Esztergom és Vidéke, 1932

1932-11-17 / 91.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 91. SZÁM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932 CSÜTÖRTÖK. NOVEMBER 17 Szerkesztőség,kiadóhivatal: Simor-u.20 Főszerkesztő: Előfizetési ar-1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Dr. KEMENES ILLÉS Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. imnrimfn^ A magyar Rómához méltó pártnap volt a Független Kisgazdapárt esztergomi zászlóbontása A Kmetty-választás óta még nem fordult elő Esztergomban, hogy nagy tömeg saját elhatá­rozásából, szabadon, meggyő­ződésből és lelkesedésből, anya­gi áldozatot hozva jöjjön össze politikusok meghallgatására. Ami 30 éve nem történt meg, az most vasárnap megtörtént. Nem kényszerből, függőségi vi­szony folytán, sem meghívó útján jelent meg az a sokaság, amely teljesen megtöltötte a Fürdő-szálloda összes termeit, hanem jött magától, a gondo­lat szabadságától és közös lelki érzéstől vezetve. Magunkban elgondolkozva te­kintettünk végig a sokaságon és azt mondottuk, ez az igazi lelki összetartozás, amelyen az új magyar politikának fel kell épülnie. Csakhogy az a lelki összetartozás, amely vasárnap a Fürdő-szállóban megnyilat­kozott, nem azoknak szólt, akik a lelki összetartozást hirdetik, hanem azoknak, akik a lelki összetartozást cselekedeteikkel, minden munkájukkal a polgár­ság lelke, gondolkozása és hite szerint már megteremtették és követik. Esztergom sz. kir. város kö­zönsége nagyszámban ment el a Független Kisgazdapárt ve­zetőképviselőinek fogadtatására, meghallgatására és lelkes ün­neplésére. De eljött a vidék is, nincs egyetlen község a járás­ban, amely ne küldte volna el képviselőit a pártnapra. Felemelő volt ez a találko­zás. Felemelő azért, mert kis­emberek, a nép egyszerű fiai jöttek össze, hogy egymásra találjanak a magukrahagyott­ságban, hogy az egymásratalá­lás után békességben, egyetér­tésben, kitartással lángoló cél felé, boldogulásuk íelé megin­dulhassanak. Da intő, figyel­meztető is volt ez a nagy ta­lálkozás. Figyelmeztetés és in­tés azok számára, akik a nép­vezetést, a közéletet, a politi­kát nem a nép lelkületére, gon­dolkozására és érzésére alapít­ják, hanem a maguk hatalmi érdekére. Ugy érezzük, hogy a vasár­napi pártnap nemcsak Eszter­gom, hanem az egész ország népének igazi arca volt. Köny­nyű azoknak a lelki egységet megteremteni és biztosítani, akik a lelki egységből élnek, eszerint dolgoznak és a lelkek vágyódó kívánságaiért harcolnak. Igen könnyű azoknak a munkája és hódítása, akik felemelt fővel, becsülettel, tisztességgel és nyu­godt lelkiismerettel járnak a nép között. Ezeknek a veze­tőknek nem kell tömegeket ösz­szeverbuválniok, ezek az em­berek nem az alárendeltségi vi­szonyra, a hatalmi szóra és a hivatali kötelezettségre való hi­vatkozással biztosítják hallga­tóiknak számát. Az esztergomi pártnapon azt érezték az emberek, hogy a lelkükhöz, vágyódásukhoz, si­vár, szomorú életükhöz meleg és tiszta kezek, tiszta lélekhez, tiszta szándékhoz emelik őket: közös szent ügyért, a magyar nép életéért. Az igazi keresztény politika számára napjainkban nem megnyerni kell embereket és néptömegeket, hanem azoknak a lelki vágyódás, a közös bol­dogság delejessége folytán sza­bad elhatározással meggyőző­déssel és hittel önmaguknak kell jönniók. Ez a politika nem jelszavas, ez a politika valóban keresz­tényi és valóban a lelkek egysé­gén épült fel. A politikusok arcképe. A Független Kisgazdapárt vezető­képviselői közül elsőnek báró Kray István érkezett meg. Lapunk nem egyszer idézte báró Kray felszólalá­sának egy-egy jelentősebb, fontosabb sorait. A politikai puritánság, a köz­életi tisztaság harcosát és a Bethlen kormány politikájának éles kritiku­saként ismertük meg m g a lapok­ból. Jóleső örömmel jön velünk a városba. Magas alakja, markáns arc­vonásai a határozott politikus tipusa. Zalaegerszeg képviselője és 1926 óta tagja a parlamentnek Keresztény gazdasági programmal lépett fel és választották meg, de a keresztény­pártban is mindig az ellenzéki szár nyon láttuk. Ebben az évben a Hu­nyadi-csoporttal vált ki a keresztény­pártból. Az utóbbi időben sokszor hallot­tuk, hogy a Független Kisgazdapárt nem á'l keresztényi alapon. Még azóta is mondják, hogy a megbol­dogult Gaal Gaszton kijelentette : a mi kereszténységünk nem külsőségek­ben és címben van, hanem a lélek templomában. Báró Kray István a Kongregáció Szövetség elnöke, prefektusa a bu­dapesti Urak Kongregációjának. A bencés székházban szállt meg és első útja a hercegprimáshoz veze­tett. Öccse balassagyarmati plébá­nos. Kell-e ennél többet mondani ?.. . Szijj Bálint a párt országos elnöke, felsőházi tag, egyszerű, nyilt, önzetlen gazdapoli­tikus. Nagyatádi méhó utódja, ma­gáért a kisemberekért harcol, fel­emeli őket elesettségükből. Beszédjét vasárnap mindenki úgy hallgatta végig, mint egy tartalmas, okos és rátermett kisgazdavezér be­szédjét. Kun Béla a legaktívabb politikusok között az els'ík sorában foglal helyet. Kun Béla nagy elismerést érdemel. Most nem beszélünk arrról, hogy a leg­kíméletlenebb e'lenzéki, tiszta és meg győzhetetlen érvekkel dolgozó poli­tikus, vagy, hogy szónoki erejével hódítani tud, mert a való élet té­nyeit sorakoztatja a közös cél szol­gálatába, hanem azt állítjuk mellé,e érdemül, hogy felekezeti külómbség nélküli összefogás, béke és egyet­értés képezi alapját politikájának. Kun Béla átérezte a primási város jelentőségét, átérezte Esztergomban, hogy a magyarság életének a Deb­recen—Pannonhalmát átfogó arany­híd pi lárein kell felívelni. És meg kellett hajtanunk fejün­ket, amikor Kun Béla a hercegpri­más nagy méltóságáról és tekinté­lyéről, a primási trón fényköréről beszélt. A protestáns vezetőképviselő olyan lelkesedést és éljenzést tudott kelteni Serédi Jusztinián hercegpri­más mellett, hogy annak nagyszerű­ségénél csak az őszinte ünneplés volt nagyobb. Milotay István a „Magyarság" főszerkesztője, Mis­kolc város országgyűlési képviselője. Milotay Istvánról Keményfy K. Dániel vizivárosi plébános külön megemlé­kezett. Ez a megemlékezés szólt a gerinces és a kiváló publicisztának, de valamiképen úgy is éreztük, hogy Keményfynek szavai a prohászkai zsurnalisztika elismerése is. Mintha Prohászka lelke szólalt volna meg Keményfyben, hogy meghajtsa a prohászkai újságírás zászlóját Mi­lotay előtt. Milotay István mint pártonkívüli képviselő jelent meg a Független Kisgazdapárt esztergomi pártnapján. Szívvel lélekkel és tollal támogatja a Független Kisgazdákat, de nem lé­pett be pártjukba. Milotay nagysá­gát, újságírói nemességét ez a ma­gatartás még jobban emeli. A füg­getlenségnek több foka van és Mi­lotay István a legfelsőbb fokra emel­kedik, hogy publicisztikai munkás­ságát, főszerkesztői meglátásait ne a vezetőpolitikusok sorainak vonalából merítse, hanem felemelkedve, az igazi újságírás magaslatáról éljen nagyszerű hivatásának. Nehéz ma ez a sors, ez az őrt­állás és, ha Keményfy Kálmán Kaas Ivorhoz hasonlította Milotayt, hogy fogalmat adjon nagyszerű újságírá­sáról, akkor mi nemcsak Kaas Ivor szellemi kiválóságát látjuk Milotay­ban, hanem ennél többet, főképpen azt, ami a publicisztikai tudást és erőt fenntartja : az az ércalap, amely ge­rincességből és szilárd jellemből , tevődött össze. Hunyady Ferenc gróf J kétségtelen, a legnépszerűbbül volt az . esztergomi pártnapon. Bizonnyára az f egész országban is megnyilvánul ! mellette ez a népszerűség. Most va­• sárnap harmadszor járt Esztergom­ban. Rendkivül megnyerő megjelenése, közvetlensége az emberek szemében előre biztosítja a bizalmat. Akkor pedig, amikor beszélni halljuk, nem­csak a megfontoltság, szófegyverei­nek biztos találata, gondolkozásának egyenessége emelik azt a bizalmat, amelyet vele szemben különösen ér­zünk, hanem a tiszta szándékáról és a nemes célkitűzéséről való meggyő­ződésünk is. Sokan csodálkoztak, hogy az esz­tergomi pártnap milyen fé íyesen sikerült. Ez a siker elsősorban Hu­nyady érdeme. Esztergomi munka­társait nemcsak megnyerte, hanem lelkesed sbe is vitte. A jövőben több­ször eljön Esztergomba. Hatszáz teritékes ebéd Már délelőtt 10 órakor nagyszám­ban gyülekeztek a Független kis­gazdapárti tagok a Fürdő szálló ter­meiben, A pártnap 11 órakor vár­megyei értekezlettel kezdődött. Mire ennek vége volt, a színházterem és a nagyterem teljesen megtelt. Sokan a melléktermekbe szorultak. Hatszáz résztvevőre teritettek, a két terem impozánsan hatott. Az ebéd már 12 óra előtt pár perccel kezdődött, min­den, a rendezés, a kiszolgálás pon­tosan, zavar nélkül fo yt le a kö­zönség pedig a legpéldásabb rendet biztosította. A Független Kisgazda­November 17-én csütörtök HÁRMAK TITKA 7 és 9 órakor Kémdráma 7 felvonásban MOZGÓBAN E

Next

/
Thumbnails
Contents