Esztergom és Vidéke, 1933
1933-01-12 / 4.szám
nőjének konyháján megindult a sütés. A kicsinyek itt is segédkeztek. Ki a diót törte és puculta, ki mákot tört. Mindeniknek akadt munkája. Einczinger Sándor pékmester 62 drb fonott kalács megsütését vállalta, díjtalanul. December 22-én egész nap osztották az ajándékot. Délelőtt azokat keresték fel tanitónőik vezetésével az apróságok, akiket betegségük szegényes otthonaikhoz kötött. Délután pedig megtartották az ünnepélyes kiosztást. Kiosztottak 62 drb fonott kalácsot, 22 drb diós és mákoskalácsot, 10 kg 1 sztet, 30 kg babot, 6 üveg paradicsomot, 4 üveg és 1 fazék lekvárt, 4 kg diót, 1 kg darát, fél kg kekszet, 12 kg burgonyát, kb 200 A vármegye közigazgatási bizottsága kedden Lingauer Sándor dr. főispán elnökletével ülést tartott, amelyen felolvasták Palkovics László al ispán jelentését. A jelentés igy szól: Az elmúlt hónap a csendes, zajtalan munkában telt el, különösen szem előtt tartva, hogy a munkanélküliek lehetőleg mindenütt munkához jussanak és megfelelő inségakciók létesitessenek. Igy Esztergom városban megnyi't a népkonyha s az innen nyújtott élelmezés beszámít a munkába alkalmazott egyének munkadijába Komárom városban a Szociális Missziótársulat által fenntartott népkonyhán naponta átlag 300 an kapnak meleg ebédet, ezenfelül 2691 P Köztudomású, hogy Mátéffy Viktor prépost-plébános javadalmaira zárlatot rendelt el a bíboros Hercegprimás a főkáptalannak okozott 720 ezer pengős megterhelés miatt. Erről a megterhelésről, amit károkozásnak is lehet nevezni, bőven olvashattunk a győri perben irt tudósításunkban. Azt is megirtuk annak idején, hogy Mátéffy Viktor ellen fegyelmi eljárás van folyamatban. Az ügy további fejlődéséről azért nem irtunk, mert mi nem avatkozhatunk be a fegyelmi ügybe és a döntést a bíboros Hercegprímásra, illetőleg a fegyelmi tanácsra bizzuk. Most, hogy Mátéffy Viktor ellen a fegyelmijén kívül vagyoni zárlatot is elrendeltek, arról is értesülünk, hogy Mátíffy támogatói házról-házra járnak és nagy ig\ ékezettel törekednek rábírni a híveket, hogy ivet irjaEGYRŐL-MÁSRÓL A politika ha szerte választja is az embereket Esztergomban, a nyomorúság összehozza azon a helyen, hol a gondok gyötrődései közt vergődő lélek enyhülést kereshet és találhat, — a templomban. Megilletődve látjuk évrőlévre így újév táján, mikor a szokásos évi szentségimádások napját tartják a különböző templomokban, hogy milyen szépen, békésen, megértő lélekkel és megbocsátó szívvel fér meg az oltárlépcső körül s a templomhajók halk homályában az a sok izgatott kedélyű ember, kik néhány hónap előtt még vérbenforgó kg fát, 100 kg szenet, némi ruhaneműt és még játékszert is. Szép eredmény. Sok könnyet fa kasztott e napon a váratlan öröm. De a jótett édes öröme csillogtatta meg a kis adakozók szemeit is, és a jó tanitónénik is érezték azt a bold gitó érzést, amelyet az ő lelkes elgondolásuk alapján szereztek á karácsonynak kis angyalkái. Itt meg kell emlékeznünk azokról ak k tavaly voltak az iskohi tanulói és mosl: gimnáziumba járnak, szintén volt vöröskeresztesek. Ezek a jólelkek a. szent estén keresték fel karácsonyfákkal, csomagokkal szegényebb osztálytársaikat. A nemes cselekedet önmagát dicséri. Szép példa Felnőttek is ta nulhatnak belőle. értékű ruhanemű osztatott szét. December hóban ejtették meg a megyei városokban a képviselőtestületi tagválasztásokat. A választások mindenütt rendben folytak le. Esztergomban az egyes társadalmi osztályok képviselete általában a régi maradt, maga a képviselőtestület pedig értékes tagokkal egészült ki. Komáromban a választásból az egyesült ellenzéki pártok kerültek ki győztesen, ami a részükről kifejtett erős ko r téziának tulajdonítható. Egyébként a társadalmi életben megemlítésre méltó esemény nem történt. Az ipar és kereskedelem helyzete változatlan. nak alá, amelyben arra kérik a bíboros Hercegprímást, hogy Mátéffy plébános állásában megmaradjon. Nemcsak a Belvárosban, hanem a város többi plébánia-kerületeiben is gyűjtenek aláírásokat. Mátéffy emberei az;onban nemcsak a katolikus híveket beszélik rá, hogy irják alá az ivet, hanem a másvallásuakat is. Sőt gyermekekkel is aláíratták az ivet. Sok helyen igen nagy visszatetszést kelt ez az akció. Az aláírásokat gyűjtők — az hiszszük — csak ártanak Mátéffynak, hiszen bizonyos tekintetben ez az aláírásgyűjtés ellentétbe' helyezkedés a Hercegprímással, aki a fegyelmit megindította. Az igazság majd kiderül. A hívek bízzák az ügyet a Fő pász'orra. Éppen azért az aláírások gyűjtését a magunk részéről eli éljük és helytelenítjük. szemekkel álltak szemközt egymás sal ott a politikai stadion porondján s majdnem ugyanazon templomok árnyékában, hol most a közös nyomorúság, a közös bajok és gondok idején szelíden ívelő nyakkal borulnak össze az oltárra helyezett legtisztább Igazság előtt. Mert az a sok jelszó és ígéret, biztatás és rábeszélés, programm és politikai hitvallás, mi olyankor elhangzik, csak tűnő szó és hívságos önösség., szines szappanbuborék és szertefoszló köd; — a lélek tiszta és őszinte hitvallása mégis csak az a beismerés, hogy ímhol, emberi esendő gyarlóságunkban és súlyta lan semmiségünkben még akkor is senkik és semmik vagyunk, ha vagyon, rang, becsülés és jólét volna az osztályrészünk, nem pedig ha csak a ma, a jelen tűnő pillanata a miénk, de bizonytalan a holnapunk s a következő másodpercünk . . . Azért kellenek igy a lélekcsendesség idején ezek a szent napok, hogy ráeszmélhessünk a saját énünkre. Hogy ráeszmélhessünk annak a sok tülekedésnek és törtetésnek a hahaszontalan voltára mely annyi jobb célra érdemes energiát köt le és pa zárol el gyakran meddő politikai harcok idején. Ott a szentségimádás halk óráiban, a nagy Igazság imádásában be kellene látnunk, hogy azok a jó és kevébbé jó cé'kitűzések, miket a templom küszöbén kí vül mi rettentő nagy igazságoknak tartunk, tulajdonképen csak a bal gaság és a hiúság pilléreire épített szivárványhidak, melyeken keresztül még senki sem jutott be a mennyországba . . . Ezt a meggondolást, ezt a beismerést és tudatot kellene magunkkal vinnünk mindannyiszor, valahányszor belépünk a mi kis szűk határú közéletünk birkózó-ringjébe, a közgyűlési termekbe. Akkor köiös nyomorúságunk mellett a közérdek becsületes szolgálata, a tisztultabb közcélért való önzetlen munkálkodás ismét összébb hozná, összéb forrasztaná a mult szomorú eseményei által szétválasztott lelkeket és egymástól elidegení tett embereket ebben a szürke, de mégis szívünkhöz nőtt városkában ... A földgömb túlsó oldaláról levelet hozott nekünk a posta, mely december 1 én kelt Kashing-ban (Chinában) s január 6-án érkezett Esztergomba. A levelet az ottani francia vezetés alatt álló lazarista missiós szemináriumban theologiai tanulmányait folytató s oda még 1929 november havában kiutazott Nagy Gusztáv lazarista növendékpap — ki Esztergomban született s iskoláit is itt végezte — küldötte s levelében karácsonyi és újévi üdvözletet küld szülővárosa lakóinak. A levél néhány sönt, melyben az egész világon terjeszkedő nyomorúságról is szól, itt közöljük kivonatosan : „Ha nem csalódom — irja — önöket is erősen sújtja a nagy gazdasági válság, szegény hazánk nyomorúsága. Ugy hallom, hogy az elmúlt telet nehezen úszták meg, de az idei tél ezúttal még sokkal sötétebb árnyat vetit előre. Itt is nehéz a telet átúszni, szobáink egész télen át fűtetlenek, nehéz az ilyen szobában tanulni, de főleg írni, ahol a mosdótálban a víz jéggé fagy. De hány és hány család lehet otthon, akiknek nemcsak tüzelőre, de még a betevő falatra sem jut. Nekem még van jó ruhám, cipőm de meny nyi szerencsétlennek kell nélkülözni még az ily legszüks gesebbeket is. E nehézségek közepette mit kívánhatnék mást, mint igazi lelki békét és megelégedést az otthoniaknak. Karácsonyi és újévi üdvözletemül ezért esedezem a betlehemi Kisded nél. A gazdagság sokat jelenthet, sok jót is lehet vele művelni, az egészség is nagy kincs, de mind ezek élébe helyezem a lelki békét és megelégedést ..." A messzi, idegen világrészből küldött kedves karácsonyi és újévi jókívánságokat ránk gondoló érdemes honfitársunknak s földinknek midőn az „otthoniak" nevében szívből megköszönjük, viszonzásul mi is sok türelmet, kitartást, buzgóságot kívánunk neki nehéz feladataihoz. Jobbat valóban nem is kívánhatott volna az itthoniaknak, mint „igazi lelki békét és megelégedést", mert ezekre itt csakugyan nagy szükség van. Bár meghallgatná ott a földgömb túlsó felén értünk felszálló fohászát a bet lehemi Kisded . . , HIBEK A hercegprímás érsekkészentelesének ötödik évfordulója. F. hó 8-án, az elmúlt vasárnap volt öt éve, hogy a pápa őszentsége Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímást ünnepélyes keretek között érsekké szentelte. Bíboros érsekünk ezt az évfordulót esztergomi palotájában ülte meg. A közoktatásügyi miniszter , városunkban. Homan Bálint vallásés közoktatásügyi miniszter tegnap, szerdán délelőtt 11 órakor Esztergomba érkezett. Megérkezésekor Lin gauer Sándor dr. főispánt kereste fel, majd pedig Serédi Jusztinián dr. biboros-hereegprimásnál tett tisztelgő látogatástNyugalombavonulás. A vármegyei közigazgatási bizottsági ülésen Sajó Lajos vármegyei tiszti főorvos jelentéséből értesültünk, hogy Gönczv Béla dr. Kolos-kórházi igazgató fő orvos, egészségügyi főtanácsos és Vándor Ödön dr. a Simor-kórház főorvosa nyugdíjazásukat kérték A kérelmet teljesített >k. Mind Gönczy Béla dr. igazgató főorvos, mind Vándor Ödön dr. főorvos Esztergomban igen értékes orvosi munkásságot fejtettek ki, mindenkor köztisztelet és közmegbecsülés nyilvánult meg feléjük. Nyugalomba vonulásuk őszinte tiszteletet és sajnálkozást váltott ki Esztergomban. A hercegprímás köszönete. Őeminenciája a'biboros hercegprímás ezúton fejezi ki hálás köszönetét mindazoknak, akik az új esztendő alkalmával róla megemlékezni sz Ívesek voltak. Gyászhír. Schenkengel Antalné szül. Schenkengel Katalin f. hó 10-én, 67 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 12 én délután 3 órakor lesz a belvárosi temetőkápolnából. Halálával súlyos csapás érte iparostársadalmunk egyik előkelő és köztiszteletben álló tagját, Schenkengel Antalt, akinek gyászában városunk közönségének legszélesebb rétege osztozik. Példás és szép családi életet szakított szét a kegyetlen halál. Az elhunytat kiterjedt rokonság gyászolja. Nyugodjék békében ! Engesztelő ájtatosság 'Budapesten. Január 29-én fejeződik be a pesti Oltáregylet engesztelő kilenced ájtatossága. A befejező ájtatosságot Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás végzi. Eljegyzés. St iner Piri (Esztergom) és Sommer György (Párkány) jegyesek. Köszönet lapunknak. Csárszky István dr., a Stefánia Szövetség esztergomi fiókjának elnöke az alábbi átiratot intézte lapunkhoz : „ \z Országos Stefánia Szövetség 1932.de cember 23 án 2834—1932. sz. alatt hozzám intézett iratában arra kér, hogy köszönetét tolmácsoljam a helybeli sajtó tényezőinek és mindazoknak, kik az anya- és csecsemővédelem ügyét propaganda tevékenységükkel hathatós támagatásukban részesítették. Mid3n e megbízatásnak örömmel eleget teszek, legyen szabad ez "alkalommal az itteni Stefánia Fiókszövetség köszönetét is kifejeznem azért a szives figyelmükért, melyet Szövetségünk iránt tanúsítani szívesek voltak és azt továbbra is kérem." Útépítési segély. A kereskedelmi miniszter útépítési munkákra 30 ezer pengő segélyt engedélyezett, amit a tardos—vértestolnai vicinális közút megkezdett építésének folytatására és a tát—mogyorósbányai vicinális út munkálataira fordítanak. A szentléleki út továbbépítésre kerül, amennyi, ben az inségalapból 4500 pengő fennmaradt, 10 ezer pengőt pedig külön előirányoztak. Igy tavasszal a pilisszentléleki útépítés folytatódik. Az alispán jelentése az inségakcióról és a városi választásokról mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Ne aláírásokat gyűjtsenek Mátéffy Viktor érdekében, hanem bízzák a döntést a bibornok hercegprímásra mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtm