Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-01 / 10.szám

IVJlimMKE ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 10. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, FEBRUÁR 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal Sirnor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1 "20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20»fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Hol a városháza? Ezekben a napokban, amikor mind a íó'ispán, mind a Keresztény Szociális és Gazdasági Párt vezetősége ellen hangzanak el súlyos kritikák, kérdeznünk kell: hol van a városháza, hogy ott összegezzék azokat a véleményeket és kritikákat, amelyek egyrészt választ adnának a főispánnak, a fegyelmi vizsgálatokkal kapcsolatos sérelmeknek és azoknak a pártgyűléseknek, amelyek nemhogy nyugodtabbá, folytonfolyvást eseménytelivé tették a mi napjainkat, másrészt, hogy ezekkel szembeállítsák a közvélemény, a közérdek és a város mindenkor gerinces harcosainak véleményét. Átestünk az izgalmas rendkívüli vármegyei értekezleten, ahol senki sem védekezhetett. Átestünk az értekezletet követő lázas napokon, azután a párt polgármestertjelölő ülésén. Mindig jobban forrt a város hangulata és végül átestünk a helyettes - polgármesterválasztáson is. És még mindig nem telt meg a pohár. A következő napok is meghozták a maguk izgalmas eseményeit, az esztergomi polgár ideges várakozással leste a helyi és a budapesti lapokat egyaránt. Mindig volt valami a lapokban, sokszor minden nap olvashattunk az esztergomi eseményekről, amelyek országos jelentőségűvé nőttek. Megindult az ellenharc és az egyre erősebb hullámokat vetett. Hogy ki irányította ezt az ellenharcot, nem is kell kérdeznünk, mert azt maga a közvélemény, a közhangulat vetette felszínre. Ahogy az ellenállás erősbödött, a párt jónak látta, hogy újabb értekezletet hívjon össze és mentse, ami menthető. Erre a pártértekezletre meghívót küldtek ki, kiválogatták az embereket. Igy nagyon sokan kimaradtak, még azok is, akiknek tisztségüknél fogva ott a helyük. Hála Istennek, ott volt több gerinces férfiú is, akik egyenesen szólaltak fel a köz jogainak védelmében és Ítélték el az eddigi eljárásokat. Ezek a férfiak az igazi Esztergom, a tekintéllyel biró primási város és a polgárság érdekeinek szószólói voltak. Eddig egyik izgalomból a másikba estünk, napról-napra azt kérdeztük, mi is lesz ennek a vége és nem találtunk vigasztaló reményt. Most azután lassan felengedni érezzük a nehéz nyomást, amely ránkfeküdt és bizakodni kezdünk, hogy mégis csak lesz javulás. Hallottuk már a vármegye szavát, hallottuk már a hivatalos párt álláspontját is, zajlottak az események és sok lapban olvastunk a történtekről, de csak egy helyről nem hallottunk önálló szót: a városházáról. A szerényen és szomorúan meghúzódó városháza hallgatott eddig, hiába vártuk, hogy önérzetesen megszólaljon. Miért nem történt ez eddig meg? Most már a városháza szavát akarjuk hallani. Nem az egyszerű közgyűlésre gondolunk, hanem egy rendkívülire, amelyen a lefolyt eseményekkel foglalkoznának és megadnák azt a választ, amelyet a tisztes kuruc városháza és a polgárság vár. Ne gondolja senki, hogy újabb szenzációra akarunk inspirálni, ellenkezőleg a tisztulás medrébe kívánjuk az ügyeket^ vezetni. És mielőtt ez a rendkívüli közgyűlés lefolynék, még egykét körülményre — amely a bajokkal összefügg — kívánunk rámutatni. Kérdeznünk kell: ki volt eddig a polgármester? Nem akarunk személyeket megnevezni, hanem csupán azt mondjuk, hogy Antóny polgármester sokszor csak mint személy ült a polgármesteri székben. Helyes lenne, ha elővennék az utóbbi évek jegyzőkönyveit, amelyekből könnyen megtudhatnók, hogy ki volt a polgármester, helyesebben kik voltak a polgármesterek ? Hányszor, de hányszor történt meg, hogy nem a hivata'os polgármester akarata érvényesült, hanem helyette ennek vagy annak az akarata. Máskor a vármegye szólt és e kettő között hol ide, hol oda táncoltak a párt exponensei. Itt kell beszélnünk a képviselőtestületről is, amely ilyen körülmények között soha sem lehetett egységes. Ha voltak is helyes megnyilatkozások, ezeket könnyen leszerelték, vagy leszavazták, vagy pedig a függő viszony volt kényszerítő hatással. Hogy igazán javulás álljon be a város nehéz helyzetében, életbevágóan szükséges lenne egy képviselőtestületi újjászervezés, amely a megváltozó pártvezetőségből következnék, hogy csak olyan képviselőtestületi tagok kerüljenek be, akik nem szegődnek klikkszolgálatba. Amikor az esztergomi hivatalos párt radikális rendszeres személyi változását követelmmmmmmmw$mmmmmmm*mmmmm jük, tesszük ezt azért is, hogy a városi képviselőtestület tisztán a polgárság képviselője legyen. Végül ne higyje senki, hogy törekvésünk Antóny polgármester megmentésére irányul. Mi az igazságért dolgozunk, a közérdekért, az emberek becsületéért, a város tisztességéért. Ne használja fel senki, aki résztvett Esztergom város utóbbi éveiben az ügyek vezetésében, hogy a megfordult hangulat mögé rejtőzzék, mert éberen fogunk őrködni azon, hogy a vizsgálatok eredménye közmegnyugvást, és a nehéz helyzetekben javulást, tisztulást hozzon! Küldöttség járt a városházán a dorogi vásár ügyében A héten az esztergomi keresked 5k és iparosok képviseletében küldöttség járt Glatz Gyula helyettes polgármesternél, hogy közbenjárását kérjék az esztergomi kereskedők sérelmeit képező dorogi vásár megszüntetése érdekében. Glatz Gyula készséggel hallgatta meg a küldöttséget, amelynek tagjai elmondották, hogy egész Esztergom kereskedelme szenved a dorogi vásár miatt. Amint a keskedelmi miniszter kijelentette, a helyzet úgy oldható meg a legjobban, hogy Do rogon csak élelmíszervásár lehessen. A küldöttség kérte a helyettes polgármestert, hogy járjon közre Esztergom érdekeiért és védelmezze a várost. Dorog főjegyzője ugyan gyűjtött aláírásokat az esztergomi kiskereskedőktől, amely szerint kérik a dorogi vásárt, de ezzel szemben Esztergom kereskedőinek nagy többsége a város érdekeit képviseli és ellenzi a dorogi vásárt. Eddig senki sem törődött a város érdekeivel és amellett, hogy több intézményt már elvittek, a dorogi vásárral is sújtják az ipart és kereskedelmet. Talán mégis fontosabb egy város érdeke, mint a község főjegyzőjének intézkedése. Glatz Gyula h. polgármester megígérte a küldöttségnek, hogy megteszi a sürgős lépéseket a sérelmek orvoslására és azon lesz, hogy esztergom érdekeinek érvényt szerezzen. Küszöböljük ki a pártpolitikát a városházáról Nem lehet elmenni észrevétel és hozzászólás nélkül az Esztergom és Vidéke „Egyesülni erkölcsi alapon" cimű cikke melle t, mely igy végződik: „Igen, osztozunk a közhangulat véleményében: az erkölcsi alapon való egyesülés gondolatában és legfőbb ideje, hogy cselekedjünk!" A cikknek ez a vezérgondolata és egész tartalma azt a kérdést veti fel, Illetve azt az érzést váltja ki belőlünk : miért volt szükség atra, hogy annak idején az esz:ergomi városházára is bevonuljon az országos politikai párt kerete, helyesebben, miért tartották egyesek szükségesnek, hogy a városházán egy „párt" nevében beszéljenek, cselekedjenek, dirigáljanak, amikor más alakúit párt ott sohasem volt és jelenleg sincs. Emlékezetünk szerint pártpolitikai irány a mi városházánkon egyáltalán a múltban sem létezett. A város minden választott és virilis képviselőjét egy vezérlő gondolat vezette és irá-' nyitotta: „a saját erkölcsi meggyőződéséből eredő, kizárólag városa érdekét szolgáló politika." A városatyák a múltban csak ennek az egy elvnek szolgálatában állottak s nem lehetett szó arról, hogy rájuk kényszerített pártfegyelmi erők tényezőjén múljon, hogy meggyőződése ellenére adja le szavazatát és a a párt nevében, — tehát az ő nevében is — a kuliszák mögött oly elhatározások érlelődjenek és oly nyilatkozatok lássanak napvilágot, meSAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül köző, konyha' és kenyérruha abrosz (nagyban és kicsinyben legjutányosabban beszerezhető házi szövött ; Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatife