Esztergom és Vidéke, 1931

1931-03-08 / 20.szám

EsznwiftHjnfK ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 20. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, MÁRCIUS 8 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 23. Vbgjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra í'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A bajba jntott gazdák szanálása A közvélemény már régebben tudomást szerzett arról, hogy a kormány komolyan foglalkozik a bajba került, eladósodott földbirtokosok megmentésének nehéz kérdésével. Azóta a legkülönfélébb híresztelések kerültek forgalomba erről az akcióról. Emlegettek moratóriumot, külföldi kölcsönök törlesztésének felfüggesztését pendítették meg és természetesen nyomban munkába lépett a pletyka, mintha a kormány közpénzekből bizonyos néki kedves földbirtokosokon óhajtana segíteni. Mindezeket az alaptalan híreszteléseket ütötte agyon Wekerle Sándor dr. pénzügyminiszternek a képviselőház keddi ülésén benyújtott a földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslata. Wekerle törvényjavaslatában arról van szó, hogy a túlságos eladósodott birtokosok közül segítsenek azokon, akik a viszonyok alakulása miatt nem tudnak fizetni. Hogy fizetőképes földbirtokosoknak az állam közpénzekből segítségére legyen az teljesen ki van zárva és igy minden idevonatkozó híresztelés önmagában megdől. Viszont a kormány mentőakciója korántsem célozza azt, hogy az adós gazda mentesüljön kötelezettségének teljesítésétől. Sőt még csak moratóriumról sem lehet szó. A gazdahitel rendezésének lényege abban csúcsosodik ki, hogy a pénzintezetek a földbirtokra nyújtott és bekebelezett hosszú- és rövidlejáratú kölcsönöket továbbra is meghagyják a birtokokon és ekként a gazdák abba a helyzetbe kerülnek, hogy a földbirtokreform pénzügyi lebonyolítására megalakított ötös bizottságnak a rendelkezésre álló összegekből és még ezen felül felveendő kölcsönökből a gazdák egyéb sürgős tartozásaikat kifizessék és ekként a birtokok az árverések veszedelme alul mentesüljenek. Ennek a fontos szociális akciónak keresztülvitele érdekében készült ezen törvényjavaslat, melyet most már az országgyűlés rövidesen tárgyalni fog. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban olyan beállításokkal találkozhatunk, mintha a magyar földbirtok eladósodása már végzetes méretet öltött volni. Ez a felfogás hála Istennek egészen téves. Tudjuk a nemrég megjelent statisztikai adatokból, hogy a magyarországi földbirtoknak közel 60%-a meg egyáltalán tehermentes és hogy az összes földbirtok értékének csak 14—15%-ig van megterhelve, tehát jóval kisebb mértékben, mint a békében volt. De a magyar föld e megterhelése sokkal csekélyebb, mint bármely környékező országban. Ellenben tény az, hogy a földbirtoknak az a része, amely megvan terhelve, bizonyos vidékenként, ahol a gazdasági helyzet a legsúlyosabb volt, túlságosan el van adósodva és ezeknek a túlterhelt birtokoknak a gazdái nem képesek már a maguk erejebői az adósság kamatait és törlesztését fizetni. Önmagában sem volna tehát sok értelme idebenn folyton hangoztatni a magyar föld túlságos eladósodását. E híresztelések kiszivárognak a külföldre és az ország hitelét rontják. A mezőgazdaság megsegítését célzó nagy átfogó kormányprogramm egy része a tehermentesítési akció. És minthogy az önhibájukon kivül bajba került igen értékes gazdaelemnek megmentése és fenntartása épen olyan fontos közérdek, mint a földárak hanyatlásának meggátlása, a kormány teljes jogosultsággal minősíti ezt az akciót állami feladatnak. A javaslat első paragrafusa értelmében az államkincstár szavatossággal tartozik elsősorban azon tőke és kamatfize tési kötelezettségekért, amelyek a törvény alapján szabályozott teherrendezési eljárás során a magyar pénzügyi szindikátusra átruháztattak, és a hitelező javára írt követelések alapján állanak fenn. De szavatossággal tartozik a kincstar a pénzügyi szindikátus által kibocsátott kötvényeken alapu'ó kötelez ttségekért is. Ha a pénzügyi szindikátus kötelezettségeinek teljesítésére szükséges összeget az adósok fizetése nem fedezné, akkor a hiányt az államkincstárból fogják pótolni. A magyar pénzügyi szindikátus földtehermentesitési kötvényeket olyan követelések alapján bocsáthat ki, amelyeket a mezőgazdasági ingatlanokon a jelen törvény éneimében foganatosított teherrendezési eljárás során alapított, vagy általa átvállalt jelzálogjoggal vannak biztosítva. A szindikátus által megváltható követelések, valamint az ezek alapján kibocsátható kötvények összeget a pénzügyminiszter a szindikátussal egyetértve állapítja meg. A pénzügyminiszter állapítja meg kamatozási, kibocsátási és törlesztési felteteleit is. A főldtehermentesitési kötvény óvadékképes lesz. Azok a különjogok, amelyek a fennálló jogszabályok értelmében a Magyar Földhitelintézetet illetik meg követeléseinek érvényesítése, okiratainak végrehaj tósága stb. tekintetében a törvényen alapuló működése körében a pénzügyi szindikátust is megilleti. A magyar pénzügyi szindikátusnak jelzálogjoggal biztosított ama követelései, amelyeknek alapján a földteherrendezési kötvényeket kibocsátották, a kötvénybirtokosok öszszességének szolgálnak biztosítékul és igy ezekre nem lehet még kőzadók miatt sem végrehajtást vezetni. A magyar pénzügyi szindikátus alapszabályait harminc nap alatt n egfelelő íródon kiegészítik. A pénz ügyminiszter a szindikátushoz kormánybiztost nevez ki, aki annak üzletvitelére felügyel. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a magyar pénzügyi szindikátus üzletrészeinek többségét az államkincstár részére megszerezze. A teherrendezést az erre a célra alapított országos bizottság intézi. Az országos bizottság a szükséges egyez tetési stb. eljárásokkal a négy altruista intézetet és szükséghez képest a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó más intézetet vagy áz OKH tagszövetkezeteit is megbízhatja. A teherrendezésre irányuló tárgyalást csak abban az esetben rendelhetik el, ha remélhető, hogy az eljárás eredményes lesz és a követelések 1931. március elseje előtt ke /étkeztek. Az országos bizottságnak meg kell állapítani azt a legmagasabb összeget, ameddig az ingatlan a teherrendezési eljárás során megterhelhető, vagy megterhelve maradhat. A teherrendezésre irányuló tárgyalást a telekkönyben fel lehet jegyezni, aminek az a hatása, hogy három hónapon belül az ingatlanra árverést kitűzni nem lehet. Ha pedig az árverés már ki van tűzve, azt három hónapon túlra hivatalból el kell halasztani. Ez a telekkönyvi feljegyzés nem hatályos olyan követeléssel szemben, ahol a jelzálog külföldi pénzintézet javára van bekebelezve, vagy olyan követeléssel, amely óvadékképesnek nyilvánított kötvények kibocsátásának alapjául szolgál. De nem hatályos az OKH nak és a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek követeléseivel szemben sem. A teherrendezésre irányuló tárgyalás célja az, hogy a hitelezőkkel kötött megegyezés az összes jelzálogos és egyéb követeléseket a megállapított határok közé illessze. Ha ez sikerül, akkor az országos bizottság a teherrendezési eljárást eredményesen befejezettnek nyilvánítja, amit a telekkönyvbe is be kell jegyezni. A teherrendezés telekkönyvi feljegyzésének következménye az, hogy az ingatlant a teherrendezéshez hozzá nem járult jelzálogos hitelezők kérelmére árverésen eladni csak akkor lehet, ha az árverési vétel ár a végrehajtó követelését megelőző rangsorban kielégítendő valamennyi követelést teljesen fedezi. A telekkönyvi feljegyzés hatálya addig tart, amig a teherrendezésre irányuló megegyezés fennmarad, vagy pedig a pénzügyi szindikátusra engedményezett követelés fejében jelzálog áll fenn. A 18. szakasz szerint földbirtokpolitikai célok érdekében a pénzügyminiszter egy vagy több pénzintézet részére a szóbanforgó működés körében létrejött kölcsönökről kiállított kötelezvények és iratok részére illetékkedvezményt vagy mentességet állapithat meg. A javaslat végül felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy amennyiben szükségesnek látja, a telekkönyvi rendtartásnak végrehajtási és csődeljárási szabályait rendelettel kiegészíthesse vagy módosíthassa. Április 4-én lép életbe a weekend-jegy Az Államvasút az idén április 4-től kezdődően adja ki a hétvégi térti jegyeket, amelyek azután a jövőben egész évben érvényben maradnak. A kedvezmény ezentúl 33 százalék lesz az eddigi 50 százalék helyett, vagyis ugyananny», mint amennyit Ausztriában nyújtanak a vasúttársaságok az ottani turista és siszövetségek igazolványaira^ azzal a különbséggel, hogy a MAV kedvezményét minden féle igazolvány nélkül, bárki igénybe veheti. A jegyeket szombaton és ünnepelőtti napon déli 12 órától a következő nap (vasárnap vagy ünnep)