Esztergom és Vidéke, 1931

1931-08-15 / 66.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 66. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. SZOMBAT, AUG. 15 Szerkesztőség és kiadóhivatal 5Írnor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Nagyboldogasszony Irta: Okoiicsányi László dr. Nagyboldogasszony napját, „égi Szent Patrónánk" ünnepét nem ülnök meg méltóan, ha nem emlékeznénk meg első nagy és szent királyunkról, aki országát és koronáját a Boldogságos Szűzanya oltalma alá helyezte. Dicső Szent István királyunk ezzel a vallásos cselekedetével olyan kapcsolatot teremtett a magyar nemzet és a kereszténység között, amely nemcsak az ő korában volt hatásos tényezője a kereszténység terjedésének és megerősödésének, hanem ő utána évszázadok múlva is mind a mai napig a nemzetet összetartó és fölemelő erkölcsi erőknek kiapadhatatlan forrásává lett. Szent Istvánnak az ősi pogány hagyományokhoz ragaszkodó kortársai nemzeti jellegüket, magyarságukat féltették az új hittől, amelyet olasz, német és szláv papok hirdettek és országuk függetlenségét féltették a római pápa egyetemes egyházi felsőbbségétől. Ezt az idegenkedést győzte le a bölcs apostol-király, amikor az általa alapított állam főerősségét Krisztus anyjának, a legnagyobb és legtisztább szeretet megtestesülésének oltalmában jelölte meg. A kereszténység a szeretet vallása. Csodálatos, varázsszerű vonzó ereje a szeretet hirdetésében rejlik. Minden ember szeretetre vágyik és a legmélyebb, legigazibb, legönzetlenebb szeretetet minden ember a saját édes anyjának szeretetében ismerte meg. Istennek az összes emberiségre kiáradó szeretete Krisztus életében, tanításában, önfeláldozásában nyilatkozott meg. Krisztus az emberiség iránt való szeretetét tanításában vitte át az emberekre, amikor megparancsolta nekik, hogy szeressék egymást. Az ő szeretetének forrása pedig emberi felfogás szerint szintén az anyai szeretet volt. A legnagyobb és legtisztább szeretet megtestesülése az isteni Megváltó anyja, pártfogója, oltalmazója Szent István országának és nemzetének. Igy már az új hit nem volt a nemzettől idegen, sőt elválaszthatatlanul egymásba kapcsolódott a két szent és magasztos eszme, a kereszténység eszméje és a magyarság eszméje, amint egymással szoros egészségben élt ez a két eszme Szent István király lelkében is. Ereiben Árpád vére folyt. Szivének minden dobbanása, lelkének minden lobbanása a nemzeté volt, amely fölött uralkodott és egyúttal hű fia volt a keresztény egyháznak, szilárd hitű tanítványa, buzgó apostola Krisztus evangéliumának. Élő példája volt ő a két eszme — a keresztényi és a nemzeti eszme — egyesülésének egy lélekben s ezt az egyesülést vitte át nemzetébe. Ez volt az ő életének egyetlen célja, négy évtizedes uralkodásának legdicsőbb eredménye. Utána évszázadok múlva is a magyar seregek zászlaikon a Boldogságos Szűz képét hordozták és „Szűz Mária segíts \* csatakiáltással rohantak az ellenségre, a diadalba vagy a halálra. Nehéz, viszontagságos küzdelmek között, a nemzeti gyász és megpróbáltatások napjaiban a Boldogságos Szűzhöz, „égi nagy Patronánk"-hoz fohászkodott a magyar nép — „nagy szomorúságunkban ne hagyj el bennünket." A kinos viszontagságok, nagy megpróbáltatások napjait éljük ma is és ebben a nyomorúságunkban több okunk van, mint valaha „égi szent Patronánk"-hoz fohászkodva kérjünk segítséget, oltalmat vagy vigasztalást. De amikor igy fohászkodunk ezen a szent napon, Nagyboldogasszony ünnepén, nézzünk magunk körül és kérdezzük meg lelkiismeretünket, vájjon méltók vagyunk-e arra a segítségre, arra a vigasztalásra, arra a mennyei szeretetre, amelyért könyörgünk? Kérdezzük meg saját szivünket, tudunk-e úgy szeretni, amilyen szeretetet kapni óhajtunk ? Kivetettük-e lelkünkből az oktalan gyűlöletet, az irigységet, a boszuvágyat és a másnak ártó szándékot? Tudunk-e adni másnak úgy, amint mi kapni szeretnénk? Tudunk-e örülni mások boldogságán? Tudunk-e szenvedni, hogy mástól elhárítsuk a szenvedést ? Tudunk-e segíteni a gyöngéken, gyámoltalanokon, hogy mi is méltók legyünk az erősebbek segítségére? Ha a lelkiismeretünk ezekre a kérdésekre igennel felelhetne, ha embertársainkhoz való szeretetünk ilyen cselekvő szeretet volna, akkor mindnyájan könnyebben viselnők a mai viszontagságok és megpróbáltatások küzdelmeit, akkor kevesebb volna a könny és a szenvedés e földön. Akkor bőségesen áradna ránk az Ég áldása, mert az isteni szeretetben csak azok részesülnek, akik igazán, tiszta szeretettel szeretik embertársaikat. Igaz, tiszta szeretet pedig nincs önzetlenség és áldozathozatal nélkül. Igaz, tiszta szeretet ninbs a mások szenvedésének enyhítése, a másokról való gondoskodás nélkül. A saját fájdalmát a legalsóbbrendű állat is érzi s önmagáról az erdők és mezők vadja is gondoskodik, az ember magasabbrendűsége éppen abban áll, hogy megérti és átérzi a mások szenvedését és gondoskodik azokról is, akikhez önző érdek nem fűzi. Hogy ettől az igaz krisztusi szeretettől ami kemény szivünk mennyire távol áll, azt soha sem érezzük jobban, mint ezen a szent ünnepen, Nagyboldogasszony napján. Azért könyörögjünk, hogy az egész emberiséget az igaz szeretethez közelebb segítse Boldogasszony Anyánk, égi szent Patrónánk. A mai ünnepségek sorrendje: Augusztus 14-én, péntek este az összes templomok harangjai hirdetik az ünnep beköszöntését. Este 8 órakor: lampionos zenés takarodó a városházától a prímás palotához. Este 8—9 óráig: Szent István király születési helyének megvilágítása, az apostoli kettőskereszt és a magyar szent korona ragyognak fel a várfalon. Lenn a Primás-téren az Esztergomi Turista Dalárda éne kel és a levente zenekar játszik. Karnagyok : Hajnali Kálmán és Schönwälder Károly. Utána tűzijáték a várfokon a budapesti Emmerling-cég rendezésében. Augusztus 15 én reggel 5 órakor: harangzúgás jelzi az ünnep virradtát. Reggel 8 órakor: a belvárosi templom nagyharangja és a városházi Szent István-harangocska az ünneplésben való részvételre szólítják fel a hívőket. A diszfelvonulásban a résztvevők gyülekezése a Széchenyi-téren az egyes csoportok számára kijelelt helyeken. Reggel V* 10 órakor: diszfelvonulás a főszékesegyházba Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéivel, Magyarország Védasszonya és Szent Imre szobraival és a magyar állami ság jelvényeivel. Az egyházi körmenetet Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő vezeti. Délelőtt 10 órakor: főpapi zenésmise a főszékesegyházban. A misét és a szentbeszédet dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimás mondja, a kóruson a főszékesegyházi ének- és zenekar Moz irt: Koro, názási miséjét (C dur) adja elő melyben, a magánénekeket Buckner Antalné, dr. Fenyves Kálmánné, Eitler Wilibald és Kántor Félix éneklik. A műsor többi részei: Buchner: Ecce Saeerdos. Introitus és Communio koraliter. Mitterer: Propter veritatem. Assumpte est Maria koraliter. Motettának Büchner: Ave Mária. A szoprán szólót Büchner Antalné énekli, a hegedű szólót Bérezi László játsza. A mise végen „Boldogasszony Anyánk" és Pápai himnusz. Vezényel Büchner Antal főszékesegyházi karnagy, orgonán játszik Sámson György. Délután helyi sportversenyek. Este 8 órakor: a várfok megvilágítása. Dunai ünnepély a KisDunán. Lampionos csónakverseny és szerenád a primás-palotánál. A vezérhajón az Esztergomi Kath. Legényegylet dalárdája és a leventék zenekara hangversenyez. Karnagyok: Ammer József, a belvárosi plébániatemplom karnagya és Schönwälder Károly. Pelczmann László I s férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 s tüte*. Uri öltönyöket - em felöltőket £ a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési £ feltételek mellett. Úgyszintén hozott szövetből is.