Esztergom és Vidéke, 1933

1933-05-11 / 37.szám

EsnmaoDEKE ÖTVEN NEGYEDIK ÉVF. 37. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 11 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. NYÍLT LEVEL méltóságos Lingauer Sándor dr. főispán úr­hoz és nagyságos Glatz Gyula polgármester úrhoz a közmunkák megindítása ügyében Méltóságos Főispán Úri Nagyságos Polgármester Úr I Tisztelettel kérem Méltóságos Fő­ispán Urat és Nagyságos Polgármes ter Urat, méltóztassék eljárni, hogy az Esztergom város által az OTI részére felajánlott telken az eszter­gomi kerületi pénztár részére mielőbb székház épüljön. A székház építésére a fedezet meg van. Az öregségi biztosítási ágazat­nál ugyanis deficit nem volt, nincs, de nem is lehet, mivel az öregségi biztositás életbelépésétől az öreg­ségi törvény értein ében a befizetett öregségi járulékokat tartalékolták és a törvény szerint ezeknek a tarta­lékoknak 30 %-a épületekbe fek­tethető. Ezzel kapcsolatban meg kell em­líteni, hogy az OTI-nek a mult va sárnap tartott évi közgyűlésén az in­tézet vezérigazgatója, Papp Géza ál­lamtitkár bejelentette, a belügymi­niszter hozzájárult, hogy a tartalék­alapból az OTI építkezéseket foly­tathasson. Igy tehát most itt az al­kalom, hogy az esztergomi kerületi pénztár részére székházat építsenek. A székház megépítése elsősorban intézeti érdek. A pénztár mai bérelt helyiségei hivatalnak egyáltalában nem felelnek meg, szűkek és zsu­íoltak. Igy tehát feltéllenül szüksé­ges lenne hivatalnak teljesen meg­felelő székház epitése, melyben el­helyezést találnának az intézeti ta­gok által régen óhajtott szakrendelők is. (Fogorvosi, szemorvosi, nőgyógyá­szati szakrendelő.) Az OTI az utóbbi években a szé­kesfővárosban és környékén több millió pengőt fektetett építkezésekbe. Ezzel kapcsolatban meg kell állapi­tanunk, hogy a helyes gazdasági po­litika azt követeli, hogy a befolyt öregségi járulékoknak építkezésekbe fektethető része, ne teljesen a fő­város gazdasági életébe follyék vissza, hanem a vidék pangó gazdasági életét is táplálja. Az utóbbi években több kerületi pénztár kapott székhá­zat, igy azt kérdezzük tehát, hogy Esztergomot, a határvárossá lett pri­mási székhelyet, amely éppen a trianoni békeszerződés következté­ben súlyos válságba került, miért mellőzik ? Méltányos kívánság a szék­ház emelése, annál is inkább, mivel az elmúlt években a vármegye terü­letén eszközölt nagy középitkezések, mint pl. a bánhidai centrale és az útépítések alkalmával tekintélyes ösz­szegű öregségi járulékot fizettek be az OTI-hoz. Az OTI az ország legnagyobb szociális intézete, igy kell, hogy a munkanélküliség csökkentése érdeké­ben építkezzék. Hogy városunk pangó ipara, a nagy munkanélküliség és az általános szegénység enyhítése szem­pontjából mit jelentene es az építke­zés, azt felesleges bővebben fejteget­nünk. A tavalyi évben szó volt arról, hogy az OTI az esztergomi ker. pénz­tár részére székházat fog vásárolni. Erre vonatkozólag megjegyezük, hogy a ker. pénztár részére Esztergomban székháznak megfelelő épület nincs. Netáni székházvásárlás esetén a meg­vásárolt épületet át kellene alakítani, ami a vételárat növelné, ezenkívül a megvásárolt ház nem lenne adómen­tes és igy az intézet részére a ház vásárlás előnnyel nem járna. A szék­ház építése esetében a befektetett tőke hamarább amortizálódnak mint házvétel esetén, mert a bérek meg­takarításán kivül, az uj ház adómen­tes is lenne. Legfontosabb azonban a mai nehéz időkben a munkanélküli­ség enyhítése, ami éppen a házvá­sárlás esetében nem érhető el, pedig ma minden közületnek, különösen az ország legnagyobb szociális inté­zetének kötelessége mindent elkövetni a munkanélküliség csökkentése érde­kében, még akkor is, ha esetleg va­lamivel nagyobb anyagi áldozatot követelne is az építkezés, mint a házvétel. Joggal elvárhatják a mun­kaadók és a munkavállalók, hogy az általuk befizetett járulékokból az építkezések révén vissza is kapjanak. Mindezen indokok alapján ismé­telten kérjük Méltóságos Főispán Urat, hogy az OTI esztergomi ker. pénztár székházának megépítése ügyé­ben eljárni méltóztassék. Ezenkívül tisztelettel kérem Méltó­ságos Főispán Urat. és Nagyságos Polgármester Urat, méltóztasék ille­tékes helyeken eljárni, hogy a most meginduló több millió pengős állami közmunkákból városunk minnél na gyobb arányban részesüljön. Városunk eddig ugyanis nem ré szesült az állam részéről abban a támogatásban amelyet — mint ha tárváros —i méltán megérdemelt vol­na. Az intézményeket nem hogy szaporították volna, hanem inkább csökkentették, igy elvitték városunk­ból az utóbbi években a fűtőházat és a csendőriskolát is. Városunk pol gársága, jövője érdekében, mindig szívesen áldozott és különösen ki kell emelnünk a legutóbbi évtizedet, amelyben városunk polgársága az áldozatkészségnek legkitűnőbb példá­ját adta, azzal, hogy anyagi erején felül a város jobb jövője érdekeben nagy építkezéseket eszközölt: igy víz­vezetékeket létesített, két iskolát, uta­kat és csatornákat épített. Azonban a jobb jövő helyett, válságos idő kö­vetkezett: jött a többszörös tisztvi­selői fizetéscsökkentés, a közterheket felemelték, uj adókat behoztak, a munkaalkalom pedig egyre csökkent, ma pedig már egyáltalában nincs. Amennyiben a közterhek nem csök­kennek és munkaalkalmak nem lesz­nek, gazdasági életünk összeroppan. Eme válságos helyzetben fordu lünk Méltóságodhoz, Nagyságodhoz, hogy illetékes helyeken eljárni méltóz­tassék, hogy a Kossuth-ucának és a Horthy-utnak, a Horánszky utca és a Baross Gábor-út közötti része ke­ramittal burkoltassék; a Mária Va­léria út, továbbá az esztergom viseg­rádi-ut átépittessék ; azonkívül a fo­lyamőrség részére laktanya épüljön ; végül árvédelmi töltés készüljön, a városi vízvezeték védtöltésétől egé­szen Tatig. Ezek azok a legsürgő­sebb munkálatok, amelyek révén vá­rosunk gazdasági életébe fellendülés következhetnék be. A közérdekben irt kérések mégis métlése mellett vagyok Méltóságos Főispán Urnák és Nagyságos Pol­gármester Urnák Esztergom, 1933 május hó 7-én. megkülönböztetett tisztelettel Vécs om. Kiket jelölt a hercegprímás a főváros plébánosi állásaira? Az újonnan szervezett Szent Csa­ládról elnevezett, továbbá a tripoliszi és törökőri római katholikus plébá­niai javadalom betöltésére vonatko­zóan Serédi Jusztin ián dr. biboros­hercegprimás a kánonjog alapján megillető jelölési jogával élve, a fő­város kegyúri bizottságához intézett leiratában a Szent Családról elneve­zett plébániára Sármány Ferenc ad­minisztrátort, Kátay Béla dr és Ba­birák József segédlelkészeket jelölte. A tripoliszi plébániára Mester Jenő adminisztrátort, Hóka Imre dr. segéd­lelkészt, Birgmayer Győző hioktatót, a törökőri plébániára pedig Schuster Antal adminisztrátort, Török Zoltán dr. és Motesiczky Károly dr. segéd­lelkészeket jelölte. Cseh revizionisták magyar területek visszaadását sürgetik Köztudomású volt Benes cseh kül­ügyminiszterről, hogy a revízió elől a legridegebben elzárkózott. Éppen ezért nagy feltűnést keltett most, hogy a prágai parlamentben nagy­hatású beszédet mondott a revízió közeli lehetőségéről. Benes ezt a nagyhatású és Euró pában nagy feltűnést keltő beszédét egy erős cseh revizionista mozgalom hatása alatt mondotta. A csehek már a revízió gyakorlati megvalósításá­ról beszélnek. Több cseh lap a leg­intenzívebben foglalkozik a revízió kérdésével és nem hallgatják el azt sem, hogy egészséges revízió a cse­hek részéről csak akkor lesz, ha Magyarországnak átengedik a ma­gyarlakta területeket. A revízió szük­ségességét elismerte Benes, de hozzá­tette, hogy ellenérték nélkül azonban ez nem lehetséges. Vagyis a csehek ellenértéket kérnek az átengedő te­rületekért. Prágában a cseh revizio­nisták részéről azonban az volt a válasz Benes beszédére, hogy őszinte örömmel fogadták azt a kijelentését, hogy szükség van a revízióra, de nincs igaza abban, hogy Csehország­nak ellenértéket kell követelnie. A cseh revizionista mozgalom ma gyar szempontból tisztán arra szo­rítkozik, hogy kizárólag magyar lakta területeket juttasson vissza Ma­gyarországnak. A vélemény az, hogy egyszer ez úgyis elkerülhetetlen lesz, tehát jobb, ha mielőbb megkezdik a komoly tárgyalásokat. „Józan" föld­rajzi határokat kell megteremteni Csehország és Magyarország kőzött. A visszaadandó területeket a Csalló­köz nyitná meg. Tovább keletre Érsekújvár, Losonc és Kassa irá­nyában szabadulna fel magyarlakta terület. A revíziónak ez az újabb nagy hulláma reményt kelt, hogy nincs messze a magyar feltámadás. Prima gyapjú női és férfifürdő­ruha 4'90 P. Siessen, még választék van. Schwach Sándornál. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir, államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Tavaszi újdonságaim megérke­zéséről értesitem a m. t. vevőközön­séget. Illés divatárúüzlet Széchenyi-tér Május hó U-ón csütörtökön este 7 és 9 órakor A 3000 éves ember Az örök szerelem misztériuma 2 részben MOZGÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents