Esztergom és Vidéke, 1932

1932-11-06 / 88.szám

Nincs vörhenyjárvány az esztergomi járásban A fővárosi lapok azt közölték, hogy az esztergomi járásban vörhenyjárvány van. Ez a hir adás nem fe lel meg a valóságnak. A hir bizonynyára onnan ered, hogy Glatz Gyula polgármester preventív intézkedéseket rendelt el az esztergo i i iskolákra vonatkoztatva, ha netalán előfordulna az iskolákban vörhenymegbetegedes, még idejében elejét vegyék a bajnak. Az esztergomi járás egyes községeire vonatkozólag a valóság az, amint illetékes helyen értesültünk, hogy Sárisápon és Annayplgyön vörheny gyanús megbetegedést észleltek. Az esetleges baj elkerülése cél jából mindkét községben a legnagyobb óvóintézkedéseket tették. Mivel a két községből diákok járnak be Esztergomba, a diákokat megfi gyelés alatt tartják de mindezideig aggodalomra ok nincs. Vörhenyjárvány sehol sincs, ennek elhárítására a hatóság messzemenő óvóin'ézke déseket tett. Érdeklődtünk aziránt is, hogy Esztergom városában van e .vörhenymegbetegedés ? Érdeklődésünkre a városnál kijelentették, hogy Esztergomban egyetlen egy vörheny-beieg van, az is a kórházban, teljesen elkülönitve fekszik. Más városokban több vörheny-beteg van, de külön ben is más években a megbetegedések száma nagyobb szokott lenni. Igy semmiképpen sem lehet vörhenyjárványról beszélni. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm* Megalakult az esztergomi vitorlázósportrepülő-szakosztály Hétfőn este teljesen megtelt a Kath. Kör terme, ahol Összejöttek az esztergomi vezetőférfiak, hogy meg alakítsák a vitorlázó sport-repülő szakosztályt. Egyik legutóbbi számunkban már fog'alkoztunk a vitorlázó sportrepülés jelentőségével és rámutattunk, hogy mennyire nemze'nevelő értéke van. fi mikor az ország több városában már megalakult a vitorlázó sportrepülő szakosztály, Esztergom sem maradhat el, különösen amikor alkalmas terepei vannak. A szép gondolat Madaras Aurél szentgyörgymezői plébánostól származik, aki már régóta foglalkozik a sport-, illetőleg vitorlázó repülés kérdésével. Eddig már több kísérletet végzett, sőt modelleket is készített saját intenciói szerint. Igy lelkesebb, hozzáértőbb vezetőt nem találtak volna Madaras Aurélnál. A hétfői alakulóg.ű'és egyhangúlag Madaras Aurélt választotta az esztergomi v.torlázó sportrepülő szakosztály elnökévé. Titkár Bodnár László mérnök, pénztáros pedig Berericz György reáliskolai tanár lett. Az alakuló gyűlésen arról tájékoztatták a megjelenteket, hogy milyen kezdő lépések után teremtenék meg a vitorlázó repülést. Természetesen pénz szükséges elsősorban, hogy vitorlázó repülőgépet beszerezzenek. Egyelőre kettőre lenne szükség. A szükséges költségeket társadalmi úton kívánják fedezni. A tervet olyan nagy lelkesedéssel fogadták, hogy mindgyárt a közgyűlésen ön kéntes adakozásból szép összeg gyűlt össze. Az első tennivalók közé tartozik az is, hogy a Strázsa-hegyen fel építsék a szükséges megfelelő han gárt. Madaras Aurél plébános agilitása és lelkes munkája minden bi zonnyal előteremti azt az összeget, amelyre szükség lesz. Kívánjuk, hogy a terv megváló sítása sikerüljön és hogy Esztergom a repülősport terén is megmutassa rátermettségét. Gyümölcs és magtermelés fejlesztése Esztergomban Több értékes cikket olvastunk már az esztergomi gyümölcs és magtermelés nemesítése, emelése kérdésében, azonban egy igen fontos oldalát a kérdésnek még senki sem hozta fel, ezért most erre óhajtjuk a figyelmet felhívni. A gyümölcs és magtermés fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a méhtenyésztés elősegítése és fokozása. A virágzó fák és növények virá gait a méhek termékenyítik meg a virágpornak virágról-virágra átvitele útján, a gazdáknak tehát feltétlen érd ke a méhek életének felkarolása. Az Egyesült Államokban a tömegtermelésre berendezett gyümölcs termelők és gazdasági magtermelők hirdetések útján hívják a méhészeket a birtokaikra és a virágzás idejére oda telepitett méhekért lényeges dijazá sokat adnak. Németországban a városok, községek a legnagyobb figyelmet fordítják arra, hogy az utak, utcák mentén mézelő fákat ültessenek és ennek köszönhető, hogy Német ország méhészete ma Európában az első helyen áll, dacára annak, hogy éghajlati viszonyai nem igen kedvezőek a méhészetre. Evvel szemben nálunk vajmi keveset látunk. Most nem országos viszonylatban tárgyaljuk a kérdést, hanem csak a mi városunk figyelembe vételével. Sajnos a városi, utcai faültetések úgyszólván a méhészeti érdekek teljes figyelmen kivül hagyásával tör téntek. Vegyük sorba az utcákat mézelőfákat alig találunk. Mintha valami ellenszenv volna az akácfa hársfa, japán akác, báványfa, coelre uteria, kitűnő mézelőfákkal szemben Ezek helyett a minden tekintetben haszontalan platán gömbakác s egyéb fákat látunk. Az utóbbi időkben ugyan japán és közönséges akác ültetést is láttunk, sőt erre maga az Eszter gomi Méhész Egyesület is áldozott azonban mindebből a méhészetre semmi haszon, mert a fákat minden év! en teljesen és meg kell állapi tanunk, hogy nem szakszerűen le boto'ják, koronájától egészen meg fosztják, a fákat csak rőzsetermelésre használják s igy a fak soha sem virágozhatnak. Tudjuk, hogy £ fák lebotolását sok helyen a villany vezetékek teszik nálunk szükségessé Külföldön ugyan úgy segítenek ezen hogy a vezetékeket a föld alatt ve zetik, azonban nálunk számolni kell az adott helyzettel. Nem is ez ellen teszünk kifogást, hanem az ellen, hogy nem csak ott botolják le és éktelenitik el a fákat, ahol vezetékek vannak, hanem az egész város terű létén mindenütt, sőt a területen ki 1 vül is, talán azért hogy a kitermelt I rőzse árából fedezzük a városszépi és költséged. Már pedig akármilyen nemes gyümölcsfákat is telepitünk Esztergomnak sö'asem lehet megfelelő gyümölcstermelése, ha mézelőfákat, elsősorban közönséges akácot, másodsorban japinakácot, hársfát, bálványfát nem ültetünk és azokat koronájuk díszében meg nem hagyjuk. Igaz, hogy maga a gyümölcsfa is mézelőfa. azonban Esztergom vidéke oly széles, a gyümölcsvirágzás idején az időjárás rendszerint oly kedvezőtlen, hogy a méhtenyésztés szempontjából a gyümölcsvirágzás nálunk teljesen lényegtelen, ezért egyéb mézelőfákról kell gondoskodnunk, ha azt akarjuk, hogy Esztergom a gyümölcs, valamint magtermelés terén eredményt tudjon elérni, ezt pedig valójában csak közönséges akác szaporításával tudnók elérni, amelynek a fája maga is gazdasági szempontból a legértékesebb fák közé tartozik. Esztergom és vidéke Méhész Egyesület. Cselényi József betegségéből felépült és ma, vasárnap fellép Esztergomban a Korzö Mozgóban Cselényi József a Nemzeti Szinház kiváló művésze, a rádió legnépsze rűbb magyar dalénekesének szerencsétlen lábtörése még emlékezetében lehet Esztergom város közönségének is, hiszen kénytelen volt a már behirdetett magyar nóta estjét lemondani. Szerencsére ezen baj muló természetű volt és igy Cselényi József eleget tesz régi kötelezettségének az esztergomi közönséggel szemben és vasárnap november hó 6 án a Korzó Mozgóban tartja magyar nóta estjét. Remélhetőleg zsúfolt házak közönsége fog gyönyörködni Cselényi József kiváló művészetében és felejt hetetlen élménye lesz mindenkinek az a pár óra, amikor felcsendülnek az örökszép magyar melódiák az Ő utolérhetetlen előadásában. A mozgószinház igazgatósága méltányolni akarja az elmaradt előadásokat és Cselényi Józs

ű

f műsorának kiegészítéséül egy filmslágerrel is kedveskedik a közönségnek. Az előadások vasárnap délulán 5, 7 és 9 órakor kezdődnek, népszerű olcsó helyárakkal, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett mindenkinek módjában legyen a Cselényi magyar nótaestjén részt venni. Jegyekről ajánlatos elővételben gondoskodni a mozgószinház pénztáránál és a megjelölt elővételi helyeken. Nagyatádi Szabó István szobrának felavatása A Nagyatádi Szabó István emlékbizottság boldog emlékű pártvezérének szoboravatási ünnepségét ez év november 20 ára tűzte ki. Nagyadládi Szabó István a magyar föld népének atyja volt és a béke és megértés szellemében harcolt a kisgazda társadalomért. Az az országos érdeklődés, mely a nagynevű vezér szoboravatási ünnepségét megelőzte, indította a kormányt arra, hogy az ország lakósága társadalmi különbség nélkül részt vehessen az országos ünnepségen és ezért az ünnepségre uta zók részére 5 napon át 66 százalékos vasúti jegykedvezmény nyújt. A jegyigénylést november 10-éig bezárólag kell a városháza (emelet) 2, számú szobájában bejelenteni és ugyanakkor 1 pengő jegykiállitási dijat befizetni. A jegykedvezmény igénylése után a kedvezményes vas úti igazolványt mindenki idejében kézhez kapja. A polgármester ezúton is felhívja a város lakosságának figyelmét az ünnepségre, mely a jelek szerint az országos ünnepségek leghatalmasabjainak Ígérkezik, hogy minél számosabban vegyenek részt a boldogemlékű pártvezér és a kisgazdatársadalom volt nagy pártfogójának emlékünnepén. Kerületi tanitógyűlés Pilismarőton Az „Esztergomi esperes-kerülethez tartozó ró n. kath Népnevelők Köre" f. hó 8 án kedden délelőtt 10 órakor fogja tartani Pilismaróton ezévi rendes közgyűlését. S.kalka Lajos c. tanár elnöki meg nyitóján kivül a tárgysorozaton van Czuczor János dr., az esztergomtábori Kath. Patronage igazgatójának „Don Bosco nevelési módszere a gyakorlatban" című értekezése, Ho mor Imre tanítóképző intézeti tanár előadása „Bevezető előadás a gyakorlati tanításhoz" cimmel és a gyakorlati földrajztanítás a IV. osztály anyagából. Az előadások után a tanítás módszerének megbeszélése lesz a meg jelentek hozzászólása alapján. Utána következnek a pénztári jelentés, a tisztújítás, inditványok és a jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. A közgyűlés előtt 9 órakor Mertán János esperes, ker. tanfelügyelő ünnepélyes Veni Sanctét és szentmisét mond a pilismaróti plébánia templomban. A közgyűlés lezajlása után társasebéd lesz. Esztergomból külön autóbusz fog indulni reggel 8 órakor a szent Anna templomtól a Magyar Királytól és a Bibliotékától. IBEK Pillangófogaton Nem baj, hogy nagyon leigáz a föld, hogy még kötöz a valóság keze) megszököm úgyis, mindhiába őriz, pillangófogatom elszáll velem • • • Nem baj, hogy mindig józanul köszönt rám a pillanat, amelytől mesét várok; pillangóim ellopnak könnyeimtől oda, hol nincs az álom előtt árok ... Tán hetedhétország határán is túl • .. van egy ország, ahol király vagyok s itt nem számít, hogy hadat üzent nékem a boldogság. Itt nem járok gyalogS a valóságot semmi csöppnek látom, mig fenn a pillangóvonat röpít a hős ábrándok szent magasságában hol nincs veszély: jaj, összeütközik • • • Nem baj, hogy nagyon parancsol a szük út, hogy merre nem, hogy merre szabad járni: egy gondolat — s a pillangóim visznek s a végtelenben nem lehet megállni. Nem kell biztatni fürge pillangóim, az ostrom is csak harangvirág, gyeplő se kell, minek a fék a szívre, mikor a vágyunk már hurrát kiáltNem baj, hogy messze elkerül a béke, hogy nem mosolyog égre néző' orcám ; van nékem szép pillangófogatom s meghódolt nekem egész tündérország, hol én vagyok a legmosolygóbb gyermek és én vagyok a váram leghűbb őre s megvigasztalom magam, ha megszúr a valóságnak anarchista tőre. Magasi Artúr