Esztergom és Vidéke, 1932

1932-07-28 / 60.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 60. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ŐS TÁRSADALMI LAP 1 932 CSÜTÖRTÖK, JULIUS HÓ 28 Főszerkesztő: Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Dr. KEMENBS ILLÉS Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Sió és tett A népeknek a tettek embereire van szükségük, mert saját erejükből tehetetlenek — nyilatkozik Mussolini — miután lesújtó Ítéletet mondott a demokráciáról. Tehát nem a demokrácia jelenti az emberi boldogulás és jólét netovábbját a Duce szerint. A demokrácia demagógjai és szájhősei bizonynyára megdöbbennek ezen a „reakciós" kijelentésen, de az olasz nemzet egész életében érzi a tettek emberének komoly igazságát. Hiszen a régi liberális-dernokrata-szabadkőmives uralom egy század alatt sem tett annyit az olasz nép gazdasági és erkölcsi felemeléséért, mint a diktátor, „a zsarnok" néhány év alatt. A demokratizmus tisztaszándéku elméleti képviselői is a népek boldogulását akarják s a célt minél több embernek a kormányzásba való bevonásával vélik elérni. Utóvégre is, mondják, az állam nem más, mint maga a szervezett nép. Milyen jó, ha zsarnokok nem ülhetnek a nyakunkra, ha rólunk, nélkülünk nem intézkedhetnek, ha a közügyekbe mindenki beleszólhat. Elméletileg tekintve a dolgot, ebben az okoskodásban van némi igazság. De a „mindenki" fogalma a hasznavehetetlen népelemeket épúgy magában foglalja, mint a jókat, s a mérkőzés a kettő között többnyire egyenlőtlen harcot eredményez. A felületesség, a tudatlanság és szenvedély mindig nagyobb erőt tud kifejteni, mint az alaposság, okosság józanság. Több szem többet lát, mondja a dönthetetlen népies közmondás. De ez csak féligazság s azért veszélyes is. Ha százegy ember felmegy a hegyi kilátóra s közülök egy messzelátóval tökéletesiti a természetes látását, akkor ez az egy ember messzebb és többet lát mint a többi száz együttvéve. Goethe szerint az ész mindig csak kevesek kiváltsága. Szerinte a nagytömeg a mindennapi életben elég értelmes, de messzebb ritkán lát, mint a holnapig. S. Thiers, a francia forradalomról irt művében, igy foglalja össze következtetéseit: A nemzetnek mindig csak bizonyos választott részében van érzék nagyság, magasztos és fenkölt gondolatok iránt. Csak az a kis rész hajlandó ezekért a javakért áldozatot is hozni. A tömeg azt akarja, hogy nyugodtan élhessen, magasabbra nem igen törekszik. Akik a nemzet sorsát bölcsen és igazságosan akarják irányítani, azoknak a tudás, az értelem, a tapasztalat és erkölcsi integritás messzelátójára van szükségük, napjainkban inkább, mint bármikor. Az a jószándékú, becsületes földműves, aki nem tud európai nézőpontból gondolkodni, még a saját agrárius érdekeit sem tudja a parlamentben megvédeni. Hogyan tudjon Ítéletet mondani azokról a politikai és pártprogrammokról, amelyekben kulturális és nemzetgazdasági tanok es állásfoglalások vannak, amelyek politikai iskolázottságot, alapos történelmi tudást, statisztikai, nemzetgazdasági és pénzügyi ismereteket, azonkívül széles látókört a nemzetközi viszonyokban való tájékozottságot tételeznek fel. Mikor a választó szavaz, ezekről a dolgokról itél, sokszor olyan bonyolult és nehéz kérdésekről, hogy még az elsőrendű szakembereket is nehéz feladat elé állítja. Vannak dolgok, melyekben három-négy szakember szava többet nyom, mint az egész országé. Igaz, hogy több szem többet lát, de száz vaksi sem lát annyit, mint egy épszemű ember. Szerintünk minden hangzatos frázisnál és demagógiánál fontosabb, hogy az országos intézkedések, törvények és rendeletek a nép egyetemes érdekeit és javát, ne pedig egy ember, vagy néhány önző klikk érdekét tartsák szem előtt. A nép békét, munkát, szociális igazságot és becsületességet vár sorsának intézőitől. Mindezt Ígérték is neki több mint félszázadon át a demokrácia nevében, a valóságban azonban ott játszották ki a legjobban, ahol legtöbb szó esett a demokráciáról. De a szédelgés, a hazugság s a hamis próféták kora ietünőben, s minden jel arra mutat, hogy ezután nem szavalnak, hanem cselekednek a tömegek emberi jogaiért. A vezérek eddig a népből éltek s a jövőben a népért élnek. S ez lesz a becsületes, igazi keresztény demokrácia. HB Szombaton délután érkeznek az olasz balillák városunkba Szombaton délután a mintegy 800 főből álló olasz avantgardisták (balillák) érkeznek Esztergomba, hogy magyarországi tartózkodásuk alkalmával ez ősi város, a magyar Róma nevezetességeit megtekinthessék. A balillák az olasz nemzet leventéi, jövő reményei, avantgárdistái, akiket most vezetőik Magyarországra hoztak, a magyar-olasz barátság jegyében jöttek hozzánk, magyarokhoz. E meleg barátság kimélyitésére soha sem volt nagyobb szükség, mint ma, csonkaságunk szomorú napjainkban. A jóleső rmény sugararával világit a bús magyar éjszaka sötétjébe a magyarbarát olasz ifjak látogatása, kik megismerni, megszeretni jöttek ide a kék olasz ég alól, a Tiberis mellől a világ legvitézebb, leglova giasabb népét, a magyart, akit ezer év óta „áld és ver a sors keze" — sajnos — többet ver, mint áld . . . a legtöbbször Európa nyugati népei nek érdekében történt ádáz harcokban, a történelem tanúságai szerint. Szemünkbe nézni, velünk baráti kezet szorítani jöttek hozzánk Mussolini avantgárdistái. Fogadjuk őket meleg szeretettel, forró öleléssel itt a Magyar Sionban is, mint fogadták őket más helyein is csonka hazánknak. Vigyük el őket a kék Nagyduna part ára és mutassunk át a párkányi oldalra. Összeszorul torkunk ? Nem jön ki rajt' a szó ? De hangosan szólnak könnyeink és azokból megérti* panaszunkat azok, kik elsőnek nyújtották baráti kezüket segítségre elesettségünkben, megcsúfoltságunkban és elhagyatottságunkban. A primási város lakossága testvéri szeretettel várja a balillákat és itttartózkodásukat feledhetetlenné és szeretetteljessé akarja tenni. Érezzék magukat jól közöttünk és vigyék el megkülönböztetett barátságunk és szeretetünk megpecsételt zálogát a szép olasz honba sziveikben . . . A vendégek szombaton reggel érkeznek Esztergomtáborba. Ott megtekintik a Ludovikások gyakorlatait, majd ebéd után, d. u. 2 órakor vonattal érkeznek városunkba. A méltó fogadtatás sikerének biztosítására az alábbi programmot állította össze a város vezetősége: 1. Szombaton d. u. 2 órakor fogadtatás a pályaudvaron. A város közönsége nevében Glatz Gyula polgármester mond üdvözlő beszédet. 2. Az olasz vendégek részéről az üdvözlés viszonzása. 3. Ricci olasz államtitkár és az olasz vezetők bemutatása a hatóságok és hivatalok vezetőinek. 4. A helybeli cserkész- és leventecsapatok és zenekarok vezetésével ünnepélyes felvonulás a Hősök emlékművéhez. Az enlékmű megkoszorúzása. 5. Felvonulás a Bazilikába. Nevezetességeink megtekintése. 6. Félhat tájban ozsonna a vendégek részére a Fürdő Szállodában. 7. A vendégek búcsúztatása a pályaudvaron. A fogadtatáson a helybeli középiskolák ifjúsága tanáraik vezetésével vesz részt, kívánatos, hogy a nagyközönség is minél nagyobb számban jelenjék meg. Öltsön a város lobogódiszt, hisz ünnepe ez városunknak, a barátság és szeretet forró ünnepe ! Bendelet a vadászati tilalmi idők módosítása tárgyában A földmivelésügyi miniszter most megjelent rendelete szabályozza a vadászati tilalmi időket. Eszerint — tekintet nélkül az általános vadászati tilalom idejére — tilos vadászni: mezei nyúlra február 1-től augusztus hó végéig, őzbakra október 16tól április 15 ig, őzsutára és gidára december hó 16-tól október hó 15-ig, szarvasbikára október 16-tól július 31-ig, szarvastehénre és borjura február 16-tól szeptember 30-ig, fácánkakasra február 1-től augusztus 31ig, tojóra és jércére február 1-től szeptember 30 ig, fogolyra, fürjre és harisra december 16-tól július 31 ig, erdei szalonkára április 16-tól augusztus 15-ig. A rendelet, mely a Budapesti Közlöny július hó 17-iki számában jelent meg, a többi vadra nézve is megszabja a tilalmi időt. — Rendelkezés van arra is, hogy hasznos vadra fényszóró alkalmazásával minden időben tilos vadászni. Menhelyi gyermekek azonnal elhelyezhetők. A gondozásba venni óhajtók érdeklődhetnek a telepfelügyelőnőnél Simor utca 6. Az öreg cserkészeit nagyszabású Anna-bálja f. hó 30-án, szombaton este lesz a Fürdő Szálloda terraszán.