Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-01 / 10.szám

Virág és Szántónál téli lyet ő nem akceptál, sőt egyenesen perhorreszkál. Parlamentesdit játszani, párterőkkel handabandázni, vezéreket kreálni, ilyent a mi kis városunk polgárai a városházán nem ismertek. Mert vétkes dolog lett volna az ottani értékes erőket akár elvi, társadalmi, felekezeti vagy személyi okból szétforgácsolni. Ilyen lukszust nem engedhetünk meg magunknak! Akiknek érdekében állott a pártpolitikai jelszót a városházára vinni, azok tettét csakis saját egyéniségük érvényesülése, szerepelni vágyása és a hatalmi mámor fűtötte. Tudjuk nagyon jól, hogy egy pártnál csak a vezető embereknek van vezérlő akaratuk, a többiek mind közkatonák, alkalmazkodni tartoznak. Mit akartak tehát a párt vezetői elérni ? Hogy elnémítsák a városházát és hogy ott csakis saját akaratuk dirigálhasson ? Tudták nagyon jól, hogy más párt vagy irány szervezkedni, erőre kapni nem tud, sőt azt a pártjukon kívülálló polgárok meg sem fogják kísérelni. Nagyon jól számíthattak arra, hogy a rosz gazdasági helyzet folytán a napi megélhetésért folyó küzdelemben eltörődött polgárok közömbösei a közügyek iránt. A párt vezetőiből volt delegálva vitéz Szivós-Waldvogel József nyug. tábornok, mint az ellenőrző bizottság elnöke, aki mindent betekinthetett, mindent ellenőrzött. Bent volt kivétel nélkül minden bizottságban, melyeken keresztül minden városi ügy alaposan megtárgy altat ott. S mikor a „nagy szenzáció" kipattant, az ellenőrző-bizottsági elnök szájából vett olyan nyilatkozatot olvastunk egy budapesti napilapban, mely igy szólt: „akik bűnösök a város vezetői közül, azok szigorú büntetésüket el fogfák nyerni és akik a büntető törvény könyvvel jutottak ellenkezésbe, azok ellen bűnügyi úton fogunk eljárni." Megdöbbentünk e nyilatkozat láttára és kérdeztük, hát micsoda bűnök lehettek itt, amiről az ellenőrzőbizottsági elnök úr nem tudott ? De amikor elolvastuk azokat a vádpontokat, kellő értékére sülyesztettük e diktatórikus kijelentéseket. Láttuk és egyéb komoly férfiaktól adott ujságnyilatkozatok, mint a közvélemény, de különösen a főpapság állásfoglalása is ezt igazolta. Annak a „nagy szenzáció"-nak is ki kellett pattanni, hogy a városházi párt tagjai mérlegeljék, a jövőben kik vezessék. Azok-e, akik a párt élére ugorhattak és akik a saját mulasztásaik palástolására — mert hisz tudtuk nélkül a városházán mi sem történhetett — voltak az elsők, kik nem tudni mily okból érthetetlen frontot változtattak, sőt vádlóként léptek fel, avagy pedig azok, akiknek komoly megfontoltságuk célt és holnapot tud mutatni nekik. De kérdezzük: szökséges, hogy a városházán politikai párt nevében beszéljenek továbbra is és egy vezérlő párt akarata uralkodjék ott? Avagy pedig nem volt opportunusabb — mint a múltban is — hogy minden pátitól független, csak a város érdekét szem előtt tarló és csakis en nek az egy szent célnak szolgálatában álló polgárok üljenek ottan ? Mert, hogy a most uralkodó párt — mint az „Esztergom és Vidéke" fennt idézett cikke is helyesen jegyezte meg — még a címszóiban foglalt politikai irányelveit is dezavuálta, ez kétségtelen. A keresztény, szociális és gazdi sági célkitűzés ebben a nagy port felvert „ügyben" önmagát hazudtolta meg. De láttuk mi ezt már más vonatkozásban is. Egyet felemlítünk. Láttuk, hogy a párt vezetői — éppen Antóny polgármester leghatározottabb intenciója és akarata ellenére — miként kényszeritették a varost, hogy saját kezelésébe vegye át az autóbusz üzemet. Ebben nagy szerepe volt vitéz Szivós-Waldvogel József ellenőrző-bizottsági elnök úrnak. Megszavazták — dacára több igen nyomós ellenvéleménynek a közgyűlésen — a pártakarat érvényesült, a város saját kezelésébe vette át az autóbuszüzemet. És mi lett az eredmény ? A város ma nem kevesebb mint legalább 100—120.000 pengő deficitet ithat az utóbusz üzem számlája terhére 1 Ha tehát ép a városházán uralkodó p^rt vezetői kiáltanak tüzet s támadnak, hogy a polgármester pénzügyi politikája vitte a várost a csőd szélére, kérdezzük : miért nem néz nek szét saját portájukon is és mié t nem akarnak tudni azokról a hibákról és károkról, amit az ő politikájuk okozott a városházán ? Amikor tehát felvetettük a kérdést, vájjon szükséges-e, hogy a városházin továbbra is egy párt nevében beszélhessenek, diktálhassanak, avagy pedig a pártban lévő bizottsági tagok a párt vezetőinek akaratától függetlenül csakis és kizárólag saját er kölcsi meggyőződéséből eredő, a város érdekét és jövőjét szolgáló politika zászlaját akarják követni, akkor e két kérdés eldöntése előtt a következőkre appellálunk: Vagy s-ervézkedni fog a polgár ság, különösen a dolgozó, nagy adót fizető iparosok, kereskedők földművesek és velük érző más polgárok rétegei, kik ennek a városnak gerincét, fundamentumát alkotják és szem be fog nézni a mostani városházi politikával, avagy pedig mint a két esztergomi sajtó már programmot vallntt „osztozkodunk az erkölcsi ala pon való egyesülés gondolatában." Itt az ideje, hogy cselekedjünk! wmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Sürgős lépéseket kell tenni, hogy Esztergom OTI szókházat kapjon Már két évvel ezelőtt volt arról szó, hogy Esztergomban megépítik a társadalombiztosító székházát, sőt már azt is mondották annakidején, hogy már a pénzt is kiutalták az építkezésekre. Természetesei ezek a híresztelések minden alapot nélkülöztek és ma is csak ígéretnek áll a székház. Legutóbb külön is foglalkoztunk a székház megépítésének tervével, de különösen azt sürgettük, hogy meg kell tenni a szükséges lépéseket a székház biztosítására. A városhoz Zsiga János dr. ez ügyben egy beadványt adott be és most már szükséges lenne, hogy beadványt a városi képviselőtestület sürgősen letárgyalná és az OTI-nek a szükséges telket felajánlaná. Azután pedig a városi képviselőtestület küldöttsége Mátéjjy Viktor országgyűlési képviselő, társadalombizto sitó intézeti választmányi tag vezetésével a népjóléti miniszter úrhoz juttatná el a képviselőtestület memo randumát, hogy az OTI esztergomi ker. pénztára székházának megépítését biztosítsák. De nemcsak a város vezetőségének és a képviselőtestületnek kell ez ügyben mindent elkövetnie, hanem a kerületi pénztár vezetőségének és a kerületi választmánynak is, mert a székház építése nemcsak város hanem intézeti érdek is. De az építést megköveteli az intézet helyes és igazságos pénzügyi politikája is: t. i. a vidék által befizetett öregségi járuléknak a vidék gazdasági életébe kell visszajutnia, nem pedig a fővároséba. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az egész országból befolyt öregségi járulék építésre fordítható részének legtöbbje Budapest gazdasági életét táp'álta, az ott folyó sok milliós székház és tisztviselőházak építése folytán, a vidék pedig keveset kapott vissza a befizetett járulékból. Esztergom az ősi primási város pedig semmit se n. Vajion miért hisztn az elmúlt években a kisebb taglétszámú kerületi pénztárak is kaplak már székházat Esztergomot a határvárossá lett p> imási székhelyet miért mellőzik? Mi ennek az o'a? Nekünk az a szilárd meggyőződésünk, hogy ha vármegye, a város és a kerületi pénztár vezetősége összefog, az országgyűlési képviselőnk támogat, sikert fogunk elérni és megindulhat májusra az építkezés, hogy legalább egyidőre a munkanélküliség enyhüljön. NÉPMŰVELÉS Tatabánya. A népművelési előadás e heti előadója Szutrély Antal főorvos volt, ki a rheumáról tartott értékes és hasznos előadást. Vogl Ilona igen ügyesen szavalt. Puszkeiler Ilona magyar népdalokat énekelt bájosan Lakatos Lajos és cigányzenekara kíséretével. A „Vándormadár" cimű melodrámát előadta Raáb Ferenc, zongorán kisért Riedl Ottó tanitó. A közönség nagy tetszéssel hallgatta ezen szép számot. Az előadást egy egészségügyi film zárta be. Lábatlan. Az emberiség rossz szokásairól értekezett Horváth Imre áll. igazgató-tanitó. „Karcsi nagyon beteg" c. színdarabot előadták : Me eb ler Ferenc, Dobis Ervin, Khéner Jó zsef, Szeifert László, Ballabás István Bognár Ferenc, Kárász Sándor, Ger csula Feren:, Gálba András, Kárász Eszter, Stróbli Mihály. Felsőgalla Mésztelep. Folyó hó hó 27-én a népművelési előadások keretében Szent Imre-ünnepélyt ren dezett. Szent Imre herceg, Szent Imre-ünnepélyek cimmel előadott Pulay Cyörgy. Szent Imre haláláról felolvasott Domby Imre. Szent Imrekölteményt szavalt szépen Szűcs Ferenc, Szent Imre-énekeket énekelt az alkalmi férfikar, közreműködött még a közkedvelt mésztelepi műkedvelő zenekar is. Cigánydalokat énekelt Bű Vilma. Ekési B. ügyesen adott elő egy kis vígjátékot. Egy kedves egyfelvonásos színdarabban közreműködtek: Györgyi, Reitknecht Ferenc, Reitknecht G., Szűcs L, Makai A. Tatabánya-Újtelep. A népművelődési előadás előadója Német P. főtanitó volt. Beszédének tárgya az egészséges társadalom és boldog ország volt. Szavaltak Borbély Irma és Hemperges Margit. Hildenbrandt Ferenc, Simándl Oszkár, Pinzker Ferenc zeneszámokkal kedveskedtek a hallgatóságnak. Petőfiről vetitettképes előadást tartott Fekete Gyula tanitó. Gárdonyi Géza „Bor" cimű novelláját felolvasta Kiss Béla ig. tanitó. Ács. A községháza kultúrtermében szorgalmasan folynak az előadások, melyeket a közönség nagy szeretettel látogat. F. hó 26-án Erdély történelme 1848-ig cimmel Küster Dénes tanitó igen érdekesen adott eH. Sebesi Ferenc cukrász a mézről, mint szükségleti cikkről tartott előadást. Nagy Géza és Meszlényi Ágnes szavaltak. Felsőgalla. E heti népművelési előadást Petőfi emlékezetének szentelték. Petőfi Sándorról Vincze Leóna polgári iskolai tanár értekezett. Petőfiverseket szavaltak Frühauf Sándor és Bur Eszter, nagyon kedvesen. Bájos volt a kis Varga Jakab óvódás szavalata. Az előadást oktató és szórakoztató film élénkítette. Tóváros. A Szabad Egyetem e heti előadója Gaál Endre ref. lelkész volt, ki igen értékes előadást tartott a takarékosság nemzetgazdasági jelentőségéről. Piszke. A piszkei népművelési előa 'ások minden vasárnap délután az állami iskolában folynak. A tanítótestület Lernyei József ig zgatóval az élén olyan lendületet vitt a népművelésbe, hogy a terem állandóan szűknek bizonyul. Dunaalmás. A legutóbbi előadást Kaptay Ferenc körállatorvos tar otta, melyen igen sokan vettek részt. Papp K. Emil kántortanító vezetésével a férfi dalárda igen szépen énekelt. Az előadáson részt vett Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár is. Ezen ismeretterjesztő előadásokon kivül Dunaalmáson a téli gazdasági tanfolyam is működik, melyet Nagy Kornél ref. lelkész vezet. Környe. Állandóan népes előadásokat tartanak Láng Antal főjegyző és Hegyháti Lajos tanitó vezetése mellett. Legutóbbi előadáson Kaptay Ferenc körállatorvos és Wiesenbacher József népművelési titkár adtak elő. Tata A X. népművelési előadásoi Kaptay Feren körállatorvos volt az előad í. Pollák Sándor kedvesen énekelt magyar nótákat. Weber István Gyula diák verseiből szavalt. Spilkó Katica és Ámon Hilda egyegy monológot adtak elő. Rakó Etel Tompa Mihály verseiből szavalt. Oktatófilm zárta be az előadást. Népművelési vezérkönyv. Fekete József, a valHs- és közoktatásügymi minisztérium szakelőadója értékes munkát irt „A magyar népművelés körvonalai" cimen, mely február hó végéig önköltségi áron, 4 P 50 fillérért kapható a Vármegyei Népművelési Titkárságnál (Tóváros, Városháza). Kedvezményes áron csak a Helyi Népművelési Bizottságok, iskolák, lelkészek, tanitók, jegyzők és népművelési előadók kaphatnak e könyvből. műselyem orepe de chine szép báli színekben 4.80 pengő Virág ós Szántónál