Esztergom és Vidéke, 1932

1932-11-06 / 88.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 88. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Főszerkesztő: Dr. KEMBNES ILLÉS 1932 VASÁRNAP, NOVEMBER 6 Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Lesz-e olcsóbbodás ? Gömbös Gyula miniszterelnök a mult heten kiadott munkatervében, mellyel lapunkban már egyszer foglalkoztunk, nagy általánosságban vázolta azokat a terveket, amelyekkel ő és minisztertársai gazdasági életünket a válságból kivezetni szándékoznak. A sorok közül kihangzik, hogy a közterhek könnyítését komolyan fontolóra szándékoznak venni és talán nem vetjük el az igazságot, ha azt hisszük, hogy a termelésnek az egész vonalon való fokozottabb megindítása érdekében, az ország sorsát intéző férfiak annak a módját is keresik, hogy általános olcsóbbodást is megindítsák. Nem fér kétség hozzá, hogy az általános olcsóbbodás nagy mértékben hozzájárulna egyfelől az annyira kívánatos, belső tőkeképződés előmozdításához, másfelől pedig a termelő munka fokozottabb kifejlődéséhez. Éppen úgy nem fer kétség hozzá, hogy az általános olcsóbbodás sorozatát csakis az indíthatja meg, ha az állam és a közületek a maguk szolgáltatásaiért a közönségtől kevesebbet igényelnek. Az állami és hatósági szolgáltatások árainak mérséklése tehát a jelek szerint belevág a kormány programmjába,denemcsak hogy belevág, hanem nagyon is aktuális. És mert nálunk a posta, a távírda, a távbeszélő, vasút stb. csakugyan aránytalanul drágn, szinte magától értetődik, hogy ezeknél a díjszabás mérséklése nagyon is sürgős volna. Minden egyébtől eltekintve, ma ott tartunk, hogy a kereskedőnek alaposan meg kell gondolnia, vájjon küldjön-e szét körleveleket, vájjon tegyen-e ajánlatokat, melyek esetleg üzletkötést eredményezhetnek, sőt nagyon meg kell gondolnia, hogy egyáltalán írjon-e levelet, menesszen-e sürgönyt, utazzon-e vidékre Az üzleti életben mindig fontos a takarékosság, de a rendesnél még fontosabb a mai viszonyok között, amikor oly sok közterhet kell viselni, amelyeknél takarékoskodni nem lehet. Ott kell tehát a fillérek megtakarítására törekedni, ahol erre valami mód kínálkozik, még akkor is, hogy ha a már úgyis összezsugorodott forgalom még tovább csökken. A posta és vasúti tarifa lényegesen olcsóbbá tételével már csak azért is érdemes volna megpróbálkozni, mert nem egyedül a forgalom jelentős megkönnyebbülését eredményezné, és igy a termelő munkát okvetlenül előmozdítaná, hanem azért is, mert olcsóbb tarifa egészen biztosan . olyan mértekben növelné a forgalmat, hogy az alacsonyabb díjtételekből is nagyobb lenne a kincstár bevétele, mint a mostani drága tarifa mellett. Ezeknek a megfontolása pedig parancsolólig azt követeli, hogy a díjszabások leszállítása minél előbb jöjjön, főképen pedig legyen olyan gyökeres, hogy annak hatását a gazdasági élet csakugyan meg is érezze. A város érdeke a polgármesterválasztás fellebbezésének visszavonása körül Az „Esztergom és Vidéke" egyik közeli számában arról olvastunk, hogy mindazok, akik Glatz Gyula polgármesterré történt megválasztását megfellebbezték, visszavonták fellebbezésüket Zwillinger Ferenc dr. kivételével. A közlemény vége felszólította Zwillinger Ferenc dr.-t, hogy a város békéjének érdekében vonja vissza fellebbezését. E felszólításra nylit levélben válaszolt Zwillinger dr. s megokolta, hogy miért nem vonja vissza felebbezését. Nem akarjuk a levelet egészen újra közölni és idézni, egy-két megjegyzést kívánunk tenni annak okfejtésére. A polgármesteri választás megfel lebbezésének vagy helyt ad a közigazgatási biróság, vagy pedig nem. Ha nem ad helyt, akkor — hogy a ma divatos kifejezéssel éljünk — kár a benzinért, mert felesleges munkát pocsékolt el a fellebbező. Ám tegyük fel, hogy helyt ad a fellebbezésnek s akkor új választás elé nézünk, ami újra fel fogja kavarni ennek a jobb sorsra érdemes város nak nyugalmát és megindulnak újra azok a személyi hajszák, amelyek immáron két éve polgárt polgárral állítottak szembe s megbénítot ák a város csendes munkáját s kedvét szegték azoknak, akik a város fej lesztésén akarnak és akartak önzet lenül dolgozni. De ezenkívül Zwillinger Ferenc dr. önmagával kerül ellentétbe, illetőleg ellenmondásba. Azt hangoztatja ugyanis levelében, hogy szereti városát. Valóban szereti-e városát az, aki megakadályozza, hogv annak élete csendes mederben folyjék az alkotások útján s aki annak egyébként is agyongyötört polgárságát még ujabb izgalmaknak teszi ki ? De ellenmondásban van Zwillinger Ferenc dr. önmagával abban a tekintetben is, hogy saját bevallása szerint Glatz Gyula polgármesterrel nagyon kellemes HETI ESEMÉNYEK dolgozni s elsmerés pálmáját nyújtja neki. Akinek megválasztását megfellebbezem, azt nem akarom abban a pozícióban látni, amelybe az én J meggyőződésem ellenére ültették. Tehát ő sem akarja, ha következe- > tes lenne Zwillinger Ferenc dr. ön magához Glatz Gyulát a polgármesteri székben látni, holott tesz leve j lében célzást arra, hogy valószínűleg most rá szavazna. Nincs ebben , ellenmondás ? Mi következik az elmondottakból ? Csak az következhetik, hogy ha Zwillinger Perenc nem akar önma-, gával ellenmondásban maradni, ő is vissza fogja vonni fellebbezését. Sőt ha valóban szereti városát, viszsza kell vonnia. S valamiképen mégis csak okosabb dolog idejében visszavonnia a felebbezést, mint kitenni magát annak, hogy visszautasítják a felebbezést. Mit is mond a latin közmondás ? Sapientis est con silium mutare in melius. Nem vonjuk kétségbe minden fellebbezőnek, tehát Zwillinger Ferenc dr. nak sem abbeli meggyőződését, hogy a fellebbezéssel a közt akarják szolgálni. De meg is kell alaposan fontolni, hogy mit és mikor fellebbezünk meg. A kő a fellebbezéssel elrepül s ki tudja, hogy hol áll meg s kit hogyan talál meg. Klikkről is beszél Zwillinger Fe renc dr. levelében. Ami elmúlt, ne kívánjuk vissza s ne játszunk szellemidézéssel. Mit is mondott Kálmán király a boszorkányokról ? Dr. K. Téli szénszükségletét hazai szenekben legelőnyösebben fedezheti pontos kiszolgálás mellett és legolcsóbb árakon Marosi József és Fia cég szén'osztályánál. Intézeti kelengyék a legolcsóbban ILLÉS SÁNDOR cégnél szerez hetők be. BELFÖLD Óriási részvét mellett temették el Gaal Gasztont. — Lemondott mandátumáról gróf Károlyi Gyula volt miniszterelnök. — Választás lesz Székesfehérváron, aho

1 Hóman Bálint kultuszminiszter és Fridrich István, Lengyeltótiban Gaal Olivér és több jelölt küzd a mandátumért. — Rómába utazik Gömbös Gyula miniszterelnök. — Feloszlatták a sodronyfonat és a kőanyagszállitási kartelt. — Belépett Nagy Emil a kormánypártba, Farkas Tibor kilépett a Független Kisgazdapártból. — Rejtélyes gyilkosság történt Csepelen ahol meggyilkolták egy bolgárkertész feleségé'. — Eckhardt Tibor lett a Független Kisgazdapárt elnöke. — Üdvözlő táviratot küldött a török miniszterelnök a kormányzónak és Gömbös Gyulának. — Ellopták Gabriella főhercegnő bundáját hz utcán veszteglő autójából. — Közös reformációs ünnepséget rendeztek Budapesten. — A közéleti tisztaság helyreállítását sürgette Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselő a Tisza István emlékünnepen. — A magyarok győztek a nemzetközi bridgeversenyen. 12 milliót követel a főváros az á'lam kincstártól. — A Mansz küldöttségét fogadta a pápa. — Repülőbaleset érte Lampich Árpádot Bécs mellett. — Hun—avarkori temetőt fedezett fel egy tanító Kiskőrös határában. — A főpolgármesterválasztás november 8-án lesz. KÜLFÖLD Fosztogató munkanélkülieket vert szét a londoni rendőrség. — Lemondott Zaleski, Lengyelország külügyminisztere. — Bántalmazni akarták Hoover elnököt egy népgyűlés után. — Kirohanást intéztek a bukaresti lapok a filléres gyors magyar utasai ellen. — Megegyezett feleségével Károly román király. — Véres eseményeket jósolnak a bécsi lapok az osztrák közUrsaság kikiáltásának évfordulójára. — A görög kormány lemondott. — Repülőszerencsétlenség történt Frankfurtban, öt halott. — A revízió kérdése szerepelt a francia kamara külügyi vitájában. — Tüntetés volt Herriot ellen Madridban. — Az angol kormány is készít leszerelési tervet. — Beiktatták dr. Innitzer bécsi érseket. — Német pilóták világkörüli útra indultak. — Nagy földrengés pusztított Görögországban. — Köz lekedési sztrájk tört ki Berlinben. — Hármas rablógyilkosságot követtek el ismeretlen tettesek a románszerb határon. Horvátországban még mindig harcol a katonaság a felkelők ellen. — A spanyol diákok véres tüntetést rendeztek Madrid utcáin. Nov. 5.-én és 6.-án szombat, vasárnap 7 és 9-kor 5, 7 és 9-kor Égi titánok A legcsodálatosabb légibravurok filmje MOZGÓBAN