Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-08 / 3.szám

tójog kérdését, de annyit bizonyosra vesznek, hogy e pilanatban a választójognak ez a megoldása látszik legvalószínűbbnek. Persze politikai körökben úgy vélekednek, hogy mégis, amig ebből a tervezetből törvény lesz, addig még sokféle változáson fog keresztülmenni. Az éjféli vonat antébnsz nélkül Nem először érkezik be hozzánk a panasz, hogy az éjféli vonathoz, az úgynevezett szinház-vonathoz nem megy ki mindenkor az autó busz. Január 1 tői 2-ra virradó éjjel sem volt kinn az állomáson autóbusz. Az utazók bosszankodva vet ték tudomásul ezt a mulasztást. De mwmmmwmmm sem autótaxit, sem konflist nem találtak. Többen nehéz kofferekkel érkeztek meg és mikor aziránt érdeklődtek, hogy hol tudják elhelyezni poggyászukat, azt a feleletet kapták, hogy nincs nyitva a ruhatár. Szerencsére az egyik szolgálatot teljesitő vasúti tiszt előzékenységből megengedte, hogy poggyászát az egyik utas a forgalmi hivatalban elhelyezhesse. Mondanunk sem kell, hogy bármennyire is örömmel vesszük tudomásul ezt az előzékenységet, a közönség érdeke mégis azt kívánja, hogy nyitva legyen a ruhatár. Elvégre a forgalmi hivatalban nem mindig helyezheti el poggyászát a közönség, E tekintetben sürgős intézkedést kérünk. Ami pedig az autó buszokat illeti — az előírás szerint legalább is az egyikne't — kötelességük minden vonatnál ott lenniök. Tessék birsággal sújtani azt az autóbuszvál'alatot, amelyik mulasztást követ el. Leszállították a dohánybeváltási árakat A Budapesti Közlöny legutóbbi számában közölte a pénzügyminiszter rendeletét az 1932. évi dohánytermés beváltási árainak megállapításáról, amely a tavalyi árakhoz képett csökkenést jelent. A leszállításnál a jobbminőségű, értékesebb dohányfajok ára kisebb arányban csökkent, mint a kevésbé értékes fajoké és osztályoké. Minthogy ebben az évben jobb a dohánytermés, mint a mult esztendőben volt, a gazdák alig fognak veszíteni. A dohánytermés felhasználásánál és a felesleg értékesítésénél való nehézségek miatt a kormány a jövő évi ültetési területeket lényegesen csökkenti. A dohánybeváltási járandóság kifizetése az 1932—1933 beváltási időszakban utalványokkal történik amelyeket a dohánybeváltó hivatal székhelyén lévő postahivatal 24 órán belül a dohánytermelőknek készpénzben kifizet. A pénzügyminiszter a dohánytermés minőségi javítása céljából is több intézkedést léptet életbe a közeljövőben. Termelési engedélyt mindenki szántóföldterületének legfeljebb egytized részére kaphat, hogy ezzel is megakadályozzák a dohányélősdiek és a dohánybetegségek terjedését. Azonkívül, hogy jól lehessen kezelni a dohányt, úgy adnak ki engedélyeket, hogy egy holdra legalább háromszáz köbméter űrtartalmú pajta essék. Csökkenteni fogják a dohányterületeket is, de a kerti muskotály- és szuliki fajtákra a csökkentés egyáltalában nem terjed ki, a többi fajtáknál pedig a négy holdon aluli termelés dohányterületét nem csökkenti a miniszter. kérdése is. Ez még ma is k'rdés, mert még csak a tervek vannak meg — más egyéb nem történt. A hidak rossz állapota miatt is sok panasz hangzott el. Korhadtak a deszkák, nagy rések tátonganak a gyalogjárón, életveszélyes a járás, de hiába panaszkodtunk — még ma sem történt semmi a kisdunai hidakkal. A Baross-űt semmiben sem különbözik a Mária Valéria-úttól. Esős időben jól megy a ruhatisztitóknak, mert igazán ruhatisztító kell, hogy az autók által befröcskölt ruhákat ismét felvehessük. A kátyúkról nem is beszélünk. Az útnak ez az állapota szerencsésen érte meg az 1933 évet Még sok dologról Írhatnánk, ami a nem történt meg" rovatba tartozik. Alkalomadtán ezekre is rátérünk Végül a politikáról is meg kell emlékeznünk. Hát történt e tekintetben valami ? Rendelet a hadigondozottak adókedvezményéről Hi nem történt Esztergomban 1932-ben? Újévi számunkban megirtuk azokat a fontosabb eseményeket, amelyek 1932 ben történtek. Most azt irjuk meg, hogy mi nem történt Esztergombán 1932-ben. Legelsősorban is meg kell írnunk, hogy az esztergomi kereskedők hiába mentek küldöttségbe illetékes helyekre a dorogi vásár megszűnte tése miatt, hiába adtak be memorandumot, hiába irtuk meg mi is többször? hogy az esztergomi kereskedelem megbénitója a dorogi vásár, hogy azért nincs itt piac, mert a Dorog felszívja a vásárlókat, hiába volt minden — nem történt semmi ez irányban. Megirtuk többször az elmúlt évben, hogy hosszabbítsa meg a hatóság Párkány és Esztergom között az átkelési időt, hogy ne este 9 óráig, hanem este 11 óráig lehessen átkelni. Megirtuk, kérvényt is adtak be ennek érdekében — ezirányban sem történt semmi. Sok panasz étkezett be a Mária Valéria út miatt is. Meg kell ismételnünk, hogy ez az út esős időben sáros, tele van tócsákkal, nyáron poros, ezenkívül az idegen autósok és az esztergo miak nem győzik szidni — az utat, mert könnyen tengelytörést lehet kapni. Eddig még semmi sem történt az úttal. Két évvel ezelőtt érkezett le a kereskedelmi minisztertől a leirat, hogy a város szállittasa le az autóbusz viteldijakat. Mi többször sürgettük ezt, a közönség sem szűnt meg panaszkodni az autóbuszközlekedés drágasága miatt — de tudomásunk szerint — semmi sem törttnt még eddig. A vonatközlekedés megjavítása érdekében is többször közvetítettük a közönség kérelmét. Sajnos ezen a téren sem történt javulás. Régen sürgetjük és sürgeti a közönség az esztergomi piac rendezését. Volt szó vásárcsarnokról is. Panaszok vollak a silány és ízléstelen, egészségügyi szempontból kifogásolható piaci kirakodás ellen is. A baromfi-piac egy ideig a Vörösmartyutcában volt, most a Lőrinc utcában van. A piac többi része más helyeken, szétszórtan terül el a városban. Dél lesz, mire a háziasszony bevásárol. Hiába sürgettük a piacrendezést — maradt minden a régiben. A piaccal kapcsolatban, helyesebben az embertömeggel kapcsolatban eszünkbe jut a nyilvános illemhely Ismeretes,-hogy a kormány rövidesen beterjeszti a rokkant törvényt, de addig is gondoskodni kívánt arról, hogy a hadiözvegyek, hadirokkantak és hadiárvák, valamint a vitézségi érem birtokosai és a Károlycsapatkeresztesek adókedvezményekben részesüljenek. A rendelet ezeket az igényjogosultakat különböző csoportokba sorozva, különböző adókedvezményekben részesíti. Az egyik csoportosítás a kivetett föld , ház- és keresetadó nagysága szerint történik. Nagyobb kedvezményt kap az, akinél ezeknek az adóknak összege ötven pengőnél kisebb, kevesebb a kedvezmény, ha az adók összege száz pengőt tesz ki, akinek az adója pedig száz pengőnél több, egyáltalán nem kap kedvezményt. A második csoportosítás az igényjogosultak rászorultsága alapján történt. A százszázalékos hadirokkant adójának harminc százalékát engedi el a rendelet, ha az adó összege ötven pengőnél kevesebb. A hetvenöt százalékos hadirokkantak, özvegyek és árvák adójának husz százalékát engedik el, ha az adó ötven pengőnél kevesebb. Ugyanez esetben az ötvenszázalékos és huszonötszázalékos hadirokkantak tiz százalékos adómérséklést kapnak. Az adómérséklés a pótadókra is kiterjed. A rendelet azokat, akik rokkantságuk miatt iparukban segédeket kénytelenek alkalmazni, abban a kedvezményben részesíti, hogy a rokkantságuk folytán alkalmazott segéd után nem kell általános kereseti adót fizetniök. Az 1933. évi gödöllői cserkész-világösszejövetel Az 1933. évi gödöllői cserkészvilágösszejövetel előkészületei óriási felkészültséggel folynak a budapesti cserkészházban felállított Táborparancsnokságon. Ezen munkálatok központi szerve : a IV. Jamboree (olv. Dzsembori =cserkészvilágösszejövetel) vezérkari főnöksége, élén vitéz Farkas Ferenccel. A tábor legfőbb parancsnoka a magyar t. Főcserkész gróf Teleki Pál, akinek előszavával nemrég jelent meg a IV Jamboree előzetes tájékoztatója. A 65 oldalas nagyszerű könyvecske élén olvassuk a következőket: A Csodaszarvas. A Jamboree jelvénye a csodaszarvas Ezt fogja viselni a mellén 5x5 cm. nagyságban a Jamboree-tábor minden cserkész tagja. A fehér csoda szarvas a magyar mondák szent állata. Jelképe egy nemzet vágyai nak, megtestesülése egy nép sóvárgott boldogságának, távoli célok ködéből megvillanó sejtelme egy nagy Istenrendelte hivatásnak: küldetésünk szimbóluma A magyar mondák szerint Hunor és Magor, a hunok és magyarok ősei a fehér csodaszarvas üldözése közben a Meotis-tó egy szigetére érnek és ott telepszenek meg híveikkel. Innen előbb a hunok kelnek útra és világbirodalmat alapitanak, melynek szve Atilla városa a ma gyár alföldön. Utóbb Magor utódai is felkerekednek és megtelepszenek Attila egykori országában. A monda 1933 ban megújul és meglelkesül, a Hatalom egykori hun világbirodalma helyén két hétre „Cserkész Világbirodalom" alakul. Hogy mennyire valóságos világbirodalom lesz a gödöllői Jamboree, azt fényesen bizonyítja a „Nemzetek elosztása" c. táblázat, amely szerint a magyarországi világösszejövetelen részt fognak venni: amerikai, angol, olasz (avantgardisták és balillák) német, francia, örmény, dán, luxemburgi, görög, siriai, román, belga, litván, holland eszt, lett, lengyel, jugoszláv, orosz menekült, osztrák, svájci, bulgár, portugál, csilei, cseh, finn, svéd, spanyol, sziámi, japán, török, angol gyarmati : kanadai, hindu egyiptomi, délafrikai és tengerentúli exotikus cserkészek, ezen utóbbiak kisebb csoportokból álló küldöttségei az eddigi jelentkezések szerint 500 főt számlálnak. Tekintettel a gödöllői IV. Jamboree jelentőségének óriási horderejére a világ összejövetel sajtócsoportjának esztergomi tagja szerkesztésében mind sűrűbben fogjuk megjelentetni ismertetéseinket az 1933. augusztus hó 1 tői 15-éig lezajlandó, az egész világot izgalomban tartó eseményről annak előkészületeiről, szervezetéről, látványosságairól, megtekintésének módjáról, vasúti kedvezményeiről stb . EGYRŐL-MÁSRÓL Az olcsósági hullám, mely után egyelőre még jámbor óhajtás epedez százezrek ajakán, már kétségbevonhatatlanul megindult; nem úgy ugyan, mint egy rendes hullám szokott végighömpölyögni a viz szinén: büszkén, szélesen, erőteljesen, hanem egyelőre csak úgy, mint ahogy az alkonyi szellő szokta végigborzolni a viz tükrét, remegve, fázósan, apró fodrocskákban, olyan lúdbőrösen és bizonytalanul, mint a tüdő csúcshurutosok délutáni hőemelkedése, de megvan, letagadhatatlanul megvan. Igen, megvan az eljövendő által nos olcsóbbodás terén, a kereskedelmi és piaci élet szintjén az első néha iy fodrocska, ami még hullámnak igazán nem nevezhető s nem is tudni még, feldagad-e becsületes hullámmá, vagy elsimul, elenyészik, mint a szellő-borzolta néhány fodrocska, — de már megvan, már észre lehet venni, sőt már reménykedni is lehet, örülni is szabad neki. Mert hogy olcsóbb a hús, a ba-