Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-12 / 4.szám

EvJMOODfKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 4. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 12 Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Mindenkinek vágya és kívánsága, hogy boldog legyen, hogy az élet örömeit ha ugyan nem is habzsolja, de legalább megízlelhesse. Ezt segítjük elő jórészben, ha szívvel-lélekkel, odaadó érzéssel álljuk meg a sarat, végezzük a munkát ott, ahova az isteni Gondviselés állított bennünket, De éppen igy nem kis része, tényezője boldogságunknak, sőt mások boldogításának, — mind ez életben, mind a másikban, — ha nem feledkezünk meg, hanem ellenkezőleg mind gyakrabban és öntudatosabban eszmélünk rá arra, hogy az élet minden vonalán föroények élnek, rend uralkodik. Isten — a világ teremtője és fenntartója — törvényt szabott a természetnek, szabályokat állított az egyes teremtmények szabad cselekvésének, amint pl. az ember gazdasági és társas, életében, tudományos és művészi alkotásaiban meg-| nyilatkozik; törvényt adott a lelkiismeretnek ; irt erkölcsi törvényt a szívbe ; kaptunk isteni kinyilatkoztatást, amellyel természetfeletti célt tűzött elénk s egyúttal természetfeletti cselekvésre kötelez. Ezen különböző törvények, szabályok állapítják meg az embernek Istenhez való viszonyát, az embereknek egymáshoz egyénenkint s közösben, társaságokban való kapcsolódását, ezek biztosítják akárhányszor lényegesen magunk s mások boldogságát. Kétségtelen, hogy mindennemű törvények, szabályok között a legfőbb az Isten és a felebarát szeretetének a törvénye, amelyekben úgyszólván minden más törvény alapját leli, benne van. De a törvényekkel szemben — hogy boldogulásunkat elősegítsék, hogy javunkra és ne kárunkra legyenek, minden vonalon — kettős kötelességünk van. Első: a töroény megtartása: a második ennek mintegy folyománya, következménye: a törvényhozó megbecsülése. Földi — méginkább örök — boldogulásuknak elengedhetetlen föltétele, a különféle társaságok fönnállásának és bennük folyó életüknek szükséges követelménye: a törvény megtartása. „Serva legem, et lex te servabit!" „Tartsd meg a törvényt, és a törvény is megőriz téged !

u Köteleznek tehát elsősorban a család, majd az mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Esztergomban több a bűnvádi ós kibá gási eljárás mint Komáromban Érdekes adatokat tartalmaz az al ispán január havi jelentése, amely beszámol az esztergomi és a komáromi rendőrségen előfordult ügyekről. Az esztergomi államrendőrséghez 35 bűnvádi és 54 kihágási ügy, a komáromihoz 16 bűnvádi és 11 kihágási, a tatabányai rendőrkapitánysághoz 21 bűnvádi és 48 kihágási ügy érkezett. Eszerint Esztergombai több bűnvádi és kihágási ügy fordult elő, mint Komáromban. Az esztergomi polgármesterhez, mint I. fokú rendőri büntető bíróhoz 10 kihágási feljelenés, a komáromihoz 39 kihágási feljelentés futott be. Eszerint pedig a komáromi polgármesternél volt több kihágási ügy. A kihágási esetek számi az esztergomi járási főszolgabiróságnál 129, a gesztesinél 50 volt. Ezek a szá mok is önmagukban mutatják a következtetést. mmmmmmmm*h**mmnmmmmmmmmmmm Nem lesz délután előadás az esztergomi elemi iskolákban Héttőn délután ülést tartott a községi iskolaszék, amelyben néhány kisebb ügy elintézése után tárgyalás alá került a városi elemi iskolák igazgatóinak beadványa, melyben azt kérték, hogy a tanítás egyfolytában történjék. Bárdos Ádám kir. tanfelügyelő ezt a beadványt már két hó nap előtt áttette az iskolaszékhez véleményezés céljából, ámbár jogában állott volna ezt egyszerűen elrendelni. Mátéffy iskolaszéki jegyző referálta az ügyet, felsorolván az okokat, amelyek alapján kérik a tanítók a delelőt i tanítást; a maga részéről nem tartotta elfogadhatónak a kérelmet, annál kevésbbé, mert két év előtt is adatott be hasonló indítvány, azonban az iskolaszék azt is elvetette ; egyébként a tagok belátására bizza a döntést. Elsőnek Számord Ignác szólalt fel és indítványozta, hogy az iskolaszék tegyen próbát és legalább a téli hónapokban a tanitás csak délelőtt történjék. Indítványát gazdasági és szo ciális okokkal támogatra. Etter Jenő dr. főügyész a szülők érdekének szempontjából alapos érvekkel pártolta Számord indítványát. Májd Madaras Aurél plébános sorolta fel az egyhuzamban való tanitás azon elő nyeit, amelyeket saját tapasztalatából merített. Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József szintén minden ^tekintetben elfogadhatónak mondotta a javaslatot. Mellette szólalt fel még Brenner Antal dr. főjegyző, Toldy János és mások, különösen pedig Mike Lajos dr., akinek indítványára az iskolaszék egyhangú határozattal, Mátéffy véleményezésével szemben úgy döntött, hogy a tanitás a tanév végéig egyfolytában történjék. Eszerint tehát a tanitás d. e. 8 órakor kezdődik és tart a szükség szerint, a heti óraszámoknak megfelelően 11 —12 és 1 óráig. Délután előadás nincs. &z elemi leányiskolái „Vöröskereszt Egyesület" apró tagjainak nyomorenyhítő akciója Szép példát mutattak a Szent Margit elemi leányiskola kicsi növendékei, az iskola keretében működő „Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület" tagjai, amikor a karácsonyi ünnepek előtt tanítónőik lelkes buzdítására, ártatlan szivecskéikkel a nyomorenyhitő akcióból annyi melegséggel, oly sok szeretettel vették ki részüket, örömmel hordták össze anyukáiktól, apukáiktól az ínségesek részére kikönyörgött ajándékaikat — abból a kevésből, ami otthon volt — azok részére, akiknek semmijük sincs. Szer ínyen, ki-ki tehetsége szerint, de szíves szeretettel, örömtől csillogó szemekkel. Talán morzsák voltak egyesektől, talán megfelezték a magukét mások; vagy ha otthon nem volt miből adni, kértek a jó szomszéd nénitől, a nagymamától, a keresztmamától ... és összegyűlt a sok ajándék: szén, fa, liszt, dió, cukor, ruhanemű, játék és sok-sok minden . .'. Amikor igy összegyűjtötték a kis „Vöröskeresztesek" ajándékaikat, a leányiskola egyik nemeslelkű tanítóiskola törvényei; hasonlóan a foglalkozás, a munkakör, a társadalom törvényei. Mindenekelőtt pedig mindig és jóformán mindenben : egyházam, vallásom s házam törvényei. S minél kisebb, annál inkább ; mert ,,aki a csekélyben hű, az a nagyban is az." És sajnos, el lehet mondani, sok családi békétlenségnek, társadalmi egyenetlenségeknek, vallási és nemzeti bajoknak, mindenféle kellemetlenségeknek kiindulópontja, ősforrása: a törvényszegés, a rendbontás, a gátszakítás. A víz, míg medrében folyik, míg különféle gátak szabályozzák, rendben, békésen megy. De baj, veszedelem, kár jár nyomában, ha kiöntött medréből, elszakította a gátakat. Igy van az emberi természet, ez a sokszor vadrohanású folyam is ! Természetes, ha nincs gát, nincs törvény, jön a sok jaj, boszszúság, keserűség, szenvedés, sokszor végzetes pusztulás egyesekre s közösségekre, társadalomra, egyházra és hazára egyaránt. De nem kevésbbé fontos tényezője boldogságunknak, a törvényhozó, a törvény magyarázói, őrei iránt való tisztelet, becsület sem. Mert ha ezt akarjuk, hogy mások — egyének vagy társaságok — engedelmeskedjenek nekünk, parancsainkat, rendeleteinket, esetleg tőlünk alkotott törvényeinket megtartsák, annak érvényt szerezzenek, akkor szükséges, hogy mi is törvénytisztelők, tiszteletadók, becsületesek legyünk. Aki maga tud tisztelni, törvényt tartani, azt mások, alattvalók is tisztelik. S mi lenne kívánatosabb ? Nemde minden vonalon — íent is lent; kicsiben és nagyban — tiszteletnyilvánítás, közös megbecsülés, megbecsültetés, tisztesség, becsületesség! Hát amennyiben rajtunk áll, hatalmunkban van, legyünk rajta. A törvény megtartásával s a törvényhozó, felsőbbség iránti tiszteletünkkel közremunkálói leszünk annak az egyéni és közös boldogság megszerzésének, amelyre mindnyájan anynyira vágyunk ! ha. Január hó 12-én csütörtökön 7 és 9 órakor A névtelen an ja Himnusz az anyai szeretetről MOZGÓBAN