től délután 4-ig, némi kis megszakítással, ami többet ártott, mint használt. Azok a kifogások pedig, melyeket a gyermek délutáni utcai csavargására, a meghűlés és elzüllés veszélyére felhoztak, igazán nem voltak komoly érvek, mert részben „embere válogatja", részben pedig ezek az eshetőségek a tagolt tanítás esetében is fennállottak. Aztán külön kell hangsúlyoznunk ennek az ujabb rendelkezésnek a földmivesnép érdekeivel egyező előnyeit, mert csak az tudja, aki ismeri derék és szorgalmas föídmives népünk életviszonyait, hogy mit jelent napi munkabeosztásukban a 10—12 éves akár fiú-, akár leánygyermek délutáni szabadsága, És a tanítók? Hát igen, derék tanítóinkról is kellene szólnunk. Ők szorgalmazták az egyhuzamban való tanítást, de igazán csak a gyermekek érdekében, mert ők alig nyertek, sőt legtöbben határozottan veszítettek ezzel a munkabeosztással. Ök délután is tanítanak: iparostanonciskolát, gazdasági ismétlőt, énekkarokat, dolgoznak az egyesületek életében, háztartásukban s az íróasztalnál. Ők csak dolgoznak s este, ha egy órácskát sétálnak. Hát ezt az egy órai friss levegőt csak a rosszindulat irigyelheti tőlük. Szeretném a szivem felőli bal kezemmel egybefogni a szülők kezét, hogy a másik kezemmel továbbítsam hálás kézszoritásukat az e kérdésben egyhangú, lelkes jóakarattal állástfoglaló iskolaszéki tagoknak, a derék tanítóknak, mindenekfölött pedig a vármegye megértő gondolkozású királyi tanfelügyelőjének. Őfelsége a gyermek pedig az emberi humanizmus által emelt trónjáról vidáman mosolygó szemekkel és hálás szeretettel tiszteleg az ő javára hozott bölcs és korszerű rendelkezés melegszívű megalkotói előtt... Újjáalakult a városi képviselőtestület és megalakították a bizottságokat Kedden, január 17-én, alakuló és rendkívüli közgyűlés volt a városházán. Mindkét közgyűlés iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg, nemcsak a képviselők jöttek el nagyszámban, hanem a karzat is megtelt. A legnagyobb érdeklődés az új képvise lők felé fordult. A régi képviselők szokott helyükön ültek, az újak megfelelő helyet kerestek maguknak. Élénk beszélgetés folyt a gyűlés előtt. Jármy István dr. régi helyét foglalta el. Megjelenése, jellegzetes alakja feltűnően megváltoztatta a terem képét. Egymásután jöttek a nagyvárosi űj képviselők: Kiffer Ferenc, Sebők Ferenc és Fodor Tóth János. Mellettük Erős István. Jármyval együtt a baloldalon foglaltak helyet. Nádler Istvánt belépésekor többen üdvözölték. Uj képviselő Scheiber Győző dr. is, aki Berger Kálmánnét képviseli. Kovancsek Jenő és Schweiczer Vilmos együtt ülnek. Itt van Jakobek Jenő is, akit özv. Platzné bizott meg. Boronkay Dénes és Csík József eddig még nem bizott meg senkit. Tizenegy óra után 5 perccel jön be Glatz Gyula polgármester, kijelöl egy bizottságot, amely Karcsay Miklós dr. vármegyei főjegyzőért megy. Palkovics László alispán ugyanis be tegsége miatt nem jöhetett el a köz gyűlésre, igy Karcsay főjegyző helyettesíti. Karcsay Miklós dr. főjegyző megnyitja az alakuló közgyűlést. Rövid bevezető beszédje alatt lép a terembe Meszlényi Zoltán dr. hercegprimási irodaigazgató, prelátus-kano nok. Többen éljenzéssel fogadják. Meszlényi Zoltán dr. az első asztal legvégén ül le. Brenner Antal dr. főjegyző a kép viselőválasztás lefolyását referálja, felolvassa a megválasztott képviselők nevét. Fellebbezést egyedül Viola Ferenc ellen adtak be, mert még nem töltötte be a 30. évet. A fel lebbezés azonban nem érinti virilisi megbízatását. Ezután Karcsay főjegyző-elnök megalakultnak jelenti ki a képviselőiestületet, majd fígye kmreméltó beszédet mond. — A mai nehéz időkből — mondotta — különösen a magyar városok veszik ki részüket. Esztergom leginkább érzi a súlyos időket. Hála Istennek, a horizonton már látunk valamelyes derengést és elmondhatjuk, hogy végre eljutottunk a mélyponthoz. Bíznunk kell, hogy a javulás elkövetkezik. Az új képviselőtestületét üdvözölve két körülményre hivja fel a figyelmet. Az egyik

: hogy eredményes és érdemleges munkásságot fejtsen ki a képviselőtestület a polgármesterrel és a tisztikarral egyetértve. Karcsay elnök ezután az ellenzékről szól: A második körülmény, hogy szükség van ellenzéki működésre, egészséges munkálkodásra. De el engedhetetlen feltétel, hogy csakis addig felel meg céljának az ellenzék, amig tárgyilagos, pártokon fe lülálló, amikor nem személyeskedés irányítja, hanem önzetlenség, a város jövője és a haladás célja. Ebben a szellemben üdvözli melegen a képviselőtestületet. Karcsay beszédét megéljenezték. Üdvözlésére Nádler István válaszol: — Engedtessék meg nekem, — — mondotta — hogy az elnöklő fő jegyző úr gazdag és tartalmas be széde után hálás és legodaadóbb köszönetemet nyilvánítsam. Az egész képviselőtestület nevében mondhatom, hogy mindannyiunknak a lelkébe sugározta azokat a szavakat, amelyeket elmondott. Teljes mértékben tudjuk, hogy városunk éli a többi magyar város között a legnehezebb időket. Sokkal súlyosabb a mi helyzetünk, mint mas városé, mert végvár vagyunk. Soha sem fog kiveszni lelkünkből, hogy mindenkor tudatában vagyunk kötelességünknek. Egyetértésben, közös munkában szeretnénk kötelességeinknek eleget tenni Ez a képviselőtestület gondolatokkal és elvekkel jön ide tárgyalni, mert csak elvek és eszmék vezethetnek minket. (Ugy van 1) Világnézeti külömbség nincs közöttünk ... Darvas: Az nincs. ... bennünket világnézeti külömbség nem választ el. Azt ne keressük, hogy mi az, ami elválaszt. Nem lenne okos dolog, nem lenne eredményre vezető és nem szolgálná az egyetértést és a közös munkát, ha az ellentéteket, a személyeskedést, a személyek ellen irányuló harcokat keresnők. Én magam is azzal fordulok a képviselőtestülethez, hogy azt a harcmódot, amely a személyeskedés tűszúrásait okozta, küszöböljük ki. Nem lenne áldásos, sőt átkos lenne, ha nem az egyetértés, a közös munka elvét és eszméjét követnők. Méltóztassék elnök úr ezt az igéretünket a mi részünkről szívesen fogadni. Nádler István szavait lelkesen megéljenezték. Karcsay Miklós főjegyző távozása után Glatz Gyula a rendkívüli közgyűlést nyitotta meg. Brenner Antal dr. főjegyző felolvassa az egyes bizottságok összeállítására vonatkozó javaslatot. A sok bizottság közül csak a nagyobbakat közöljük : Ellenőrnél bizottság: Elnök : Etter Ödön. Jegyző : Zwillinger Ferenc dr. Tagok: Mátéffy Viktor, Mike Lajos dr., Számord Ignác, Toldy János, v. Szivós-Waldvogel József. Jogügyi bizottsági Éttér Ödön, Frey Vilmos dr., Gróh József dr., Kamenszky Gyula dr., Jármy István dr., Mátéffy Viktor, Meszlényi Zoltán dr., Mike Lajos dr., Wiplinger Ödön dr., Zwillinger Ferenc dr. Pénzügyi bizottság: Hermann Lajos, Darvas Géza dr., Drahos János dr., Etter Ödön, Fehér Gyula dr., Gróh József dr., Jakobek Jenő, Kiffer Ferenc, Kovancsek Jenő, Kubovics János, Lenkei Emil, v. Matus Gyula, Mátéffy Viktor, Meszes Ferenc, Mike Lajos dr., Nádler István, Számord Ignác, Toldy János, v. Szivós-Waldvogel József, Zwillinger Ferenc dr. Építési bizottság: Ács István, Brutsy Jenő, Darvas Géza dr., Etter Jenő dr., Etter Ödön, Érős István, Hermann Lajos, Kerschbaummayer Károly, Lenkei Emil, v. Matus Gyula, Meszes Ferenc, Számord Ignác, Toldy János, v. SzivósWaldvogel József. Tanügyi bizottság: Csárszky István dr., Drahos János dr., Etter Ödön, Fehér Gyula dr., Gróh József dr., Mátéffy Viktor, Mike Lajos dr., Nádler István, Számord Ignác, Szölgyémy Gyula, Takács István, v. Szivós-Waldvogel József. Egészségügyi bizottság: Csárszky István dr., Darvas Géza dr., Hamza József dr., Jakobek Jenő, Kerschbaummayer Károly, Kubovics Ftrenc, Meszes Ferenc, Reviczky Elemér, Scheiber Győző, Szölgyémy Gyula, Viola Ferenc. Gazdasági bizottság : Bartus József, Bábszky Ferenc, Drahos János dr., Erős István, Etter Ödön, Kiffer Ferenc, Kubovics Ferenc, Kubovics János, Meszes Ferenc, Mike Lajos dr., Szölgyémy Gyula, v. Szivós Waldvogel József. Ezen bizottságokon kivül még több kisebb bizottságokat alakítottak. A bizottságokat egyhangúan választották meg. Ezzel a rendkívüli közgyűlés véget is ért. Pécsi tojás-brikett ismét kapható a DGT hajóállomásnál. mmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Elfogták három betörés tettesét Az utóbbi időben több betörés fordult elő Esztergomban. Betörtek a Wavró-féle trafikba, a Fürdőbe, a Koronából elloptak 400 P készpénzt, hétfőn volt egy hete, hogy az anyakönyvi hivatal kettős ajtaján hatolt keresztül a betörő és elvitt 14 P készpénzt, egy revolvert és egy duplafedelű órát. Volt a fiókban csokoládé és mentholos cukor. A betörő, úgy látszik, jobban szerette a csokoládét, mert azt elvitte, a men tholos cukrot otthagyta. A rendőrség mindent elkövetett, hogy a betörők nyomára jusson. Feltételezhető volt, hogy többen követték el a betöréseket. Sajnos a nyomozás nem vezetett eredményre. Legutóbb a Kossuth Lajos utcai Schulteisz-féle fűszerüzletbe történt betörés. A betörés felfedezése után azonnal a helyszínen voltak a detektívek, átvizsgáltak mindent, hogy nyomot találjanak. Kutatásuk eredménnyel járt. A pult mellett egy levélboritékot találtak. Olyan boríték volt ez, amelyben a munkások a fizetésüket kapják. Rajta a név: Szabó Mihály kovácssegéd. Egy szóval a betörő otthagyta a névjegyét. A nyomozás további része már könnyű volt. Hamarosan kinyomozták, hogy Szabó Mihály az egyik esztergomi gyárban volt alkalmazásban. A detektívek elmentek lakására és előá'litották a rendőrségen. Itt bevallotta Szabó Mihály, hogy ő tört be az anyakönyvi hivatalba és a Wavróféle trafikba is. Más betörést nem ismert be. Azt állította, hogy a betöréseket egyedül követte el. Kihallgatása után a rendőrség intézkedett, hogy a betörőt szállítsák a pestvidéki kir. ügyészségre. A rendőrség folytatja a nyomozást, mert valószínű hogy Szabónak társai voltak. A nyomozás során kutatják a Korona-betörés tettesét is. Február 1-én lesz az öregoserkószbál Mialatt megyeszerte lázas izgalommal készül ifjúságunk az idei farsang nagy eseményére, nem pihen a karnevál :

ai parlament sem, melynek napirendjén az új ülésszak megnyitása óta az Öreg-Hollók mulatsága szerepel. Kiküldött munkatársunk kábelezi Karnevál herceg birodalmából : Karnevália parlamentjének új ülésszakát a minap nyitották meg. A szakálas Vén Bajazzo korelnök olvasta fel a Fenség kéziratát, melynek alapgondolata, hogy az összegyűlt képviselők tartsák elsőrendű kötelességüknek a hozandó törvényekkel elűzni a kétségbeesést és gondfelhőket a farsangi égboltozatról, indítványaikat a vidámság és öröm szelleme hassa át. A megnyitás óta hatalmas viták folynak az 1933. évi I. tc. körül, melynek tárgya az öregcserkészbál megrendezésének kimondása. A törvényjavas-