Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-25 / 16.szám

Főbelőüe magát a dorogi főjegyző fia az igazi béke útjára léphessenek. Mi érezzük, hogy az AntonyWaldvogel-féle párbaj csak egy ujabb eseménye az esztergomi életnek. Szomorú azért is, mert hiszen Antony is, Waldvogel is kifejezetten és határozottan katholikus, már pedig ennélfogva valami maradandóbb, valami biztosabb és a jövőre kiható elégtételt szerettünk volna tapasztalni részükről, a katholikus eszmék szempontjából. Nemrégen volt Budapesten egy párbaj, amelynek egyik segédje feltűnést keltőén és felemelően oldotta meg az ellenfelek ügyét: Uraim — mondotta — ma olyan súlyos és nehéz időket, statáriális időket élünk, hogy nem méltó hozKorányi Frigyes báró pénzügyminiszter körrendeletet bocsátott ki valamennyi pénzügyigazgatósághoz, pénzügyigazgatósági kirendeltséghez, továbbá a központi dij- és illetékkiszabási hivatalhoz, valamint az adófelügyelőségekhez és adóhivatalokhoz a felekkel szemben való magatartás tárgyában. Eddig is a rendeletek egész sora kötelezte arra a tisztviselőket és alkalmazottakat, hogy a felekkel udvariasan és előzékenyen bánjanak, részükre felvilágosításokat és útbaigazításokat készségesen adják meg. A mostani intézkedés azonban még messzebbmenő figyelmet kivan meg a tisztviselőktől, akik az adózókkal nap-nap után érintkeznek s az adózóknál tartandó ^szemléken, ellenőrzéseken és vizsgálatokon résztvesznek vagy adókivetések során a panaszosokkal és kérelmezőkkel közvetlenül tárgyalnak. A körrendelet bevezetésében rámutat arra, hogy a világszerte nyomasztó gazdasági viszonyok folytán az állam polgáraira egyre súlyosabban nehezedő adóterhek magukkal hozzák, hogy az adózó közönség panaszaival és kérelmeivel egyre gyakrabban és nagyobb számmal keresi fel a pénzügyi hatóságokat és hivatalokat. A hatóságok törvényszerű intézkedései sok esetben kiváltják az adókkal terhelt és egyébként is gondokkal és nehézségekkel küzdő adóalanyok elégedetlenségét. Ha tehát valaha úgy ma van szükség arra, hogy az adózó közönség a pénzügyi hatóságok és hivatalok részéről azt tapasztalják, hogy teljes megbecsülésben részesül. A pénzügyi tisztviselőkre hárul az előirt szolgálati kötelességen túlmenően az a feladat, hogy a törvények és rendeletek betűinek szigorúságát az adózó közönséggel szemben tanúsított megértéssel, türelemmel és előzékenységgel tegyék elviselhetőbbé, s az adózókat udvariatlansággal, modortalansággal, megnemértéssel, fölényeskedéssel és hideg közönnyel ne keserítsék. A körrendelet szerint a pénzügyminiszter elvárja, hogy a pénzügyi zánk, magyarokhoz fegyveres elégtétellel keresni az igazságot. Ha ezt valahol á legégetőbben lehet elmondani, úgy Esztergomban kell ezt közvéleménybe kiáltanunk. Itt, Esztergomban miért is folyt a harc, amely szétválasztott minket és a békétlenségbe sodort ? ... Még most is hiába mondjuk, hogy a tengernyi bajt az a szellem okozta, amely hatalmi kasztot alkotott és a mai közállapotokat idézte elő ?. . . Küzdelmes, elkeseredett harcban telt az esztergomi harcok éve, harc volt a hatalomért, de sokszor a kenyérért is és most ujabb vérnél állunk meg és eltűnődve rezignáltán kérdezzük : hol fog kikötni a katholikus Esztergom hajója ? tisztviselők és alkalmazottak a jövőben még fokozottabb mértékben tanúsítsanak tapintatos és jóindulatú magatartási az adózókkal szemben, végül nyomatékosan felhívja az alkalmazottak figyelmét arra, hogy a felekkel szemben való törvény- és szabályellenes bánásmód súlyos szolgálati vétséget jelent és mint ilyen a fegyelmi szabályok alkalmazását és szigorú megtorlást von maga után, Igy takarékoskodik egy gazdag város Dezső Kázmér Nagykőrös polgármestere elrendelte, hogy a hivatali szobákban, ahol asztali lámpa van, a mennyezeten csak egy villanyégőt hagynak meg, a takarítást teljesen a szolgákra bízzák, megkeresik a társhatóságokat, hogy kiadmányaikat ne a város utján, hanem postai úton kézbesítsék, hogy a kézbesítők száma csökkenthető legyen, a város hat fogatából egyet megszüntettek, a lovak abrakját csökkentik, takarékoskodást léptetnek életbe továbbá a fűtésnél, minekfolytán a város az idei fáját már el is adta. Egyszerűsíteni igyekeznek azután a közigazgatást, hogy esetleg a szolgák, kézbesítők, dijnokok és kisegítők száma is csökkenthető legyen, úgyszintén a mindenkori bevételekkel arányban 70 százalékig apasztják a városi munkáknál foglalkoztatott alkalmi napszámosok számát. Ehhez hozzá teszik : A rossz nyelvek azt beszélik, hogy a polgármester azt is elrendeli a takarékos Nagykörös városában, hogy az előadók az „i" betűre pontot ne tegyenek s ezáltal a tintában is nagyobb megtakarítást érhessenek el. mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon folytatja jótékony működését. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne fel dkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli, vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is, a vízivárosi plébániára küldeni. Vasárnap éjjel tragikus módon vetett véget életének egy fiatal főhadnagy, Morva Tibor, Morva Izidor, Dorog főjegyzőjének fia. Morva Tibor Veszprémben állomásozott, mindenütt közkedveltségnek örvendett és az előkelő társaságoknak szívesen látott tagja volt. Hétfőn reggel nagy vértócsában találta meg tisztiszolgája, aki azonnal jelen test tett. Morva Tibor főhadnagy szolgálati revolverével fejbelőtte magát és amikor az orvosok lakására megérkeztek, még élt, de már eszméletlen állapotban volt. Azonnal beszállították a veszprémi közkórházba, de az orvosok már nem tudtak rajta A képviselőház bizottságai Her mann Miksa elnöklésével az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Az ülésen Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter is résztvett. Temesváry Imre ismertette a törvényjavaslatot, amely az 1884. évi törvény ipartestületi intézményre vonatkozó részének revízióját és az ipartestületeket átfogó országos szerv létesítéséről szóló intézkedéseket tartalmazza. A javaslat a régi ipartörvénnyel ellentétben kötelezővé teszi az ipartestületek megalkotását. Megszervezi az úgynevezett Ipartestületi Széket, amely az partestületeken belül az iparosság erkölcsi javainak őre, tekintélyének súlyával az egyetértést és a nyugodt munkát biztosítja. A javaslat felállítja a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyek elintézésére az úgynevezett munkaügyi bizottságot és fenntartja a békéltető bizottságot is. Uj alapokra fekteti az ipartestület vezetésére hivatott irodai személyzet megszervezését, szabályozza képesítését, egyszerűbbé teszi az ipartestületi alapszabályok és közgyűlési határozatok jóváhagyását és megerősítését. A javaslat szabályozza a tagsági dijakat, de figyelemmel van arra, hogy a kézműiparosságra e réven nagyobb terheket ne rójjon. A kézműiparosságnak évtizedes kívánsága volt, hogy külön kézműveskamara létesüljön. Ezt a célt kívánja megvalósítani a javaslat az országos szerv megalakításával, amely tulajdonképpen ugyanazokat a célokat valósítja meg. mint a különálló kézműveskamara, de sokkal kisebb adminisztrációs költséggel. Többen örömmel üdvözölték a javas latot, amelytől a kisiparosság helyzetének javulását várják. . Schandl Károly felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy nem tartaná helyesnek, ha kötelezővé tennék a gyáriparosoknak az ipartestületekbe való belépését, mert részvételük veszélyeztetné a testületi érdekeket. Többen a javaslatot nem tartják időszerűnek, mert a kényszertársulás a kisiparosok fokozottabb megterhelését jelenti, fellendülést pedig nem várhat a kisipar ettől a reformtól. Az országos központban iparosvezér állást, fizetést ne kaphasson. Frühwirth Mátyás a javaslat ellen szólott és rámutatott arra, hogy segíteni és még aznap meghalt. Morva Tibor a vasárnap éjjelt még vigan töltötte el barátai társaságában az egyik kávéházban. Éjfél után két órakor távozott innen és egyenesen lakására ment. Otthon leveleket irt s az egyikben ez irta, hogy tettét szerelmi bánatában követi el. A fiatal főhadnagy halála nagy megdöbbenést és általános részvétet keltett Veszprém előkelő köreiben. Elbúcsúzott Morva Tibor szüleitől is, akiket végtelenül lesújtott a tragikus halálhír. Esztergomban is sokan ismerték a kiváló képességű és kellemes megjelenésű főhadnagyot. a kisiparos osztálynak Önálló képviselethez kell jutnia. Szilágyi Lajos az iparfejlesztési törvény végrehajtási utasításának kiadását sürgette, majd azt hangoztatta, hogy az ipartestületek életéből ki kell küszöbölni a pártpolitikát Kérte a minisztert, hogy lépjen közbe a kisipari hitelek meghosszabbítása érdekében. A vita végével Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter reflektált az elhangzott felszólalásokra. A törvényjavaslat nem segit a kisiparosok sok gondján-baján, de szervezkedésre vezet, amire szükség van. Gyakorlati eredményeket vár a javaslattól. Az ipartestületek hatósági hatáskörének kiterjesztését nem tartja lehetségesnek, a békéltető bizottságok igénybevételét nem lehet kötelezővé tenni. A maga részéről mindent megtesz, hogy a közszállitásoknál erősítse a kisipar részvételét. A postánál és a vasútnál ma már csak kisiparosok kapnak közszállitást. Az ipartestületi széknek rendkívüli fontos szerepet szánt. Magas erkölcsi fórumnak kell ennek lennie,, amely a kari érdekek védelmezője. A közterheket nem kívánja emelni az ipartestületi reformmal kapcsolatban. Mindent elkövet, hogy minél szélesebb keretekben biztosítsa a kisipari hitelt. Arra törekszik, hogy az lOKSz-nál lejáró hiteleket a bankok hosszabbítsák meg. A kereskedelemügyi miniszter felszólalása után a bizottságok a törvényjavaslatot elfogadták. Enyhítette az adókivetés szigorúságát a pénzügyminiszter rendelete A hivatalos lap legutóbbi számában jelent meg a pénzügyminiszternek a jövedelem- és vagyonadó 1932. évi kivetése tárgyában kiadott rendelete, amely lényegbevágóan fontos enyhítéseket ír elő az adókivetés terén. Uralkodó elv lesz ezentúl, hogy a jövedelem kiszámításánál figyelembe fogják venni a tavaly elszenvedett veszteséget s az adókivető hatóságok kötelessége lesz, hogy különös figyelemmel legyenek a tényleges viszonyakrá és a súlyos gazdasági helyzetre. Kitermmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Jóindulatot és előzékenységet rendelt el a pénzügyminiszter az adófizető polgárokkal szemben Kötelezővé teszik az ipartestületek megalkotását