Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-08 / 3.szám

A „Start" antóbnszvállalat díjmérséklése A „Start" autóbuszVállalat felismerve a jelenlegi nehéz Viszonyokat és a közönség érdekeit szem előtt tartVa, a Viteldijakat f. hó 7*étől mérsékli. A szakaszjegy ára 24 fii., a vonaljegy ára 32 fii. rom fi, a tojás, a tej, a zöldség s egy-két iparcikk is, az letagadhatat lanul bizonyos. Égy két fillérrel ol csóbb csak, — no a hús, meg a cipő már nagyobb pénzegységekkel is, — de mégis csak olcsóbb mint például 3—4 év előtt, avagy még csak 10—12 hónap előtt is. Igen, olcsóbb, de még nem olcsó. Olcsó csak akkor lesz, ha a termé­kek s árúcikkek ára arányban lesz a jövedelmünkkel, a keresetünkkel. Addig, mig — már a hónap tize­dike körül — kénytelenek vagyunk deficittel zárni a havi számadásun­kat s tizedikétől harmincadikáig két­ségbeejtő számtani műveletekkel kell a mérleget plauzibilissé tennünk, addig bizonyos drágaság, koplalás, rongyoskodás és nincstelenség van. Úgy e, milyen furcsa az, ha nincs­telenség van ? Hát ha a nincstelenségről nem is lehet mondani, hogy van, a drága­ságról ez idő szerint még bátran el­mondhatjuk, hogy bizony van. Drága a lakás, drága a tüzelő, drága a ruha, akár alsónemű, akár felsőnemű Drága a liszt, a zsir, a cukor, a vasút, az autóbusz, a strand, drága a születés, drága a temetés, hogy lakodalomról ne is szóljunk. A sze­gény vásárló megáll a kirakat, a pult előtt, bánatos elmélyedéssel fel­támasztja az állát, mint a kuoni pásztor a piros alsón s elmerengve kérdi, mint a néhai jó öreg Kiffer szokta a közgyűléseken, hogy : mibű ? Addig, mig erre a kérdésre eltö gadható feleletet nem ad az élet, addig drágaság van s addig nincs olcsósági hullám. Majd ha a házi urak kőszíve derby sajttá lágyul, ha a salgótarjáni és a Hungár a leszállítják a kőszén és az áram árát legalább is a Káspi tó szint­jére, ha a Neumann cég is ma gáévá teszi a Blődi N. féle üzlet ár kalkulációit, no, hát akkor már majd lehet beszélni az olcsósági hullám­ról, de akkor is csak susogva, hogy senki meg ne hallja. S ha még hozzá a pénzügyi kor­mányzat is .megszánná egyszer a tisztviselőket s bátor elhatározással visszaállítaná — mondjuk az 1931. év előtti fizetésüket — akkor aztán jöhetne egy olcsósági hullám, de úgy, mint a bécsi hajó után szokott a Dunán, — erőteljesen, büszkén, szélesen. Akkor aztán ennek a hullámnak a hátán megjönne a csendes, derűs, békés jólét, a mindennapi mosolygás az arcokon és a szivekben, talán az egyke is fellendülne kettőkére, az emberek építenének maguknak me­leg fészkeket s gyakrabban lehetne tiszta gallért váltani s minden vasár­napon fahéjas cukorral hintett tejbe­rizst le'-etne enni . . . Istenemi mi­lyen szép is lenne megint az élet!. .. Hát azt kívánjuk az új évben, hogy hadd jöjjön, hadd hömpölyög­jön végig ezen a sokat szenvedett, sokat nélkülöző, sokat remegő, ag­gódó, bánkódó magyar nép gazda­sági életén az a várva-várt s ki tudja? — talán egyszer mégis meg érkező — olcsósági hullám a gya­korabbi tiszta gallérral és a fahéjas tejberizzsel . . . öregcserkészbál 1933. Mennyi leánysziv dobban meg izga­tottan, hány rózsás arc borul az öröm­teii várakozás bibor pírjába erre a bűvös szóra: „Öregcserkészbál." Igatott remegéssel várja mindenki; társaságokban, vasúton, városunkban és a vidéken mindenütt a fő társal­gási téma: az Öreg Hollók immár hagyományosan nagysikerű február elsejei mulatsága. És méltán. Hosszú évek gondos, körültekintő és áldo­zatos munkájával növelték, csiszol­gatták a kedves esztergomi fiúk az esztergomi farsang legpompásabb, .egkedélyesebb és valóságos esemény­számba menő báljává mulatságukat. Munkájukat megérdemelt siker koro­názta; a leány álmok legrózsásabbja ma: megjelenhetni február elsején a Fürdő Szálló fényárban úszó hófehér nagytermében. A gazdasági depresszió jegyében megindult 1933. esztendő farsangi naptárja ugyancsak szűkölködik a a táncalkalmakban s igy bizonyára örömmel üdvözli városunk egész kö­zönsége jelen híradásunkat, melyben bejelentjük, hogy az Öreg Hollók síkra szállanak az ifjúság, a vidám­ság Hercegének, ragyogó Karnevál nak jogaiért és erősen biznak benne, hogy diadalra is viszik a felemelt zászlót, ők már ezt igy szokták meg gyermekkorukban, amikor szárazon és vizén elsejei voltak a világ cser­készeinek. Most a sikamlós parket­ten vetették meg lábukat s bizony nem fognak megtántorodni. Felkerestük Karnevál hercegének, a hercegi kristálypalota tizenkettedik emeletén székelő kabinetirodáját s azt az értesítést kapuk, hogy a fel­séges herceg már körülhordoztatta országaiban a „virágos nyíre ttyűit", mely parlamentjébe, majd pedig a kacagás örömmezeire szólítja népé­nek képviselőit. Munkatársunk már ott ül az egyik robin Íróasztal mel­lett és hetenkint fogja küldeni tudó­sításait a Karneváliai Parlament ülé seiről. HÍREK Az alispán és a polgármester beteg. Palkovics László alispánjpár nap óta betegen fekszik lakásán. Ugyancsak Glatz Gyula polgármes­ter is több napig beteg volt. Seyler Vilmos ny. jószágigaz­gató halála. Ismét értékes férfiú tá­vózott el az esztargomi élők sorából. Csütörtökön este meghalt Seyler Vilmos m. kir. gazdasági főtanácsos, az esztergomi székésfőkáptalan és az esztergomi papneveidei uradalmak ny. jószágigazgatója életének 80 ik, boldog házasságának 50-ik évében, aranymennyegzőjének évfordulóján. Halálának hire őszinte részvétet kel­tett. A megboldogultat f. hó 9 én d. e. 11 órakor fogják a szentgyörgy­mezői temető kápolnájából az esz­tergomi bazilika kriptájában örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 9-én d. e. 10 órakor lesz a vízivárosi plébánia­templomban. Áthelyezés. Schwarcz Gyula dr. esztergomi kir. járásbirót a m. kir. igazságügyminiszter — saját kérel­mére — a budapesti kir. járásbíró­sághoz helyezte át. Éliássy Sándor dr. a rendőr­ség vidéki főkapitánya. A decem­ber végével nyugalomba vonult ren­dőrtisztviselők sorában Ghyczy Ti­vadar dr., a rendőrség vidéki főka­pitánya is nyugalomba vonult. A tá­vozó főkapitány helyébe a kormány­zó Éliássy Sándor kerületi főkapi­tányt nevezte ki a rendőr ség vidéki főkapitányává. Halálozás. Fritz György né szül. Langer Mária, f. hó 4-én, életének 70 ik évében, boldog házasságának 50-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 6-án ment végbe nagy részvét mellett a szent­györmezői temetőben. Az elhunyt­ban Fritz György köztiszteletben álló helybeli kovácsmester feleségét veszítette el. Halálát gyermekei, uno­kái és kiterjedt rokonság gyászolja. — ITj. Turányi György né sz. Németh Margit f. hó 6-án, 33 éves korában elhunyt. Temetése ma, vasárnap d. u. 3 órakor lesz a belvárosi teme­ben. — Karácsonyi Sándorné sz. Izmindi Teréz, f. hó 6-án, 65 éves korában elhunyt. Temetése ma, va­sárnap d. u. */2 4 órakor lesz a bel­városi temetőben. Oltáregyesületi szentségimá­dás Az Esztergomi Oltáregyesület folyó hó 8 án (2-ik vasárnap) tartja szokásos szentségimádó ájtatosságát a vízivárosi zárdatemplomban. A vá­lasztmányi ülés — közbejött aka dály miatt — elmarad. Felvétel a városi Zeneiskolába. A zeneiskola vezetősége januártól fel vesz még növendékeket, ének, zon­gora, hegedű és cselló tanszakokra. Beira'ási dij 5 pengő, tandijak 12, 14 és 16 pengő. KÖZÖS szentáldozás. A Tanút Férfiak Kongregáciőta vasárnap, f. hó 8-án, Szent Család ünnepén d. e. 8 órakor tartja ez évi első közös szent áldozását a szentferencrendiek templomában. Pásztorjáték Únyon. Fényes si­kerrel adták elő az únyi leventék és iskolások a „Dicsőség, békesség" és „Jézuska és pajtásai" c. 3—3 fel­vonásos karácsonyi pásztorjátékot. A izereplők mind ügyesen játszot­tak és átérezték szerepüket, Külö­nösen kitűntek szerepeikben Molnár Imre, Horvát József, Cseke István és Horváth Miklós. A női szereplők is kedvesek voltak: Kovács Gizike, Szántó Irénke, Molnár Katica, Cse­resnyés Juliska és Czékus Fáni; kap­tak is sok tapsot. Az iskolások kö­zül különösen kitűnt Kiss Kálmánka III. o. tanuló, a Jézuska nehéz sze­repében. A rendezésért Kiss János Ágoston rk. tanítót illeti a dicséret és elismerés, aki ismét megmutatta, hogy fáradhatatlan buzgalmával fa­lujának szépet és lélekemelőt tud nyújtani a tanító, ha akar az ifjú­sággal is törődni, s a fáradság nincs hiába, mert a legnagyobb gyönyör azé a tanítóé, aki annyi örömet fa­kaszt a nézőközönségben. Alsógalla póstaügynökséget ka­pott. Komárom-Esztergom várme­gyében fekvő Alsógalla községben postai ügynökség nyílik meg folyó évi január hó 16-án. A postaügynök­ség bárhová szóló levélpostai közön­séges és ajánlott küldemények, bel­földi posta- és csekkutalványok, va­lamint belföldre szóló értéklevelekéi csomagküldemények felvételével, úgy­szintén ugyanezen küldemények kéz­besítésével is foglalkozik. A külde­mények utánvéttel is terhelhetők. A küldemények értéke azonban egyen­kint az 1200 pengőt nem halad­hatja meg. A postaügynökség kéz­besitőköre Alsógalla községre és Koldusszállás erdészlakra terjed ki* Leszámolás és ellenőrzés tekinteté­ben a tatabányai postahivatalhoz tar­tozik. Az ügynökség dijnégyszög­száma : 107. Megnehezítik a kőműves-, ács­és kőfaragómesteri képesítést. A kereskedelemügyi miniszter rendelet­tervezetet készített a kőműves , ács­és kőfaragómesteri képesítés ujabb szabályozására. A tervezet szerint a kormányzat megnehezíteni kívánja ezen iparágakban a képesítés meg­szerzését. Az építési évad idejét hat hónapról nyolc hónapra emeli fel a rendelettervezet, valamint a szakmába vágó gyakorlat igazolását kizárólag munkakönyv által tartja elfogadható­nak. Ezzel szemben a munkakör szempontjából a rendelettervezet ki­bővítést tartalmaz. Meghívó. Segélyre szoruló baj­társaink és a harctéren elesettek öz­vegyei és árvái javára az Urániában (Széchenyi tér) január 9—11 nap­jain rendezendő filmelőadások meg­tekintésére a közönséget tisztelettel meghívjuk. A „Honsz" elnöksége. A cukor új ára. Ily cimen mult számunkban megjelent új cukorárak, mint azt hirünk bevezető soraiban világosan megirtuk: „a nagykeres­kedők és kiskereskedők között létre­jött cukuregyezmény" eredménye­ként léptek életbe. Igy tehát ezek a vásárló (fogyasztó) közönség bolti áraira nem vonatkoznak, csupán a nagy- és kiskereskedelmi vonalon érvényesek. A kedves családanyák hozzák el gyermekeiket kedden és szerdán délután az Urániában 2 órától 4 óráig tartandó gyermekelőadásokra. Lesz mese a Csipkerózsikáról (ké­pekkel), nevettető majomfilm és a „Pálcika vitéz" rajzfilm. És egyéb meglepetések. Belépődijak a mamák számára : páholy 50 fill., fenntartott hely és zsöllye 30 fillér, zártszékek, 20 fillér, gyermekjegy 10 fillér. Leugrott a Takaréképület má­sodik emeletéről. Schönfeld Béla 56 éves szállodai portás csütörtök délután 5 órakor öngyilkosságot kö­vetett el az esztergomi Takarék-épü­letben. Felment a második emeletre, átvetette magát a korláton, hogy vé­get vessen életének. Ebb;n a pilla­natban haladt át az udvaron egy pékinas, akitől pár lépésnyire zuhant a kövezetre az öreg portás. Azon­nal meghalt. Schöofeld Bélát min­denki ismerte Esztergomban, először a Magyar Királynak, azután a Fürdő­Szállónak volt a portása. Az ősszel kilépett szolgálatábó 1 , mert nagyot halló volt és emiatt gyógykezelésre ment Budapestre, öngyilkosságát anyagi okok miatt követte el. „Éjféli szerenád" Jan Kiepura, a világhírű tenorista egyetlen filmje legközelebi műsora a Kultur Mozgó­nak. A film a szezonnak kimagasló művészi koronája. Egész operarész­leteket énekel Kiepura, mely felejt­hetetlen. Női főszerepben Magda Schneider, — ő képezi a film nap­sugarát, — Fritz Schultz pedig a humort. Csütörtökön mutatjuk be a „Szent asszony" cimű nagy film­drámát, mely az eddigi szivfilmek között a legtökéletesebb. A rögzítelt adók felmondása január 31-ig. A rögzített egyenes­adókat a fennálló rendelkezések ér­telmében az adó ók január 31-ig mondhatják fel. A később beérkező felmondasokat az adóügyi hatóság nem veszi figyelembe. Tiszteld apádat és anyádat. Ez a Tompa Mihály elbeszélő köl­teményéhez készült, kedden és szer­dán este 7 órai kezdettel az Urániá­ban bemutatandó két felvonásos film­nek az alapeszméje. Nézze meg min­denki. Négyszázalék a postatakarék­pénztár kamatlába. A pénzügymi­niszter január 1-től kezdve a posta­takarékpénztár üzletágában a taka­rékbetétek után fizetendő törzskamat­lábat évi 4, a különleges kamato­zású betétek kamatlábát pedig 4 és fél százalékban állapította meg. Az OTI-ra és a MABI-ra is kö­telező a közszállitási szabályzat. Az OTI és a MABI gyakran kivonta magát a közszállitási szabályzat ren­delkezései alól, amikor rendeléseket kellett kiirnia és elbírálnia. A belügy­miniszter most kötelezte mindkét intézményt a közszállitási szabályzat betartására, amely őrájuk nézve ép úgy kötelező, mint minden más ha. tósági intézményre.

Next

/
Thumbnails
Contents