Esztergom és Vidéke, 1933

1933-06-11 / 46.szám

rSTTMH«,/l)fKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 46. SZAM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP. JUNIUS 11 Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A kultúrpolitika kérdéseiről számolt be a kép­viselőházban Hóman Bálint kul­tuszminiszter két és fél órás hatalmas beszédében. A kul­tusztárca költségvetése, illetőleg a kultusztárca keretébe tartozó ügyek talán úgy tűnhetnek fel, mintha nem volnának olyan fontosak, mint valamelyik gaz­dasági tárca körébe tartozó gaz­dasági kérdések. Bismarck az 187l-es német­francia háború befejezése után kijelentette, hogy ezt a hábo­rút a német iskolamesterek nyerték meg. Nekünk is van egy megnyerni való háborúnk: a revízióért folytatott háború megnyerése békés fegyverekkel. E feladat tudata a magyar ta­nítói és tanári karra óriási kö­telességeket hárit. Éppen ezért nem közömbös az, milyen is­kolatípusok szűrőjén nevelődik a magyar ifjúság a jövőre s még kevésbbé közömbös annak a tanítói és tanári karnak a szellemi és erkölcsi színvonala, amely a nevelés nagy munká­ját végzi. Ebből a szempontból meg­érthetjük és teljes igazságában méltányolhatjuk a kultuszmi­niszternek azt a kijelentését, hogy a jellem és erkölcsnevelő munka fontosabb minden szak­szerű nevelésnél. Persze ez nem annyit jelent, mintha a minisz­ten nem törődne az oktatás szorosabban vett szakkérdéseivel hiszen beszédének egy jelen­tékeny része azokat a gondo­latokat tárta fel, amelyek alap­ján az elemi, a középfokú és az egyetemi oktatást rendezni akarja. Sajnos az elgondolások­nak bizonyos fokig határt szab az ország súlyos anyagi hely­zete, de az adott keretek között Hóman kultuszminiszter olyan terveket tárt a képviselőház elé, amelyeket az ország szélesebb­körű nyilvánossága is egyértel­müleg helyeselhet. Különösen kiemelkedőnek tartjuk az iskolák kérdésével kapcsolatban a miniszternek a kisebbségi iskolákra vonatkozó kijelentéseit. E részben válaszolt Bleyer Jakab ismeretes, nagy port felvert felszólalására s a kisebbségi iskolák kedvező hely­zetéről s a kisebbségekkel való bánásmód engedékenységéről olyan adatokat közöl, amelyek­ből méltán vonhatta le azt a megállapítási, hogy a magyar állam magatartása a nemzetisé­gekkel szemben sokkal konci­liánsabb, mint bármely szom­széd államé. A nemzet kultúréletének má­sik nagy folyama nem a hiva­talos iskolai oktatás keretein belül fejlődik hiszen ez csak elő­készítője az igazi kulturéletnek, amely a művészet és tudomány két nagy területén nyilvánul meg. A művészetben a kultusz­miniszter két irányadó szem­pontot vallott magáénak: a te­hetség és a nemzeti érzés szem­pontjait. Az ország túlnyomó többségének közvéleménye he­lyesli, hogy a magyar irodalom erkölcsi támogatását a kormány mindig elsőrangú feladatának tartotta. Ugyanekkor azonban igazat kell adnunk a kultusz­miniszternek abban a kérdés­ben, hogy az egészséges mű­vészet nem a rombolás, hanem az épités, nem a tagadás szem­pontjai alapján kell, hogy al­kosson. A magyar tudományos élet kiváló értékeket adott a világ­nak, akiket nemzet közileg is elismertek. Az önzetlen nem mindennap gyakorlatára és igé­nyeinek kielégítésére hivatott kutató munkát továbbra is tá­mogatni kell, mert veszedelmes következményekhez vezethetne ezeken a területeken a szellem szabad játékának a megbénítása A miniszternek ebből az állás­pontjából logikusan következik az egyetemek kérdésében tanú­sított magatartása. Hónapok óta különös izgalmak ütötték fel a fejüket éppen a vidéki egyete­mek sorsával kapcsolatban. Ezek­nek a találgatásoknak a kultusz­miniszter most véget vetett az­zal a kijelentésével, hogy egyet­len vidéki egyetemet sem fog megszüntetni, legfeljebb bizo­nyos fakultások fognak szüne­telni. Mindent összefoglalva olyan beszéd volt ez, amely méltó azokhoz a nagyfontosságú kér­désekhez, amelyekel érintett és méltó ahhoz a kiváló tudóshoz és mély érzésű humanistához, aki elmondotta. HETI ESEMÉNYEK wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmwmm Szép eredményekről számoltak be az Esztergomi Hajós Egylet évi közgyűlésén F. évi május hó 31-én délután tartotta meg az egyesület 1932.-iki évzáró közgyűlését, amelyen a tagok jóformán teljes számban jelentek meg. Ez a nagyfokú érdeklődés elsősor­ban az egyesület elnökének szólt aki a közgyűlésen jelentette be, hogy Esztergomból való eltávozása foly­tán tisztségéről lemond s akit az Egyesület bensőséges ünnep kereté­ben óhajtott elbúcsúztatni. De szólt az érdeklődés az új elnök szemé lyének is. Mátéffy Viktor az elnöki meg­nyitó keretében rövid visszapillantást vetett 5 éves elnöki tevékenységére, ezzel kapcsolatban az egyesület múlt­jára. Meghatott hangon közölte, hogy elköltözése folytán már nem tudná tisztségét oly eredményesen betöl­teni, mint eddig, ezt a nehéz hely­zete tovább meg nem engedi, de hiszi, hogy a szép jövőjű sport­egyesület be fogja látni megmásít­hatatlan elhatározását, hogy megvá­lik tisztségétől. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy az egyesülettel szem ben fennálló bensőséges és szoros kapcsolatait is megszünteti, sőt ellen­kezőleg továbbra is lelkes tagja óhajt maradni az EHE nek, amely min­denkor számithat az ő odaadó tá­mogatására. A titkári jelentés rész­letesen beszámolt a távozó elnök­nek az egyesületért tett jó szol­gálatairól és az elnököt köszönet­szavazással halmozta el és kiemelte hogy Esztergom sz. kir. város tár­sadalma új jövőt remél, amelyből az EHE is sok szépet és jót me­ríthet. Dr. Rudolf Béla egyesületi Örökös elnök betegsége folytán meg nem jelenhetvén, helyette a tagok nevében és megbízásából a műve­zető búcsúztatta el a lemondó elnö­köt. Az egyesület igazgatója pedig Jasik Álmosné tagtárs remekbe ké­szült emléklapját nyújtotta át a bú­Mátéffy Viktornak, a távozó elnök­nek. V. dr. Zsiga János egyesületi tit­kár az igazgatósági jelentés kísére­tében részletes beszámolót adott az egyesület mult évi működéséről, melyben az egylet az előző évek hez méltó munkát végzett. Az év legkimagaslóbD eseménye volt az Egylet 25 éves fennállásának alkal­BELFÖLD Gazdasági megállapodást kötünk a németekkel. — Uj tandijrende­letet adott ki a kultuszminiszter. — Lezuhant a gyöngyösi repülőnapon Porkoláb Ferenc pilóta, szörnyet halt. — Nagyszerű evezős verseny volt pünkösdkor a pesti Dunán, a Ludo­vika nyolcas csapata győzött. — Matuskdt, a biatorbágyi merénylőt kiadja Ausztria Magyarországnak. — Ünnepi hét kezdődött Pécsett, az első napokban 20.000 vendége volt. — A piszkos viz Budapesten évi tízmillió pengőbe kerül. — A kép­viselőház letárgyalta a honvédelem és a miniszterelnökség költségveté­sét. — Olaj után kutatnak az Al­földön a pénzügyminiszter utasítá­sára. — Szénadót akar bevezetni a kormány. — Vivőbajnokság kez­dődött Budapesten, ahol a világ leg­jobb vívói mérkőznek. — Gömbös miniszterelnök eltiltotta az egységes­párt tagjait a legitimista mozgalmak­tól való részvételtől. — Az ellen­zék élesen támadta a parlamentben a kartelleket és az adórendszert. — Nagyobb kinevezési lehetőségeket sürgetnek a tisztviselők részére. — Apponyi leányát eljegyezte Rohan herceg. KÜLFÖLD A leszerelési értekezlet elnapolta üléseit. — összeütközött és lezu­hant a fürthi repülőtéren két német repülőgép, a pilóták szörnyet haltak. — Uj krátert nyitott a tomboló Vezúv. — A paraguayi csapatok súlyos vereséget mértek a bolíviai csapatokra. — Mária román király­né Mödlingbe utazott leányához. — Felrobbant a tokiói repülőtér lő­szerraktára. — Gandhi ifjabbik fia eljegyezte a bhopáli rádsának leá­nyát. — Leégett a daniigi Scala színház. — Agrár antant alakult Bukarestben, melyhez Magyarország is csatlakozott. — Az angol petró­leumtársaság 60 éves szerződést kö­tött Perzsiával. — Aláirtak a négy­hatalmi békeegyezményt Rómában. — Revolveres merényletet követtek el Venizelosz volt görög miniszter­elnök ellen. — Salzburg és Bajor­ország között lezárták a határt. — Kikapcsolják a kormányzásból a cseh parlamentet. — Kizárják az osztrák hadseregből a nemzeti szo­cialistákat; — Poroszországban ren­deletileg betiltották a koldulást. — A férjes nőket elbocsájtják állásaik­ból Amerikában. — A napszúrás 3b embert megölt Amerikában. — Súlyos vasúti katasztrófa történt a franciaországi Nantes mellett, 16 ha­lott és 125 súlyos sebesült. — A berlini afgán követet egy afgán diák agyonlőtte. — Ausztria fel­oszlatja a horogkeresztes pártot. — Lemondott a spanyol kormány. Junius 10. és 11-én szombat, vasárnap 8 tói folyt. 3.5, 7 és 9-kor Artúr Schmitzler világhírű szinműve hangosfilmen MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents