Esztergom és Vidéke, 1932
1932-02-25 / 16.szám
ÖTVENHARMADIK ÉVF. 16. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 25 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Társadalmi életünk bajai; a látszat és valóság Ha kissé széjjel tekintünk társadalmi életünkben, elszomorító jelenségeket látunk. Nem találjuk meg azt a kapcsot, hiányzik az a láncolat, mely az embereket együvé fűzné. Ahelyett, hogy a haladás, a felvilágosodottság szorosabb kapcsolatot teremtene, ahelyett, hogy ápolnák a barátságos, összhangzatos szellemet s mint szorosabb kötelék létesülne a társadalom minden osztálya, valamennyi rétege között, mérföldes távolságokra szét kell húzódni egymástól az embereknek. Mert társadalmi életünkben még mindig a legnagyobb szerepet a kasztrendszer játssza. A rangosztály, a kasztrendszer megmarad csorbittatlan hatalmában és vörös fonálként húzódik végig társadalmi életünkön. A magasabb osztályhoz tartozók lenézik az alacsonyabb osztályúakat s jaj annak, aki hívatlanul akarná megdönteni azt a válaszfalat, mely elkülöníti az egyiket a másiktól. A felsőbb „tízezrek" elzárkóznak az alsóbb „százezrek" elől, ezek meg elsáncolják magukat a legalsóbb „milliók"-kal szemben. A mai időben mindenki előkelőnek tartja magát, mert alatta vél nálánál kisebbet is. Mily hetykén, mily dölyffel beszél — tisztelet a kivételeknek — a nagyhivatalnok a kishivatalnokról, a kishivatalnok a kereskedőről, s ez még félválról emlékezik meg az iparosról, s ez még fenhéjazóan szól az alantasabb munkásról. Még a munkafelügyelő munkásai fölött is úgy gyakorolja hatalmát, mint a mesebeli tyrannusok, akik népük életét, vérét szívták kényük-kedvük szerint. Igy sorakozik az emberiség, külön zászló alatt külön kasztokba. Igy idegenkedik el egyik ember a másiktól, mihelyt valamivel jobb a társadalmi állása felebarátjáénál. Mindezekből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a társadalom előtt vajmi kevés becsben áll a tisztességes kenyérkereset. Ez az erős osztályozás mindenhol meg van, mert mindenki úr akar lenni., mindenki legalább is annak tartja megát. Aki fölötte áll, az imponál neki, aki pedig alatta van, az semmi, az senki, annak az ő kegyét kell keresnie, mint ahogy ez a nálánál feljebb levő kegyeit hajhássza. Az igazságszeretet érzete az emberek szivéből, lelkéből kihalt, ma az emberek vágyát, hajlamát, akaratát és törekvését nem az igazság irányítja. A mai időben már nem az igazság az uralkodó planéta a földön. A tisztesség, becsületérzés és felebaráti szeretet mindinkább kezd kiszorulni az emberi szivekből. Légibb helyen szeretetlenség, gyűlölség, Önzés, irigység ütötte fel átkos fejét. De legnagyobb baj az, midőn az emberek egymás ellen törnek, mihelyt az egyiknek jobb a helyzete, mint a másiké. Az ilyen emberi szivekből kihalt a kegyelet és szeretet érzete. Ma azt mutatja az élet, hogy az igazságszeretet úján haladni, boldogulni nehéz. Ma az embereket nem az igazságszeretet, a béke és egyet értés sugározza körül, hanem a gyűlölség és irigység. Ma az emberek közt nincs egyenlőség, nincs testvériség. Pedig a biblia is azt tanítja, egyenlőek vagyunk mi mindnyájan. Az egyforma rangú családok nem ragaszkodnak oly szorosan egymáshoz, mint a régebbi időben. A társadalmi osztályokat képlegesen egy egy híddal lehet összekapcsolni. De nézzük csak meg figyelmesen ezen hidon lévő egyéneket, hogy tolongnak, nem elégszik meg egyik sem a maga körével, hanem mindegyik előre, fölfelé igyekszik, s lenyomni törekszik az előtte lévőt. Ki pedig igyekezete, furakodása dacára el nem érheti a célt, látszattal elégszik meg. Mennyit fáradnak, dolgoznak, sőt néha nyomorognak is az emberek, csakhogy külsőleg mutassanak és ezáltal mások irigységét fölkeltsék. Mert nem tagadhatja senki, hogy a látszat a mostani világ legfőbb jellemvonása. Úton-útfélen szemünkbe ötlik a föntartásnak nevetséges alakjai. Némely vargamester — tisztelet a kivételeknek — cipőgyárosnak mondja magát, a szegény női cseléd nem áll szolgálatba, hanem kisasszonykodik, az iparos legény, ki ezt a nevet elhagyta és segéd nevet vett fel, úrfit játszik. A kapaszkodó legnagyobb része azután lezuhan a meredekről mielőtt nagyravágyása célját elérné. A növény is csak ott ereszt egészséges gyökeret, hol alkalmas, talajra akad. Midőn egy ismerős belép egy kör be, ez is igyekszik föllépésével, öltözékével a többiekhez hasonlítani és igy sohasem ér véget a vetélkedés. Tehát mennyire csalódhatni a látszatban, hacsak azt nézik és a váltót figyelmen kivül hagyják. De hogy is lehet a jelen e kóros tünetét gyógyítani ? Ezen csak a ne velés segíthet, még pedig a példaadás által, mert el van ismerve, hogy a példának hatalma van. De mivel a példa jó és rossz és mindkettőnek van hatalma s hogy egyik ember a másik cselekedete szerint jár el, azt követi; *igy a jó példával embertársainknak javára, a rossz példával kárára lehetünk. Igen, de ha mások rossz példaadását látjuk, emberi gyarlóságunk dacára is magunkra nézve jóvátehetjük azáltal, hogy belőle tanulva óvatossá leszünk s magunk meggyőződünk a rossz káros voltáról. A rossz példaadók olyan dolgokat tárnak szemünk elé, melyek a jónak csaló fényébe van burkolva s jó lehet, aki azt nekünk dicséri, az érezte annak rossz hatását, mégis úgy mutatta mosolygós arcával, mintha neki üdvös és jó lett volna. Sajnos nagy számmal vannak pedig az emberek közt ilyenek. Tartsuk tehát mindig szem előtt a becsületes igazságot és kerüljük a látszatot mindenben és mindenkor. Jöjj el azért tehát igazságszeretet érzete a földre, hogy társadalmi életünkben legyen béke, szeretet és egyetértés. Kardpárbaj a primási városban Antony Béla dr. ny. polgármester és vitéz Szivós-Waldvogel ny. tábornok között A mult évben egy városi közgyű lésen vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok élesen támadta Antony Béla dr. polgármestert és közéleti, de erkölcsi életében is súlyosan megsértet e. Antóny Béla lovagias úton kért elégtételt, amire hosszas tárgyalások után csak most kerülhetett a sor. A felek segédei kardpárbajban állapodtak meg, amely hétfőn délelőtt 11 órakor folyt le az esztergomi kaszárnya vívótermében. A párbaj lefolyása igen heves volt és a két fél többször összecsapott. Az egyik összecsapásnál Antony az arcán, Waldvogel pedig a vállán kapott sebet. Antóny kardja jelentékeny sebet vágott Waldvogel tábor nokon, aki a csapástól megtántorodott és elesett. Esés közben SzivósWaldvogel kezére esett és megrán dult egyik ujja. Antony kardvágása erős volt, úgy hogy az orvosoknak be kellelt varrni a tábornok vállsebét. A párbajt nem is tudták tovább folytatni. Mindkét fél erősen kimerült. A párbaj után SZÍVÓS- Waldvogel odament Antonyhoz és kezet nyújtott neki. Antony elfogadta a tábornok kezét és kibékültek. Mondanunk sem kell, hogy ez a párbaj a Huszár főispánféle szellemnek vérrel való megpecsételése volt. Ennél a párbajnál csak két ember állott egymással szemben fegyverrel a kezében; nem sok vér folyt de éppen elég ahhoz, hogy megpecsételje azt a szellemet, amely Esztergomon, a primási városon úrrá lett. Ez a párbaj szomorú, gyászos szimbólum, mert nemcsak ez a két ember áll egymással szemben itt a primási városban, hanem a polgárság is egy év óta párviadalban áll. Helyesebben és az igazságnak megfelelően, a polgárság vív párbajt ezzel a szellemmel, amely itt Esztergomban elhatalmasodott, párbajt viv ennek a szellemnek képviselőivel, akik a ránk nehezedő a közállapot légkörében intézték mindennapi, és sok-sok keserűséggel teli életünket. Antony Bélával kezdődött és Antony Bélával — Szivós-Waldvogel Józseffel szemben — végződött az esztergomi párbaj. Nem mondjuk, hogy Antony Béla hiba nélkül volt, de mégis sok-sok érdem beszél mellette, gerinces katholikus múltja pedig más sorsot szabhatott volna ki számára. Az Antony—Szivós-féle párbaj befejezést nyert, hogy a legteljesebb elégtétellel-e, az nem tartozik ránk, de kétségtelen, hogy a történtek tövise még hosszú idő multán is bennmarad a két elleniéi lelkében. Kérdés azonban, hogy a másik párbaj, a polgárság párbaja miként és mikor log befejezést nyerni ? Hogyan vegyen magának elégtételt a polgárság és vájjon, ha erre mód lenne, nyom nélkül maradna-e az elmúlt idő, amely ennyi sok keserűséget, bajt és gyűlöletet okozott ? Tény, hogy a két ellenfél párbaja nem szolgál jó példa gyanánt a polgárság előtt, nem szolgálhat azért sem, mert a primási városban, a katholikus központban olyan szellemnek kell érvényesülnie, hogy bizonyos elégtételadással a szembenállók megnyugodjanak és Pelczmann László 1 férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 = IJri öltönyöket és felöltöket = a legújabb divat s zerint mérsé kelt áron készit kedvezd fizetési °- feltételek mellett, mmmmmm Úgyszintén hozott szövetből is.
