Esztergom és Vidéke, 1933

1933-05-11 / 37.szám

Katonai sportversenyek A sportolás lélek- és testnevelő hatását állítja a honvédség saját szolgálatába, mikor minden évben megrendezi a helyőrségi sportverse­nyeket. A mi helyőrségünk f. hó 14-től 18-ig rendezi meg idei versenyét, karöltve a tábori 4. kerékpáros zászló­aljjal. A versenyre meghívták még a piliscsabai határőröket is. A rendezőség élén a helybeli és kenyérmezői állomás-parancsnokok állanak, a verseny gördülékeny le­folyását a rendezéssel megbízott tisztikar biztosítja. A sportverseny keretében athlétika, lövészet és katonai terepsport kerül bemutatásra. Az athlétikai versenyek a szigeti sporttéren lesznek, s előre­láthatólag szép közönséget fognak vonzani. Egyébként a zászlóaljak legénysége erősen készül a 4x400 m-es stafétára, amely a köztudatban a verseny fénypontja, amelyet köz­vetlenül a díjkiosztás előtt futnak le. Tavaly a 4 kerékpáros zászlóalj nyerte; a mi 3-aink most erősen készülnek a revánsra. A versenyek részletes programmja a következő: 14- én, délután 3 órától: 100 m, 400 m-es futás, távolugrás, a szigeti sporttéren. 15- én, délelőtt: Távgyaloglás : cél a laktanya. Délután 2 órától: Hadipuska és hadipisztoly-lövészet az elemi lőtéren 16- án, délután 2 órától: Jelentő­futó láncverseny a Strázsa oldalában 17- én délután 2 órától: Árok-ug­rás és kézigranátdobó verseny a Strázsa oldalában. 18- án, délután 4 órától: 4x400 m-es staféta, boxbemutató és utána díjkiosztás. Belépődij nincs. A rendezőség szívesen lát mindenkit a versenye­ken. A versenyek után közöljük az eredményeket. „Ballag már a vén diák.. A fiatal évek az emberi élet tava­sza. Az évszakok közt legkedvesebb a tavasz, a fejlődés és virágzás kor­szaka. Az ifjúság pedig az élet ta­vasza. Benne is — miként a fejlődő fában — feszülnek a folytonos erős­bödés, növekedés és ifjú egészség pattanó erői. Képzelete színes, érzelmi világa telített, lelke előtt a nagy vi­lág új és egyre újabb területei tárul­nak fel napról-napra, örül a jelen­nek, lankadatlanul szövi a jövő nagy ígéretek, remények tarka képét. Olyan az ifjúság, mint a csupa élettől, erő­től duzzadó fa májusi virágzásban I És e májusi virágzásokra oly nagy szükség van I Minden évben a ter­mészetben^ de szükséges az emberi életben is. Még inkább a nemzeti életben Gondviselés-szerűén szegény magyar életünkben ! Szükséges, hogy az ezeréves magyar történelmet ha­lotti lepellel behantolt sírból kis hó­virágok emelgessék fejecskéiket az élet után. És vájjon az ifjúság nem a tavaszi fakadást, új életet, új re­ményt jelentő hóvirágja-e a magyar jövőnek ? Mi lenne más reménye ennek a szegény, megcsonkított ha­zának, mint az, hogy a mai nyomo­rúság, gyűlölet, bizonytalanság, nél­külözés és szinte kétségbeesés közt is acélosra edződik az új ébredés­nek, a magyar feltámadásnak remé­nye: az „érett", művelt ifjúság? Mi legyen vérszegénységében más élte­tője, biztatója, mint az a gondolat, hogy a nemzet tátongó sírjának om ladozó szélén hát majd csak lesz­nek egyszer — nem is olyan sokára 1 — második Árpádok, új honfoglalók: a tiszta, tanult, művelt ifjúság ! Mert bármily lehangoltság, reménytelen­ség tartsa is lefogva a mult kor gyermekét, az ifjúság nem feledi — nem feledheti — a költő szavait: „Vagy visszavívja ős hazánk szabad ságát karunk, vagy érte küzdve, hű felek egyért s együtt halunk 1" * Az iskolaév vége felé halad. A diákszív hevesebben, tüzesebben do­bog. Sok minden miatt. Különösen a diákéletnek utolsó napjait taposó nyolcasoké. Mindenütt izgatott be­szélgetés, suttogás I A beszéd-tárgy a „ballagás." Nagy dolog 1 Egyszer van csak az életben minden ifjú szá­mára. Széppé, emlékezetessé, ked vesse kell tenni. S valóban 1 Lélek­emelő, sok szemben könnyet fa­kasztó kis ünnepséggel búcsúzott hétfőn a gimnázium VIII. osztálya a diákélettől, az intézettől: Tizenkét óra. Csengetés. Sorbaállás. A hét osztály kivonul az intézet Kossuth Lajos-utcai oldalán elhelyezett Szent Imre szoborkép elé. Néma rendbe­állás. Az érdeklődők — szülők, is­merősök — sokasága veszi körül az ifjúságot. Pár várakozással, kíván­csisággal telt perc, s méltóságos, férfias lépésekkel vonul a festőién szép, nefelejcs-gomblyukas civil — kispap párokban a VIII. osztály. Fél­körben középre állnak. Majd egy kis emelvényre áll közülük Reusz Fe­renc, s a távozók gondolat- s érze­lemvilágát tolmácsolja: „Kedves bú­csúzó társak 1 Az idő elmúlott fe lettünk. A nyolc év előtt a lépcső­kön futkározó kis diák, most lassan, komolyan lépdel, „ballag", hogy pár hét múlva végleg búcsút vegyen az intézettől. Első utunk ide hozott ben nünket az í^ööég Örők-eézményképe, Szent Imre elé, hogy a mi fehér, tiszta, márványleikünket, melyet jó­ságos, szerető, platina-kezek véstek, alakítottak krisztusi, szentimrés lé­lekké, az ő márványkópe előtt neki felajánljuk. Kérjük, hogy vegye párt­fogásába a mi lelkünket további ne­héz utunkon, hogy idő multán visz­szatérve, újra tisztán találjon ben­nünket. .." A „Szózat" reménykedő szavai szárítottak fel sok könnyet. Majd az ifjúság sorfala közt a Szent Ferenc rendiek templomába vo­nulnak, hogy a tabernákulum nagy Lakójának rebegjék el hálaimájukat a nyolcévi sok kegyelemért. Innét kijőve ugyancsak az ifjúság sorai közt kéz a vállra-vetve ének­lik a megható dalt: Ballag már a vén diák ... Ballagnak vissza az in­tézetbe, hogy diákmódra utoljára jöjjenek ki onnét. Búcsúzás I A ter­mészet zúgni, morogni kezd. Hideg, bántó szél kerekedik. Áldásidőt jelez, de .. . csöpögni kezd. Csak nem az elmúlt diákévek keservét, örömét si ratja? Üjra felhangzik a most már könyvvel ballagok, szinte sietők dala: „Ballag már..." Erősen esni kezd... „tovább, tovább... 1 * A kis diákok búcsúznak: sapka-lengetós. Zuhog már az eső. \ ballagásnak vége. Áldás hull a földre, öröm a lel­kekbe. És amikor most e ballagásról írunk, egy másik, megújított ballagás jár már eszünkbe: Az idén lesz először a gimnáziumban az összes érettségi (tiz, húsz, huszonöt, harminc, negy­ven, ötven 1) találkozások egysége­sítése. Mostani tervek szerint június 21-én. Eljönnek — jöjjenek el I — az életben már előhaladtak, a bol dog diákévekre még örömmel emléke­zők, hogy az őket mindig szeretet­tel fogadó „Alma Mater" öreg és megújult falai közül új erőt, lelkese dést, életet vigyenek Istentől kiren­delt pályájukra! 4600/1933. A „Budapesti Közlöny" 97. száma közli a miniszterelnök 4600/1933. sz. rendeletét, amelynek 33. §-a arról szól, hogy „tényleges szolgálatban álló köztisztviselő vagy közszolgálatban álló alkalmazott — törvényesen meg­határozott eseteket kivéve — nem lehet részvénytársaság vagy szövetke­zet igazgatóságának vaqy felügyelő­bizottságának a tagja." Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanknál Etter Jenő dr. városi főügyész és Brenner Antal dr. vá­rosi főjegyző, az Esztergomi Taka­rékpénztárnál Etter Jenő dr., Bren­ner Antal dr., László István városf p. ü. tanácsnok, Reviczky Elemér fő szolgabíró, Reviczky Gábor vm. Ili főjegyző, Magoss Lajos dr. járás­birósági elnök, gróf Sternberg Jó­zsef min. fogalmazó és Zsiga János dr. vm. aljegyző viselnek igazgatósági tag tisztséget Frontharcos közlemények Frontharcos bólyegrendsser A mai súlyos gazdasági viszonyok mellett a szerényebb viszonyok kö­zött élő bajtársaknak gondot jelent a Szövetség tagságából eredő anyagi kötelezettségeknek teljesítése. Énnek megkönnyítésére és áthidalására az Országos Szövetség frontharcos bé­lyegeket bocsájt ki, amelyeknek fel­használásával minden frontharcos baj társ teljesen észrevétlenül egyenlítheti ki évi tagsági diját, temetkezési se­gél/ igazolványának és a fronthar­cosok hivatalos lapjának előfizetési költségeit. A frontharcos bélyegek alapgondo­lata az, hogy minden frontharcos napi szükségleteinek beszerzése végett kereskedőhöz, iparoshoz fordul stb. akik a nagyobb forgalom reményében valamint azért, hogy állandó Jellögű vevőket megtarthassák, szívesen ad­nak néhány °/o-os vásárlási vissza térítést, illetve engedményt. A baj­társakra ebből egyedül és kizáróla­gosan az a kötelezetség hárul, hogy azoknál a kereskedőknél, iparosoknál szerezzék be s ott fogyasszák el ét­termi, vendéglői, kávéházi szükségle­teiket, olyan szabadkereseti pályán levőket keressenek fel, ahol az illető hajlandó néhány százalékos vásárlási visszatérítést adni. A bajtársak tehát ragaszkodjanak ahhoz, hogy részükre valamint családtagjaik részére nyújt­sanak néhány %-os vásárlási vissza­térítést az érdekelt üzlet, műhelytu­lajdonosok stb. Ezen az alapon épül fel a frontharcos bélyegrendszer és pedig az alábbiak szerint: Ezennel felkérjük azon helybeli kereskedőket, iparosokat, és szabad­kereseti pályán levőket, akik e bé lyegrendszerbe bekapcsolódni óhajta­nak s akik a Frontharcos Szövetség igazolt tagjai részére bizonyos szá­zalék vásárlási visszatérítést adnak, ezen szándékukat mielőbb közöljék a helyi csoport pénztárnokával, Ka­pisztóry Ferenc ny. intézővel, akitől rövid időn belül díjtalanul oly jelző­táblákat kapnak, amelyeken a front harcos jelvény mellett fel van tün­tetve, hogy: frontharcos szövetségi tagoknak — % vásárlási visszatérí­tés jár. Ezeket a jelzőtáblákat a ki rakatokban, vagy bejárataiknál helye­zik el és ezekkel hívják fel a front­harcosok figyelmét arra, hogy ők a fenti rendszerbe bekapcsolódtak. Ugyanakkor fenti pénztárnokunktól szükségleteikhez mérten frontharcos bélyegeket vásárolnak, amelyek egy kettő, 3, 4 5, 10, 20, 30, 40 és 50 filléres értékjelzéssel kerülnek forga­lomba. A Szövetség tagjai fenti pénztá­runktól tagsági igazolvány könyvecs­kéjüknek megfelelő vásárlási vissza­térítési könyvecskét kapnak díjmen­tesen, amelynek mindegyike 10 per­forált lapból áll és a visszatérítési bélyeg beragasztására megfelelő ro­vatolással van ellátva. A Frontharcos bemegy az emiitett jelzőtáblákkal ellátott kereskedőhöz, iparoshoz, üzletbe, vállalkozóhoz, ügyvédhez, orvoshoz stb. a birtoká­ban levő frontharcos bélyegek meg­felelő címleteiből szolgáltat vissza olyképen, hogy azokat beragasztja az előbbi pontban emiitett vásárlási visszatérítési könyvecskének megfe­lelő rovatán. A frontharcos, ha vásárlási vissza­térítési könyvecskéinek perforált lap­jai közül egy teljesen megtelik, akkor azt benyújtja vagy beküldi a fenti pénztárnokunkhoz, aki a lapon levő bélyegcimleteket összeadja és egy­szerűen az illető bajtárs tagsági díj, temetkezési segély, igazolvány, stb. számlája javára irja. Ezen módon egy bizonyos idő multán a Szövet­séggel szemben fennálló kötelezett­ségeket helyettünk a fűszeresünk, mészárosunk, kávésunk, cipészünk, borbélyunk, stb. teljes értékben ki­fizette annélkül, hogy azt akár ők, akár a frontharcosok bármiféle vo­natkozásban is megérezték volna. Frontharcosok temetkezési segélye Temetkezési segélyre jogosult a minden 18-55 éves tagja, amennyi­az alapszabályok szerint tagsági diját rendesen befizette és azonkívül fenti célra évi 2 P-t fizet. E befizetés el­lenében kapóit temetkezési segély igazolvány a kiállítás napjától szá­mított egy esztendei időtartamra ér­vényes, tehát azt minden esztendő­ben meg kell ujitani. Az elhalálozott bajtárs hátramaradottal a Jiivatalos halotti bizonyítványnak és a temet­kezési segély igazolványnak az Or­szágos Elnökség segélyosztályához történő beküldése ellenében 48 órán belül 130 P. temetkezési segélyt és az elhunyt frontharcos fejfájára erő sithető kegyeleti jelvényt kapnak. Aki fenti : segélynek többszörösét maximálisan azonban 910 P temet­kezési segélyt óhajt, az a 2 P nek aránylagosan többszörösét fizeti. Je­lentkezés és befizetés a helyi csopor­tunk pénztárnokánál Kapisztóry Fe­renc ny. intézőnél esíközlendő. Fe­renc József-út. Avagy amikor a vá­rosházán rendelkezésre bocsájtott helyiségben az elnökség hivatalos órákat fog tartani, a hivatalos helyi­ségben. Az igényjogos ültság a segély­igazolvány kiállításának napján lép életbe. Az 55. életévüket meghaladott szöveiségi tagok az Országos Szö­vetség Temetkezési Segély Osztályá­hoz fordulhatnak, mert némi csekély ráfizetéssel ők is kiválthatják temet­kezési segély-igazolványukat. HIHfClá A hercegprímás a budapesti Sacre Coeur jubileumán. A fővá rosi Sacró Coeur háromnapos ájta­tossággal ünnepelte meg fenállásá nak félszázados jubileumát. A befe­jező ájtatosságok során szombaton Seréái Jusztinián dr. biboros-herceg­primás mondott szentmisét az inté­zet kápolnájában. A pannonhalmi főapát Eszter­gomban. Kelemen Krizosztom dr. pannonhalmi főapát kedden pár na­pos tartózkodásara és hivatalos lá­togatásra Esztergomba érkezett. A bencés székházban szállt meg. A vizivárosi zárdatemplom májusi ájtatosságainak szónokai: Május 10-én Hamvas Endre dr. érseki titkár, 11-én Ekker Jenő hit­oktató, 12-én Bartmann Miklós dr. primási levéltáros, 13-án Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok, főszékes­egyházi plébános. Általános tanitógyülés. A Vár­megyei Általános Tanítóegyesület f. évi közgyűlését június hó 8-án tartja Komáromban. A közgyűlést nagy ér-

Next

/
Thumbnails
Contents