Esztergom és Vidéke, 1932

1932-10-02 / 78.szám

politikát. Elősegíteni kívánom, hogy olyan elnök kerüljön a párt élére, aki az újonnan megszervezendő párt bizalmát bir ja. Elmondja még Mike Lajos, hogy tizenkét éven át volt az esztergomi keresztény párt elnöke. — A régi Néppárt tagja voltam azelőtt, soha más pártnak, a Kereszlény Gazdasági Párton kivül, tagja nem voltam — mondta még Mike Lajos. Ezután is tagja maradok a Keresztény Gazdasági Párinak és ezt a politikai pártállásomat nem változtatom meg. — Hogy a párt nem valósíthatta meg programmját, annak nem a párt az oka, hiszen nem volt hetalmon. Mike Lajos dr. bízik abban, hogy a párt átszervezése meg fogja oldani a válságot. Természetesen lemondása maga után vonja az egész pártvezetőség átalakulását is. Összehívják a pártot. Antóny Béla dr. minden valószínűség szerint a közeli napokban hivja össze a párt intézőbizottságát. Az intézőbizottság fog dönteni a felől, hogy ki legyen az új elnök és I hogy miképpen szervezzék át a ke I resztény pártot ? Lehet-e Esztergomban számottevő idegenforgalom ? H. Irta : dr. Takács István .orvos, a szkfv. törvhat. biz. tagja Múltkori cikkemben arról szólót tam, hogy a Bazilika és a hozzátartozó látnivalók elég tárgy-e az idegenforgalomra ? Arra a megállapodásra jutottam, hogy igen. Ezek magukban is elégségesek arra, hogy egy kisvárosnak, amelyik egy idegenforgalom középpontjában fekvő nagyvárosnak közel szo szédja, lehetőséget nyújtsanak arra, hogy falai között nagyon sok idegen for dúljon meg. Babits Mihály a már múltkor em litettem Írásában bizonyos rezignációval említi meg, hogy a sporttal és a strandfürdővel sokkal több idegent lehet Esztergomba vonzani, mint avval, hogy itt egynémely igazi, nagyértékű műremeket lehet látni. És bár belátom, hogy neki ebben a — mondjuk — szomorúságában igaza van, különösen az ő szempontjait tekintve, mégis azt kell mondatom, hogy ez természetes. Természetes, különösen a mi korunkban, amikor a sportok értéke nemcsak mint nemes vetélkedés tár gya méretik, de amikor, mint a jóegészség egyik legfőbb faktora van beállítva és ehhez tegyük mindjárt hozzá: joggal. És amig több lesz olyan ember, aki úszik, mint az olyan, aki a művészi szépért rajong elsősorban, ez igy is fog maradni. De épen itt van az idegenforgalomnak egyik nagyon előnyös és léleknemesitő hatása, hogy azok, akik valahová szórakozni mennek, az ott található látnivalókat is megnézik. Ez már valahogy az emberi természetben van, hogy idegenben inkább megnéz valamit, mint otthon, sőt ott biztosan megnéz minden látnivalót. Hány embert ismerek, aki a Louvre t már többször látta, de a Szépművészeti Múzeumban meg sohasem volt, sőt azt sem tudja, hogy ez a-mi gyönyörű képtárunk műremekeivel a nyolcadik helyet foglalja el a világ képtárai között. Bizonyára nagyon sokan fogják megnézni Esztergomban a Bazilikát is olyanok, akik a fürdő miatt men nek oda és akik enélkül sohase látták volna. Az idegenforgalom az idegennek szórakozás , vagy látnivá^yásból fakadó lelki szükségesség, annak pedig, aki a szórakozóhelynek, vagy a látnivalóknak a tulajdonosa és legek ősorban annak a községnek amelyben a szórakozóhely, vagy a látni valók vannak, üzlet. Valószínű, hogy Zeilleis nagyon gazdag ember lett, de hogy Gallschpach is nagyon jól jött ki és megtalálta a maga számítását, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Zeileisnek Ausztriából való kiutasítása ellen elsősorban nem ő tiltakozott, hanem a gombamódra megszaporodott szállodák és vendéglők tulajdonosai és a község, amely az elmaradt forga lom következtében beálló adócsökkenésre rémülettel gondolt. Ezért tehát, ha idegenforgalomról beszélünk, szóba se jöjjön, hogy ez a prímásé, ez a káptalané, ez meg a Takaréké, hanem Esztergomé, mert polgárainak a keresetilehetőség növelésével mód adható a gazdagodásra. Ahol pedig sok a polgár, ott gazdag a közület is. Ebből a szempontból kiindulva és fűtve attól az ambiciótól, hogy az idegenforgalom növelésében csekély erőmmel közreműködjem, néhány objektiv megjegyzésem lenne. Külömbség teendő és mindenütt meg is csinálják, ahol értenek az idegen „megfogásán", a hosszabb ideig itt tartózkodó és az egynapra „kiránduló" idegen k zött. Ez utóbbi vesz egy fürdőjegyet, elfogyaszt egy ebédet, vagy egy villásreggelit (ha ugyan nem hozta magával ezt is hazulról) és minthogy 90 százalékban az ilyen kirándulás ünnepnapon szo kott megtörténni, eltávozik anélkül, hogy tudott volna költeni, mert hiszen az üzletek csukva voltak. Aki hosszabb időre, hacsak három négy napra is jön, az egészen más elbírálás alá kell, hogy essék. Ennek már nem szabad azt mondani, különösen nem, ha a fürdő szállodájaban lakik, hogy vasárnap az a jegy, amiből ő egyszerre megvett tizet, nem érvényes, mert vasárnap dupla a tarifa. Helyes; legyen dupla, de nem ezeknek a „fürdővendégeknek" és nem az esztergomiaknak, hanem az előbb emiitett kategóriának, aki csak akkor jön el ide Pestről, ha szép idő van, tehát „biztosra megy", míg a másik esetleg azt is kockára teszi, hogy le nem fürdött jegyei birtokában egy sürgöny miatt vagy a rosszrafordult idő miatt hirtelen el kell távoznia, de meg a fürdőben lakván, egész nap a „fürdőnek költ", mert ott lakik és minden ét kezesét ott költi, fogyasztja el. Minden oka meg van tehát arra, hogy más elbánásban akar részesülni, mint a kiránduló. Még egyet A száloda vendéglőjében csak abban az esetben kap- j ható penzió, ha valaki azt egy hétig veszi igénybe. Ez lehet igy helyes,

! ámbár máshol ez már két-három

1 napra is igénybe vehető. Mostazon j ban másról van szó. Talán egy példával jól meg tudom világítani, amit mondani akarok. Elmegy egy sze- j mély és ott van hét napig. Elfogyaszt hét'reggelit, ugyanannyi ebédet és vacsorát penzió-rendszerben, mert egy hétig volt ott. Evvel szemben elmegy egy család, mondjuk öt személy és ott tölt öt napot. Igénybe vesz két szobát, elfogyaszt 25 reg gelit, ugyanannyi ebédet és vacso rát, de nem kap penziót, mert csak öt napig volt ott. Non sens. Nem azon a pár napon fordul meg a dolog, amit a vasárnapi dupla jegy, vagy penzió — amit talán úgy sem venne igénybe — jelent, de jól esik a megkülönböztetett bánásmód, melyben része van és ez a kis benefikáció, amely egy öttagú családnál már össze gszerűleg is kitesz valamit, többszörösen megtérül azon a kellemes visszaemlékezés szülte reklámon, amit ismerősei körében csinál. Emiitettem, hogy a helybeliek sem eshetnek a „kirándulókkal" azonos bánásmód alá. Ismét egy példa. Egyszer Schweizban egy odavaló ismerősömmel utaztam egy fürdőhelyről egy nagyobb városba kirándulásra. Útitársam a jegváltásnál valamiféle igazolvány félét mutat fel és látom, hogy bár ugyanolyan pénzzel fizetett, mint én, sokkal többet kap vissza. Kérdésemre elmondta, hogy minden schweizi polgárnak van egy igazolványa, melyen csak az áll, hogy X. Y abban a kantonban lakik (einheimisch), tehát abban a kantonban csak féljegyet fizet. Miért nem tesszük lehe ővé, hogy a helybeliek olcsón élvezhessék azt, amit a természet olyan bőkezűen adott a városnak. Ma még nagyon kevés a fürdőben a helybeli. Különösen látszik ez hétköznapokon. Pedig az idegenre még reklámnak is jól hat, ha azt látja, hogy nagy a forgalom. Mik volnának tehát a teendők, hogy az idegenforgalom arra a fokra emelkedjék, amelyre emelni lehetne? Először is Budapesten nagy reklám. Eger, Mátra, Bakony, Balaton sőt Wien reklámplakátjai mindenütt a szemünkbe ötlenek, de Esztergomba hivó plakátot még nem láttam. A budapesti idegenforgalmi hivatallal fel kellene venni a érintkezést az iránt, hogy a külföldről ide jövők programmjába vegye fel a félnapos kirándulást Esztergomba sight seeng cárokkal. Különösen a nagyobb csoportokban jövő társas kirándulók számára. Hetek óta olasz szótól hangosak a főváros utcái az njságok csere-utas akciója következtében. Ezen kirándulásokat szervező újságokkal is érintkezésbe kellene lépni. Könnyen megy ez, mert az utasnak ez nem jelent külön kiadást, mert ez már a jegyébe éppen úgy be van kalkulálva, mint a Halász bástya, vagy más látnivaló megtekintése. Az egyenkint utazók figyelmét több nyelvű plakáttal és egyéb reklámokkal kellene felhívni az itt lát hatókra. Egy jó képpel és jó, de nagyon rövid szöveggel ellátott pia kát megteszi a hatását. Es mindenek felett a gyors hozzá férhetőség amelyben eis ;

rendű szerepet játszhatik az autó, az autó busz, no meg a vasút is, de nem a mai formájában, mikor a 48 km. utat (mert a menetrendben csak a hid miatt van 58 km) a leggyorsabb vonat 1 óra 43 perc alatt teszi meg az utat. Ha városunk látnivalóit és szóra kozást nyújtó fürdőjét könnyen hozzáférhető közkinccsé tesszük, elérhetjük azt a nagy forgalmat, mely bőség s jövedelemforrássá válhat a polgárok és a város számára. Áldozatoktól azonban visszariadni nem szabad. Bajnoki kerékpár-verseny Vasárnap, szeptember hó 25-én tartotta meg bajnoki kerékpár-versenyét az „Esztergomi Kitartás Kerékpáros Kör". A verseny a pesti vámig terjedő, kb. 85 km es útszakaszon folyt le szép, verőfényes időben. A versenyen elért legjobb eredmény 2 óra 21 perc 20 másodperc (oda vissza) volt. Ezt a szép eredményt Matló Vilmos érte el, aki igy megnyerte ismét a vándordijat, a bajnoki szallagot és a nagy ezüstérmet nyerte. Második lett Rauch József, ki szintén szép időt futott: mindössze 3 perccel később érkezett be. Igaz, hogy egy kis ügyességgel első is lehetett volna. Hittner Endre futott bi harmadiknak. Hittnernek a kerekével volt baj. A fordulónál utolsó volt, de nagy küzdelem árán mégis harmadik lett. Igazán szép teljesítmény ! A verseny eredménye különben a következő: Haladók csoportjában: 1. Mat'ó Vilmos 2 ó 21 p 20 mp. (Vándordíj, bajnoki sza'ag, nagy ezüstérem.) 2. Rauch József 2 ó 21 p 23 mp. (Nagy ezüstérem ) 3. Hittner Endre 2 ó 29 p 13 mp. (Nagy bronzérem.) 4. Moravik József 2 ó 34 p 9 mp. (Kis bronz.) Kezdők csoportjában : 1. Csernohorszky Ferenc 2 ó 24 p 35 mp. (Nagy ezüstérem.) 2. Kapus József 2 ó 23 p 20 mp. (Kis ezüstérem) 3. Weisner Lajos 2 ó 33 p 23 mp. (Kis ezüstérem.) 4. Pol,ák 2 ó 53 p 50 mp. (Kis bronz.) 5 Szekér Mihály, külön díjazás, 2 ó 34 p 50 mp. (Emlékérem.) A dijak kiosztása ma, vasárnap, október 2 án, e^te 8 órakor lesz a legényegyleti klubhelyiségben ünne pies -keretek kösött. Érdeklődőket szívesen lát a Vezetőség. A válság kérdése a vármegyei közgyűlésen Pénteken d. e. 11 órakor Lingauer Sándor dr. főispán elnökletéi vei a vármegye törvényhatósága öszközgyűlést tartott. A közgyűlés lefo lyását nagy érdeklődéssel kisérték. Lingauer Sándor dr. főispán elsősorban megemlékezik azon súlyos v szteségről; amely a törvényhatósági bizottságot két ilusztris tagjának Bleszl Ferenc m. kir. kincstári főtanácsosnak és Marosi Ferenc m kir. kereskedelmi tanácsosnak elhalálozásával a törvényhatósági bizottságot érte. A főispán ezután bejelenti, hogy az elparentáltak helyébe az I. oszt. virilis póttagok sorából Ghyczy Jenő követségi tanácsost, a II. oszt. viri lis póttagok sorából pedig Nagy Ágoston tatai lakos, kaptak behívást. Dr. gróf Zichy Érnő és dr. Tomanóczy József a közigazgatás rendezéséről indítványt adtak be. Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. Vitéz Szívós- Waldwogel József, hogy a Kormányzó Ur vitéz. Gömbös Gyula m. kir. honvédelmi minisztere dezignálta a miniszterelnöki tisz:ségre, indítványozza, hogy a közgyűlés táviratilag köszöntse a dezignált miniszterelnököt. Dr. gróf Zichy Ernő indítványa igen érdekes eszmékkel és megoldásokkal foglalkozik. Az indítvány gazdasági válsággal függ össze. Eszel az indítvánnyal más alkalommal foglalko^unk. Dr. Závody Albin vm. II. főjegyző most dr. Tomanóczy József írásban beadott indítványát ismerteti. Az ismertetés elhangzása után dr. Tomanóczy szóbelileg a következőként indokolja meg indítványát: Midőn ezt az indítványomat a vármegyei törvényhatósági bizottság elé terjesztettem, akkor még nem köv tkezett be a kormányválság, amelynek első napjait éljük. Én tehát különös tekintettel arr i is, hogy minden okunk megvan arra, hogy a most eljövendő kormánnyal szemben, annak várható intézkedéseivel szem'~en teljes bizalommal viseltessünk. A mai kérdések : a hitelválság, a lehetetlen gazdasági helyzet. A kisgazdamoratórium nem vezethet célra, mert olyan mint a halál, amely az egyikeyi segít, a másik hármat agyon csapja vele. Olyan rendelkezés, hogy maga-