Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-06 / 28.szám

Hogyan akarják adósságmentesíteni a vidéki városokat A vidéki városok súlyos anyagi helyzetének egyik főoka az a nagy adósságteher, amelyet a két Speyer kölcsön okoz. Több város már meg állapodást is létesített a megfelelő névértékű kötvény visszavásárlására, a belügyminisztérium azonban eze ket a tranzakciókat nem hagyta jóvá és leiratban figyelmeztette a városokat arra, hogy kötvényekkel az adósságot visszafizetni nem lehet. Ennek ellenére ez a kérdés állandóan foglalkoztatja a vidéki városokat és folyton ujabb és ujabb tervek merülnek fel a megoldásra. Egyes városok, mint pl. Szeged, állandóan vásárolják az országból visszaáramló kötvényeket és a külföldi hitelek alapjába befizetett kamatokat visszakapják a szelvényekért. Ez igen lényeges könnyebbséget jelent a városoknak, mert a névérték negyedrésze meghozza nekik azt a kamatot, amelyet az egész kölcsön után kell fizetniök. Más városok ingatlanaik eladásával akarnak pénzt szerezni az olcsó Más években a húsvét előtti hetekben minden házban a nagy-mosás és nagytakarítás a programm, a kel lemes napsugár kicsalogatja a téli piszkot a lakásokból. Az idén azonban más takarítás izgatja a város közönségét: rendesen megjön egy piros cédula, ami most nem a járványos betegség baját jelzi, hanem ennél sokkal nagyobb veszedelmet jelent. Annak, aki adóval tartozik — és nálunk, ahol szinte mindenki mindenkinek tartozik, ki ne tartoznék adóval — nem kisebb utasítást adnak, hogy fizesse ki azt az adóját, aminek még a kamatait sem tudja kifizetni. Hiába akar a nagy kinnal bajjal összekuporgatott filléreiből fizetni, ha nem tudja az egész összeg és kamatok húsz százalékát kifizetni, néhány nap múlva nagytakarítást csinálnak nála: majdnem minden bútorkáját kiviszik, de most nem az udvarra, hanem a város egyetlen nagyforgalmú üzletébe, az árverési csarnokba és megkímélik attól, hogy máskor nagy takarítania kelljen. Állítólag ennek az „erélyes behajtásnak" az az oka, hogy az adótartozások emelkednek. Lehetséges, de jó volna megnézni, hogy menynyivel nagyobb a befizetendő adó, mint volt a mult évben és mennyivel romlott a polgárok fizetőképessége I Bár az hirlik, hogy nagyobb összeg folyt be, mint más években szokott. Máshol is voltak „erélyes behajtások", sőt talán kíméletlenek is, mert zavart és botrányokat váltottak ki, de ott legalább olyan időkben történtek ezek, amikor az embereknek pénzük volt. De itt, hol máskor is pénzhiányról hallunk, ilyen lehetetlen időben küldenek „erélyes behajtás"ra utasítást, szinte érthetetlen. A földmivesnek napszámra és tavaszi munkára ilyenkor semmi pénz sem elég (ezt belátva országosan kölcsönt is adnak erre a célra). Az iparos és kereskedő tudja hogy a nap melege leolvasztja a télikabátot, mi kicsinélnagynál takarta a takarnivalót, tehát pótolni kell a legszükségesebbet és ettől vártak valami kis forgalmat, ők tudták, hogy a tisztviselők fizetés „rendezése" után kisebb lesz a forgalom, de arra már igazán nem számíthattak, hogy azokat a morzsákat, miket a téli fűtés, világitás, ruházat és fokozottabb élelmezés meg hagyott, az „erélyes adóbehajtás" fogja előlük összesöpörni és elvinni. kötvények visszavásárlására. Ilyen kísérletet tettek tavaly többek között Győr és Veszprém, de ezeket a tranzakciókat a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Most Miskolc városa kísérletezik ilyen tervvel és a tulajdona ban lévő szomszédos Tapolcza-fürdőt akarja eladni. Getter Izidor ismert szolnoki bankár javaslata szerint a városok legnagyobb adófizetői tömörüljenek alkalmi társasággá és az vásárolja vissza a kötvényeket. Ez az üzlet már önmagában is előnyös volna, mert a befektetett tőke évi húsz százalékkal kamatoznék. Amikor pedig lehetővé válik a kölcsönnek kötvénnyel való visszafizetése, ez az alkalmi társaság* adja át a kötvényeket a beszerzési áron a városnak. Ez a gondolat tényleg nagyon é'etrevaló és ha a vidéki városok jobbmód á lakosai ezt a tervet megvalósítják, a legkönnyebben tudják városukat ettől a nyomasztó adósságtól megszabadítani. Itt, ahol oly feltűnő sok házon látni az eladó és kiadó szégyencédulát, a háziurak is reparálni szoktak ilyenkor, de, ha a lakó házbérét nem látja, miből tegye ezt ? Egy iskolás leányka levelénél érdemes egy pillanatig megállni. Az atyja pintérmester, kinek házacskájára már az adótartozást régebben bekebelezték, minapában megkapta a veszedelmes piros cédulát. A leányka hallotta, hogy az egész család tehetetlenségében napokon-éjjeleken keresztül futkos és sir anélkül, hogy ennek eredménye lenne, mert semmi kilátás sem volt arra, hogy ősz előtt a pénzéhez jusson az apa; a kicsike még nemrégiben heteken keresztül azt hallotta, hogy az új miniszterelnök vezetésével minden jó lesz ezután, gondolt bátrat és nagyot és levelet irt „Gömbös bácsinak és ennek dacára halál-pontossággal a kijelölt időben megjelent a rettegett kocsi és kitakarították a nagyszobát is, a kisszobát is, sőt elvitték az ő kézimunkáját: a pár nácskát, hol kisírhatta volna első csalódását a hatósági segitségben. Aki ezeket, a könnyeket látta, nem szavaz meg többé luxuskiadásokat I A Szent Anna templom agilis és közszeretetben álló lelkésze már he tek óta dolgozik a hozzá menekülő hivek megmentéséért, eljár, küzd, harcol, de hiába. A város képviselőtestülete két héttel ezelőtt feljajdult a közgyűlésen, hogy ez a kíméletlen munka igy nem mehet tovább, itt sürgős segítség kell, de hiába. A kisgazdák kérvényt adtak be a fő ispánhoz, kapkodva az utolsó szalmaszálba, de hiába I A nagytakarítás megy tovább és tovább. Kell, hogy valaki megmagyarázza az illetékes helyen, hogy itt, egy ennyire elszegényedett városban nem „erélyes" adóbehajtás kell, hanem még a rendest is fel kellene függesz teni, legalább addig, míg az embereknek az ősziből valami pénzecskéjük lesz. Ennek a munkának az eredménye csak az lehet, hogy itt megáll minden élet és forgalom, ezt pedig senki sem akarhatja, ettől mindenki fél. A városunk polgármestere már a közgyűlési határozat szerint valószínűleg megtette a lépéseket, a főispánhoz beadott kérvény is már megy a maga útján és mivel még minidig semmi eredmény, talán idő szerű lenne, ha a város országgyűlési képviselője, ki a megválasztása után azt mondotta, hogy a város minden polgárának képviselője akar lenni — venné kezébe ezt az ügyet, ha pedig ez neki nem fontos, vagy ezzel az eljárással szemben eredményt nem tud elérni, talán van a parlamentben olyan képviselő, kinek szivén fekszik városunk csapása és tud is valamit elérni. Ez tovább nem mehet, itt sürgősen cselekedni kell, még pedig eredményesen. —ő. Az Öreg Hollók műkedvelői gárdája a színészekért A Fürdő Szállóban már március hó vége óta vendégszerepel Radó Sándor jónevű színtársulata, azonban a nehéz gazdasági viszonyok miatt igen csekély látogatottsággal. A nap nap után megismétlődő kis bevételek már a társulat egzisztenciáját is fenyegetvén, az öreg Hollók műked velői gárdája a legszebb cserkészparancs : „A cserkész ahol tud segit! " alapján elhatározta, hogy a színtársulat javára /. hó 10-én, hétfőn előadja a korábban oly nagy sikert aratott „Arany kakas" cimű színdarabot, a bemutató előadás pompás szereposztásban. A kedves Daxlmajer Nepomuk (Jedlicska Pista) mulatságos története bizonyára telt házat fog eredményezni a bajbajutott színészek javára. Az Öreg Hollók ezen nemes és eléggé meg sem dicsérhető elhatározása már is teljes tetszéssel találko zott városszerte és joggal. A cserkész, másokon segítési, elvnek ilyen gya korlati megvalósítása a legszebb pró bája ennek a nagy jövőjű mozgalomnak és kívánjuk kedves öreg Hollóknak, hogy méltó siker is ko ronázza vállalkozásukat. Lapunk olvasóit és a város egész közönségét ezúton is felkérjük, hogy támogassa az önfeláldozó műkedvelőket és ezen a réven szerezzen kedves húsvéti emléket a városból távozni kényszerülő színészeknek. Az Öreg Hollók vendégszereplése a sziníappal ellentétben nem a nagyhét szerdáján, hanem hétfőn ápr. 10 én este 'A 9 órai kezdettel lesz. Mindenki nézze meg a rendkívüli módon mulattató vígjátékot: az „ Arany kakas"-t. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermek-otthon folytatja jótékony működését. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli, vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is, a vízivárosi plébániára küldeni. Épitő munka A nagyböjt az építőmunka ideje. Észrevétlenül, zajtalanul folyik. Néhanéha jelzi egy-egy híradás, hogy konferenciabeszédek és lelkigyakorlatok lesznek itt vagy ott. A lelkiélet fejlődésének örvendetes jelei évről évre szebben mu'atkoznak. Mostanában már nemcsak az iskolákban és kimondottan vallásos egyesületekben tartanak lelkigyakor atokat, de társadalmi különbség nélkül minden katolikus férfi és nő nem is kötelességének, hanem lelkiszükséglet nek érzi, hogy nagyböjtben megnemesedjék, fölemelkedjék a krisztusi magaslatokra. Csöndes, szép belső megigazulása ez a magyar katholicizmusnak. És egyben nagy biztatás is, hogy csüggedésre nincsen ok. Mert ha ez a lelkipásztori mUnka, ami most folyik, nem lankad, hanem inkább erősödik és ha ez a hitélet igy mélyül fokozatosan, akkor a magyar katolicizmus, minden jelen letiportsága ellenére is, néhány évtized múlva nagyobb lesz, mint valaha volt. A hercegprimásra 10.000 pengőt hagyományozott egykori tanára Néhány nappal ezelőtt meghalt Reibner Márton címzetes főigazgató, a budapesti Kölcsey-reálgimnázium latin tanára, kinek Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás is tanítványa volt. Az elhunyt tanár végrendele tét most bontották fel. KiderOlt, hogy Reibner Márton után tekintélyes vagyon maradt. Ebből tízezer pengő készpénzt Serédi hercegprímásra hagyományozott, azzal a rendelkezéssel, hogy az ő legkedvesebb tanítványa ossza ki a szegények között. A piébánosválasztás. A belvárosi kegyúri templom plébánosi állására a választás április 6 án, csütörtökön d. e. 11 órakor lesz. Mint vezércikkünkben is jelezzük, a közigazgatás az első helyen jelölt Felber Gyula dr. theológiai tanár mellett foglalt állást. A budapesti katolikus papság konferenciája. A budapesti lelkészkedő és vallástanitással foglalkozó római katolikus papság április 4-én délután 5 órakor a központi papnevelőintézet dísztermében tartotta ebben a tanévben utolsó konferenciáját, amelynek Marcell Mihály dr. egyetemi magántanár, a pesi Szent Imre kollégium igazgatója és Hamvas Endre dr. hercegprimási titkár voltak az előadói. A budapesti Sziklatemplom új lelkésze. A Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplomának bizottsága kedden ülést tartott, amelyen Mészáros János dr. érseki helynök bejelentette, hogy a biboros-hercegprimás a Szik latemplom lelkészévé Mátéffy Viktor prépostot nevezte ki. Frontharcosok első bajt ársi találkozója. F. hó 2 án, vasárnap, a vármegyeház nagytermében tartotta meg a Frontharcos Szövetség Esztergomi Helyi Csoportja első bajtársi összejövetelét a helybeli frontharcosok élénk részvétele mellett. Szlabey Imre, ny. csendőrezredes, a csoport elnöke, nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitójában, mely egyúttal székfoglaló is volt, kifejtette programmját, majd összetartásra buzdította a bajtársakat, Az elnököt v. Zsiga János dr., vármegyei szervező, a csoport nevében melegen üdvözölte és támogatásáról biztosi totta. A találkozón megjelent a dorogi frontharcosok 20 tagú küldöttsége is formaruhában, akiket lelkes fogadtatásban részesítettek. Több aktuális kérdés volt a napirenden, melyekről az elnökség legközelebb sajtó útján fogja tájékoztatni a tá volmaradt frontharcosokat. Egyházi zene a turista misén. Vasárnap jött az első turista hajó városunkba. Utasaiknak kedves meglepetést szereztek az érs. tanítóképző intézet növendékei, akik dr. Pántol Márton vezetésével a számukra tartott szentmisén szebbnél-szebb énekszámokat adtak elő. Ezzel kapcsolatban beszéltünk dr. Pántol Mártonnal, aki elmondta, hogy a tavaly májusban itt tartott Cecília-közgyűléssel kapcsolatban vetette már fel azt az eszme', amely most végre meg is valósulhatott. Az egyházi zenében Esztergom fényes múltra tekinthet. És ha erre joggal büszkék vagyunk, kötelességünk is azon fáradozni, hogy a mult értékei a feledés homályába ne vesszenek. A legkiválóbb alkalom erre az u. n. turista-mise. Ameddig Nagytakarít a végrehajtó városunkban