Esztergom és Vidéke, 1931

1931-09-20 / 76.szám

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, SZEPT. 20 Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 76. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. IlgPIPIPIPiPIPIPIPIPfPIPIlPIPIPfPI^ Béke és koncentráció A kormányváltozással kapcsolatban, tekintettel a reánk nehezedő súlyos s következményeiben válságos közállapotainkra, ujabban itt is, ott is halljuk a politikai békére, a felejtésre hivó kijelentéseket. Az őszinte s nem taktikai forrásból eredő politikai s közéleti béke, az úgynevezett „Treuga Dei", mindenkor a legtiszteletreméltóbb hazafias összeszedettségnek kialakulását jelenti. A nemzet- és vallásellenes po litikai áramlatok ellen pedig szükséges, hogy minden nemzeti alapon álló párt s politikus kezet fogjon egymással. A közös ellenséggel szemben, fátyolt boritva a pártbeli ellentétekre, csakis egymásra találó egyesült erővel tudjuk a békességes s önzetlen hazafias munka visszatérését biztosítani. A megértő békesség közös mesgyéje felé haladva, egyben egy kis tárgyilagossággal azt is be kell látni, hogy a politikai s ezzel a közéleti béke kibontakozása kettős alapvető föltételtől függ. Első sorban szűnjék meg minden vonalon, az ellentétes pártok s egyének között a rágalmazó hadjárat. Az uralkodó rendszer hatalmi tényezői, azok exponensei ne illessék „destruktiv", „kommunista támogató" s .hasonló durva, indokolatlan s hazafiságban is sértő jelzőkkel a más, velők ellentétes politikai nézeten lé vöket. Azokat, akik mint szintén nemzeti alapon álló, esetleg ellenzéki politikusok s közéleti egyének, aggodalmaikat, panaszaikat s felfogásukat a mai, a velők ellentétes, túlméretezett rendszerrel szemben feltárják. Az emiitett leszólási és a valótlan tényállást terjesztő módszer, mellőzve a cáfolatot, a személyeskedéstől mentes reváns-cikket — végső elemzésben tulajdonképen gyámoltalanság s nem hivatásos politikai küzdelem. A politikai s közéleti dolgokhoz, azok kezeléséhez minden polgárnak joga van hozzászólni. És ha emiatt valamely ellenzéki politikust, publicistát, sőt bárkit az ellenfél részéről sértegetnek s üldöznek, ezen az alapon, hasonló taktikával viszont szintén bolsevista jellegű terroristáknak lehetne mondani azokat, akik ilyen módszerrel élnek az őket nem követőkkel szemben. Mert a bolsevizmus az, amely nem tűr ellenmondást, más politikai felfogást s kritikát és letör az ő nézetétől eltérő minden más politikai megnyilatkozást. Ilyen módszer gyakorlásával ne éljünk egymás ellen, ha igaz lélekkel keressük a kiengesztelő békét! Másodsorban minden békés kibontakozást s ezzel a rendszerváltozást is olyanokkal lehet, a történelmi tapasztalat szerint végrehajtani, akik valamely válságos helyzet elősegítésében s ezzel annak felelősségében nincsenek angazsálva. Amint az országos válság állapotának kiegyenlítésére a volt kormány politikai belátással félreállt: ugy a perifériákon is, egyelőre az uralomtól való félre állás, nem pedig az utánnajárás a következetes eljárás. Minden békét kereső kibontakozás, tulajdonképen az összefogó erők koncentrálása. A háború óta ismét gyakran hangoztatott „koncentráció" politikai értelemben erőösszevonást, összeegyesitést, erőgyűjtést jelent a közélet önzetlen, egymás nézetét megbecsülő szolgálatában. A koncentrációt az általános szükséglet, a közjó hozza össze. Hogy napjainkban annyira napirenden van, annak az ország válságos állapotával kapcsolatos nagy változások és események a megmagyarázói. Bevezető akar lenni aziránt, hogy a pártok s politikusok egymásra találjanak. És egymásra találva, tisztult közérzéssel, leküzdve átélt sérelmeiket s keserveiket, megmutassák, mennyire tud a magyar az országos s vidéki politikai közéletben nagy idők nagy embere lenni s áldozatos önfegyelmezéssel és önuralommal a nemzeti közérdek védelmére összeforrni. Amikor létünkért folyik a küzdelem, nem a megértés akadályait kell szítni, nem lebecsülni az ellenzékben lévő nemzeti értéket, hanem össze kell hoznunk minden értékes erőt, kifelé az egység tüntető kifejezésére. Ha legalább a lényeges s életbevágó kérdésekben harmóniába tudunk olvadni, megmutatjuk egyben egyensúlyozottsággal erőnket az életfenntartási küzdelem folytatására s leküzdésére is. Ezen öntudatos erőértékesités nem gubbaszthat személyes érdekeket és előretöréseket szem előtt tartó tekintetek borókafái A belügyminiszter ségre szólította Kedden délelőtt volt a Városok Kongresszusa Budapesten a városházán megtartva élénk érdeklődés mellett. A kongresszuson megjelent polgármesterek és városi főtisztviselők egybehangzó véleménye az volt, hogy a magyar vidéki városok válságos helyzetbe jutottak. Az okok között, amely ezt előidézte — mint megállapították — elsősorban a forgalmi adónak a fázisrendszerre való áttérése szerepel, miután ez nagy jövedelemcsökkenést jelent. Súlyosan nyomja a városokat a rendőrségi hozzájárulások terhe, valamint több más pénzügyi feladat, amelyeket az állam utóbb a városokra hárított. Kívánták, hogy a kormány egészítse ki a forgalmi adó csökkenése révén elmaradt bevételeket, sürgették, hogy alatt. Ez az öntudat sürgeti, hogy minden összefogásnál a krisztusi elveket, nem pedig a személyi tekintélyeket kell tevékenységünkben, főkép a nehéz küzdelmekben nézni. A lelkiismeret azon egyetlen hatalom — mondotta Samassa érsek Szmrecsányi Pál püspök felszentelési ünnepén — amelyet senki sem áldozhat fel semmiféle paktumoknak. A politikai válság mindenkor nagy bírája a nemzeti élet nagy forgalmának. Ilyenkor tűnnek ki a fogyatkozások, a kívánni valók s a mulasztások. Ezért vesszük észre most oly sűrűn bajainkat és sebeinket ; ezért újul ki a vágy, hogy lelkiismeretes összeszedettséggel restauráljuk magunkat. Minden közéleti tényező akkor legerősebb, ha hibáit, kilengéseit reparálni igyekszik. Lelkiismeretvizsgálattal lejkünkbe kell néznünk, hogy kiformálódjék bennünk belső megértéssel a rázkódtatástól ment összefogó magyar lélek. Ne a kardot villogtassuk folyton egymás ellen, hanem a keresztet s annak tanítását lássuk meg küzdelmünkben is magunk előtt. Intő óra ütött, legyünk tehát ébren. Ki kell tüzesedni bennünk a keresztény reneszánsz ideáljainak, nehogy az ellenséges világnézet saját táborunkban verjen szét közöltünk. Nagy akaraterő s okulás nélkül minden gondolat csak pép s a sok beszéd üres szó. A nagy odaadás, egyben lélekjárást is jelent. Ilyen lélekjárás idején megmozdul az ember energiája s kiadja a küzdés, a belátás s a hősiessség hatalmát. Legyen a széthúzó válság sötétségében villámlás, melynek fényétől csillanjon meg lelkünk, mint a gyémánt a homokban. Keményfy K. Dániel. szociális tevékenylei a városokat a kormány tegyen megfelelő intézkedést a fügőkölcsönök megnősz, szabbitására, illetve alkalmas időben azoknak hoszszúlejáratú kölcsönökké való átalakítására. Ébert György, Győr pénzügyi tanácsnoka, a kongresszus pénzügyi előadója, mindezeket terjedelmes előterjesztésben vázolta s előterjesztette javaslatait. írjanak fel a kormányhoz, illetve a képviselőházhoz, hogy az állami terhek áthárításának sorozatát állítsa meg. Részletesen felsorolja a javaslat mindazokat a munkálatokat, amelyeket a városok az állam szolgálatában végeznek és kéri az ezekért járó költségek megtérítését. A továbbiakban rámutatott a javaslat arra, hogy az állam által ed dig áthárított terhek a városok költségvetéseiben már szerepelnek, amig a még áthárításra váró terhek közül a költségvetésben még egyik sem szerepel. Amíg tehát az áthárított terhekkel szemben az az álláspont, hogy azokat fokozatosan visszafejleszteni és megszüntetni kell, addig, a még áthárításra váró terhekkel szemben a teljes visszautasítás gondolatát kell felvetni és ezért több irányban bizonyos elhatározásokra kell a városoknak jutniok. Kifejtette az előadó, hogy a jövőben várható jövedelemelvonások ellen a városoknak minden rendelkezésükre áltó törvényes eszközzel védekezniük kell. Ezért javasolja, hogy írjanak fel a kormányhoz, hogy a forgalmi adó fázisrendszerből eredő veszteségeket pótolja, a borfogyasztási adó megszűntetését, csak abban az esetben rendélje él, ha az elvonásra kerülő jövedelem pótoltatik, az eddig a várost illető különböző iskolai díjakat változatlanul hagyja meg a város jövedelmeként. A gyűlés befejezése után tisztelegtek vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternél, hogy hivatalba lépése alkalmából üdvözöljék. A belügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy nagyra értékeii a vidéki városok kulturális és gazdasági jelentőségét, ismeri azt a nehéz helyzetet, amelybe a városok az általános gazdasági válság folytán jutottak és megértéséről, támogatásáról biztosította a vidéki városok vezetőit. Arra kérte a polgármestereket, kövessenek el mindent, hogy a falu és a város közötti ellentétek ellimináltassanak, mert a mai nehéz időkben mindenkinek össze kell tartani, mert csak egységes erővel lehet a helyzet jobbrafordulását elősegíteni. Rámutatott a szociális gondoskodás nagy fontosságára, amire különösen a mostani ' nehéz időkben van szükség. Az államhatalom a maga erejéből mindent megtesz, hogy az Ínségeseken segítsen, de elvárja a városoktól is, hogy ebben a munkában és igyekezetben az állammal karöltve fognak eljárni. A belügyminiszter válaszában kitért arra is, hogy a városok mai nehéz helyzetükben rendkívüli beruházásokra nem gondolhatnak, mind ennek ellenére nem térhetnek ki a munkaalkalmak teremtése elől. A városoknak gondoskodniuk kell olyan munkaalkalmak létesítéséről, amelyek inségmunkául szolgáljanak, nevezetesen, hogy azok, akik hatósági segítségre, támogatásra szorulnak és azt igénybe veszik, munkát adjanak a segítés ellenértékéül. O. F. B. selyemharisnya pompás színekben Keménynél. Pelczmann László1 5 E B D. 21 N few Crl öltönyöket és felöltöket a legújabb divat szerint mérsékelt áron készít kedvező fizetési feltételek mellett. Úgyszintén hozott szövetből is.