Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-06 / 28.szám

ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 28. SZÁM 1933 CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 6 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Megjelenik hetenként kétszer Plébánosválasztásra Esztergom város képviselőtestülete kegyúri plébánosválasztásra ül össze. Szintelen, eseménytelen napjainkban egy kis mozgalmasságot, egy kis érdeklődést hoz a plébánosválasztás. Nem is egészen kis mozgalmasságot és kis érdeklődést. Hiszen a plébánosválasztás több évre szól, szólhat egy életre. A plébánosválasztás nemcsak az egyház ügye, hanem a nép ügye is. Hogy egyházi ügy, igazolja, hogy a biboros hercegprímás jelölése nélkül nem lehet kegyúri plébánost választani. Hogy népügy is, igazolja a nép hangulatának, lelki érzéseinek kifejezései. Esztergomban igen nagy érdeklődést tanúsítanak a mostani plébánosválasztás iránt. Nemcsak a városi képviselők, hanem a polgárság körében is sokan élénken tárgyalnak a választásról és az ilyen beszélgetések során kifejezést adnak annak az óhajtásnak, hogy az új plébános feltétlenül csak az lehet, akit a biboros főpásztor az első helyen jelölt. Ez a gondolkodás a mélységes tisztelet megnyilvánulása Őeminenciája iránt. Nagyon örülünk ennek az álláspontnak, amely nemcsak szokásból ered, mert hiszen mindig ügy történt eddig, hogy az első helyen jelölt pályázót választják meg, hanem abból is, hogy a biboros főpásztor intenciójának megfelelően töltessék be a kegyúri plébánosi állás. Tudomásunk szerint a városházán is ez a felfogás tapasztalható és a képviselők körében is, tekintet nélkül a pártállásra. A jelölésekből tudjuk, hogy hogy az első helyen dr. Felber Gyula theológiai tanárt jelölte a hercegprímás. Dr. Felber Gyulát ismerjük, hiszen az esztergomi szeminárium theológiai tanára, képzett, nagytudású ember. De talán nem is ez a fontosabb, hogy mi ismerjük Felber Gyulát, hanem sokkal nagyobb jelentőségű, hogy Felber Gyula ismeri Esztergomot, •smeri népünket, ismeri multunkat, ismeri közállapotainkat és igy ennek a helyzetismerésnek birtokában tudja, hogy mit kell tennie. De emellett mint különös értéknek vesszük, helyesebben : annak tudatában vagyunk, hogy Felber Gyula bírni fogja egyházi íőhatóságaink bizalmát. Természetesen hangsúlyozni kell, hogy emellett érvényesülni kell teljes erővel annak a plébánosi működésnek, amely a hitélet és a nép lelkületi érdekeinek legjobban megfelel. Hallottunk egy véleményt a plébánosválasztással kapcsolatban, hogy az új plébánosnak feltétlenül olyan férfiúnak kell lennie, aki fölfelé, Budapesten is, kellő befolyással érvényt tud szerezni egyes polgári érdekeknek. A magunk részéről azt mondjuk, hogy az új plébános plébános, lelkipásztor legyen és ne foglalkozzék olyan ügyekkel, amelyek nem tartoznak hatáskörébe. *v Felber Gyuláról elmondhatjuk, hogy lelkipásztorkodó plébános lesz és arról is meg vagyunk győződve, ha kisemberek bajaikkal felkeresik, ő meg fogja találni a helyes módját annak, hogy mint plébános védelembe részesítse hi veit. A jelölés megtörtént, Felber Gyula dr. az első helyen áll és tekintettel arra, hogy első helyen jelölt pályázót mindenkor tekintélynek kell elfogadnunk, helyénvaló lenne, illenék, hogy egyhangú választás legyen. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A mezőgazdaság divatja és okszerűsége A mai kor a jelszavak kora. A jelszavak divat módjára cserélődnek. S a jelszódivat az egyetlen, általájnos divat. Megtaláljuk az erkölcsi j életben, a politikában, a ruházkodásban, de megtaláljuk a mezőgazdaságban is. Minden divat egyetlen biztos szerepe, hogy hosszabb, rövidebb időn belül, több, kevesebb eredmény után megváltozik. A közelmúltban ezt sűrűn tapasztalhattuk, azért nem kell rá bővebben kitérnem. A mezőgazdaság divatjáról akarok szólani, csak pár esztendőre való visszatekintés alapján. Volt divat a buza, a bor, a tengeri, a zab, a traktor, a takarmány, a sertés, a tej, a baromfi, — s most a gyümölcsös divatjánál tartunk ! Mindenki gyümölcsöst létesít. Hangzatos cikkek jelennek meg róla. A külkereskedelmi mérleg alapján ki van mutatva, hogy a gyümölcstermelés hazafiúi kötelesség. Szép, komoly és tiszteletet érdemlő tendencia. Gyakorlati szemmel nézve, azt képzelné az ember, hogy most a sok, parlagon heverő hegyoldal és szántóföld művelés alá nem fogható terület kulturterületté, gyümölcsössé változik át; utak, árkok mellé a gaz és gyombokrok helyébe nemes gyümölcsfák kerülnek, amelyek pár év múlva önteni fogják az aranyat jelentő export-gyümölcsöt. Ha a mezőgazdaságot szemléljük — sajnos —, nem ezt látjuk. Az utak, árkok a régiek. A parlagok sem tűnnek el. Ellenben addig, mig egy parlag nemes gyümölcsössé változik át, tizszer-húszszor akkora gyönyörű búzatermő szántóföld vagy meggondolatlanul kiirtott, elsőrendű szőlő talaj változik át gyümölcsössé, tulajdonosának abban a komoly hitében, hogy a modern gazdálkodás hive és az anyagi eredmény nem fog elmaradni. A gabonaneműek, a tej, a baromfi, az álattal való gazdálkodás divatja elasztikus, gazdálkodási metódus. Egy év alatt átreformálható, új rendszerbe foglalható, össze-vissza cserélhető. De a szőlő- és gyümölcstermelés már nem oly engedékeny gazdálkodási üzem, amelyet a kon junktura vagy a gazdálkodási divathoz könnyen formálhatunk. De ezek talán a legköltségesebbek is ennek folytán. Ha a laposi szőlők helyett a hegyi szőlőkre fektettünk volna nagyobb súlyt, a szomszédtól ingyen kapott vessző helyett nemes szőlő fajtákat ültettünk volna napos hegyoldalainkra, talán még ma sem jelenne meg egy gazda sem oly könnyen csákánnyal a szőlőjében, amikor a rossz bort és a savanyu szőlőt nem lehet eladni. Esztergomban ma több a rossz bor, mint a jó és ezért az egész esztergomi bornak rossz a hire. Pár évig talán ki fogja fizetni magát a legszebb búzatermő laposi földön létesített gyümölcsös. De a buza és a hús mégis elsőbbrendű szükségleti cikk, a búzára és húsra is jö het rossz idő, de az első helyről be nem kerülhet végérvényesen. Akkor majd a terebélyes fák alatt nem fog megnőni a buza. Vagy olyan terem, amit a malom nem tud felőrölni. Amitől az állat nem gyarapszik. Ismét jön a csákány, a fűrész — buza lesz a divat. Gyümölcsös kell és a gyümölcskultúra üdvös dolog. De ott. ahol más kultúrnövény nem termelhető. Vlert addig, mig a hegyoldalakban a gyümölcsfák árnyéka megnyugvást ad csonkahazánk kevés földjének, a gabonatermeléstől elhódított laposi szántóföldön egy megfagyott sebet jelent. Amig parlagok és égnek meredő hegyoldalak vannak a határunkban, a mezőgazdaságtól nem szabad egy négyzetméter területet sem elvennünk. Ha ezt meg nem értjük, hatóságilag kell beleavatkozni. Mert az üzemi számítások kissé el fognak tolódni, ha nem nyolcmillió hanem huszonnyolcmillió gyümölcsfa termése dirigálja az árakat. Ha majd a hűtőházból selyempapirba csomagolva Londonban tudjuk csak piacra adni gyümölcsünket s a piacon az ernyők alatt nem cigány- és rétesalma lesz, hanem nemes gyümölcs. Annyi bizonyos, hogy az elmúlt ötven év alatt nem ültettek annyi gyümölcsfát mint az utolsó öt esztendőben. Ezen körülményt nem szabad számításon kivül hagyni! Schalkhds Ferenc, Etter Ödön ünneplése Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. a mult vasárnap LXXXVHI. közgyűlését tartotta. A közgyűlés eseményeiből kiemelkedett, hogy ugyanakkor Etter Ödön elnök-vezérigazgató működésének 40. évfordulóját tartja. Ebből az alkalomból díszközgyűlés volt. A takarék tanácsterme teljesen megtelt az ünneplő közönséggel. Az elnöki székből Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsos üdvözölte melegen a jubilánst. Az igazgató tanács nevében Frey Vilmos, a tisztviselői kar nevében Reusz Ferenc titkár,.a részvényesek nevében Csárszky István prelátus-kanonok, a vármegye nevében Karcsay Miklós főjegyző, Glatz Gyula polgármester a város, Keller Béla igazgató a magyar takarékpénztárak közp inti jelzálogbankja, Nyári Pál igazgató a takarékpénztárak és bankok részéről és Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató az esztergomi ifjúság nevében mondott üdvözlő beszédet. Reusz Ferenc felolvasta a tanács indítványát, mely szerint javasolják, hogy Etter Ödön érdemeit örökítsék meg jegyzőkönyvben, arcképét festessék még és tekintettel arra, hogy Etter Ödön az elnöki és a vezérigazgatói tisztséget egy személyben tölti be, munkaköre kettős és fáradhatatlan, eredményes munkásságot fejt ki, 40 éves jubileuma alkalmával egyszer és mindenkorra huszonötezer pengős ajándékkal tiszteljék meg. Etter Ödön meghatódottan mondott köszönetet az ünneplésért és a határozatokért. A közgyűlés után bankett volt a Fürdőben. Április 8-án, 9-én szombat, vasárnap fél 7 és 9-kor 4, fél 7 és 9-kor Monumentális film Néró császár és a keresztényüldözés korából. Ave Caesar MOZGÓBAN