Esztergom és Vidéke, 1931

1931-08-15 / 66.szám

Szabályozták az ingatlanok haszonélve­zetére vezetett végrehajtásokat Az ingatlan haszonélvezetére és haszonvételére vezetett végrehajtás szabályainak kiegészítéséről a Buda­pesti Közlöny augusztus 9-iki szá­mában az igazságügyminiszternek 34.000-1931. szám alatt rendelete jelent meg, amelyről tájékozásul a következőket közölhetjük: Az adósvédelmi intézkedésekkel általában óvatosan kell bánni, mert a túlzások épen az ellenkező ered menyekre vezethetnek. A megszo­rult adósoknak ugyanis az a valódi érdekük, hogy lehetőleg méltányos feltételekkel hitelhez, vagy hitel­meghosszabbításhoz jussanak s en­nek révén tartozásukat — vagyo­nuk lényeges csorbítása nélkül — lassankint törleszthessék. Ezt csak megnehezítenék a követelések be­hajtását akadályozó rendelkezések. Ennek megfontolásával az igazság­ügy-miniszter legújabb rendelete csu­pán olyan rendelkezéseket léptet életbe, amelyek módot adnak a bíróságnak arra, hogy a követelések be­hajtásának célját nem szol­gáló költségektől mente­sítse a végrehajtást szen­vedőket. A mezőgazdasági ingatlanok ha­szonélvezetére és haszonvételére ve­zetett végrehajtás során a zár alá vétel és annak költsége sok esetben céltalannak mutatkozik. A zárgond­noki kezelés megbénítja a birtokos gazdálkodását és a zárgondnok költ sége gyakran felemészti nemcsak a birtok jövedelmét, hanem a kielégí­tési végrehajtás során elérhető ered­ményt is. Ekkép ugy az adósnak, mint a végrehajtónak is az érdeke, hogy zárlati költség minél ritkáb­ban és minél kisebb mérték­ben merüljön fel. Ezt az érdeket kívánták szolgálni már régebben is egyes törvényi ren­delkezések, amelyek azonban a gya­korlatban alig érvényesültek. Ezt a hiányt kívánja pótolni s igy lénye­gében csupán az eddigi jogszabá­lyoknak hatályosabbá tételét szol­gálja az igazságügyminiszter most megjelent rendelete. A rendelet szerint mezőgazdaság, erdőgazdaság, szőlő- vagy mező­gazdaság célját szolgáló ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehaj­tás esetében Az esztergomi Társadalombiztosi­tónak nincs megfelelő épülete és igy már régóta húzódó kérdés, hogy vagy megfelelő épületet kell építeni, vagy olyan házat bérbevenni, amely megfelel a Társadalombiztosító cél­jainak. A magunk részéről és a város szempontjából nem helyeseljük, ha bérlet­ről vagy vételről tárgyal a Társadalombiztosító. Esztergomban úgy sincs olyan meg­felelő épület, amely átalakítás nél­kül használható lenne. A város ér­•deke, munkaalkalom és városfejlesz­tés szempontjából az, hogy Eszter­gomban minél több új épület legyen. Hiszen olyan kedvező fekvésű he­lyeink vannak, hogy csak megfelelő kézbe kell venni a tervet és utána­járással, állandó figyelemmel meg­a zár alá vételt mindig csak a felek meghallgatása után lehet elrendelni és csak akkor, ha valószínűsítik, hogy a zár alá vétel a költségeken felül a hitelezők kielégítését számba­vehető mértékben fogja szolgálni, vagy az ingatlan termőképességének fenntartása végett szükséges, vala­mint, ha a zárlat elrendeléséhez a végrehajtást szenvedő maga is hozzá­járul. A követelés kielégítése cimén egyáltalában nem lehet zár alá vételt el­rendelni, ha az ingatlan te­rülete 12 katasztrális hold­nál nem nagyobb, hacsak zárgondnokul a végrehajtást szenvedő nem szerepel. Rendszerint, ha a zár alá helyezés el is rendel hető, a zárgondnoki teendőkkel bár­mely mezőgazdasági ingatlanon a végrehajtást szenvedőt kell megbízni. Kivéve természetesen, ha ez meg­bízhatatlan, vagy nincs kellő szak­értelme, vagy ha a megbízást nem fogadja el. Abban az esetben, ha a zárgondnoki teendőket a végrehaj­tást szenvedő látja el, az utóbbit a biróság felhatalmazhatja, hogy a zárlati jövedelemnek bizonyos részét a saját és háznépe létfenntartási költ­ségeinek fedezésére fordítsa. A végrehajtást szenvedőt a zár­gondnoki kezelésben a végrehajtató bármikor ellenőrizheti és számadásra szoríthatja. A zár alá vétel eseteit korlátozó e rendelkezések alól a rendelet ki­vételt tesz a haszonbérlet beszedése céljából szükséges zárlat esetében, továbbá az esetben, ha a zárlati ke­zelés elrendelését a végrehajtó oly követelés kielégítése végett kéri, amely záloglevelek, kötvények, vagy egyéb címletek kibocsátásának alap jául szolgál s a követelésnek ez a külön jogi természete a telekkönyv­ben fel van jegyezve. E kivételes esetekben lényegében az eddigi jog­állapot marad érvényben. Végül azt is kimondja a rendelet, hogy, ha a biróság azt észleli, hogy a zárlati kérelmek előterjesztésével vagy a zárgondnoki működéssel szük­ségtelen költségeket okoznának olyan személyek, akik fegyelmi hatóság alatt állanak, erről a biróság a fe­gyelmi hatóságot hivatalból értesíteni köteles. valósítani mindazt, ami a város­fejlődést a legkisebb mértékben is elősegíti. Mondanunk sem kell tehát, hogy az új, de számottevő épületek különösen elősegítik, hogy Eszter­gom város képe kissé modernebb külsőt vegyen fel. Az építőipar nem fog habozni, amikor azt kérdezzük, hogy új építkezés vagy átalakítás között választ-e ? Uj építkezések kellenek Esz­tergomban, hogy a súlyos helyzetben lévő építőiparon, de a város vérkeringésén is segithessünk. Nem helyeseljük tehát, amikor a Társadalombiztosító meglévő épü­letre alkuszik. A terv az, hogy a Magyar Király szállót veszik meg. Nem helyeseljük ezt azért sem és ezt az álláspontot magáévá kell tennie a város vezető­ségének is, mert Esztergom­nak szüksége van két szál­lodára. Nagyon jól tudjuk, hogy a két szálló is nehezen tudja ellátni a vendége­ket, sőt sokszor és állandóan pri­vát helyeken biztosítanak a vendé­geik részére szobát. A Fürdő-szálló a maga nagy ap­parátusával, strandjával, nagy idegen­forgalmával lehetetlen helyzetről tesz tanúságot, amikor szobáinak száma csak 18. Ez olyan kevés, hogy ide­genforgalmat nem is érdemes emle­getni. Ezzel szemben mégis arról értesü­lünk, hogy a Társadalombiztosító meg akarná venni a Magyar Királyt. Ha ez megtörténnék, a szállodakér­dés még rosszabb lenne. Esztergom város polgármesterének foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Szükséges lenne, hogy felvegye a tárgyalásokat a Társadalombiztosi­tóval és olyan megoldást keressen, amely nem sértené a város érdektit. A kereskedők panaszkodnak, hogy egyre nehezebbé válik a normális forgalom lebonyolitása, mert egyre kevesbedik a forgalomban lévő apró­pénz. Valaki kitalálta azt a teljesen alap­talan és gyerekes ötletet, hogy az ezüstpénzt és az aprópénzt most el kell rejteni, mert azt nem lehet le­bélyegezni — és követői akadtak is azoknak sorából, akiknek közgaz­dasági tájékozottsága még addig sem terjed, hogy tudják: a papír­pénz aranyfedezete sokszorosan több, mint az ezüst- illetve aprópénz egész ezüst-, illetve ércértéke. Ezek a naiv gyűjtögetők mégis kellemetlenségeket okoznak, mert a forgalomban lévő aprópénz mennyi­ségét természetesen a szükséglethez képest állapították meg s igy az el­vont mennyiség hiánya a forgalom­ban jelentkezik. Minthogy a pengőben 16—20, a kétpengősben 30—40 fillér értékű ezüst van, ezek a gyerekes kísérle­tek semmiféle előnyt nem jelente­nek — kivéve azt, ha valakinek örö­met okoz az, hogy másnak kelle­metlenséget okoz, anélkül, hogy ma­gának haszna, volna belőle. A bankoknál természetesen moso­Az esztergomi ^zeneiskolának har­madik értesítője jelent meg és ezzel az intézet harmadik évét fejezte be. Büchner Antal a zeneiskola kiváló igazgatója, főszékesegyházi karnagy a tanév történetéből közli, hogy a tanári karban változás volt, amennyi ben a tragikus halált halt Diviaczky Béla, a m. kir. Operaház v. tagja, a zeneiskola tanára helyett Sonkoly István, a kiváló hegedűművész, he­gedűtanár tanította a hegedűt az el­múlt tanévben. Örömmel közli Büch­ner Antal azt is, hogy az intézet két jeles növendékét felvették a Zeneművészeti Főiskolába. Az egyik Pécsi Sebestyén, akit az orgona tan­szakra, a másik Péter József, akit szintén egyházzenei tanszakra vet­tek fel. A zeneiskolába nemcsak esztergomiak jártak, hanem vidékiek is, ami a zeneiskola jóhirnevét je­lenti. Az elmúlt tanévben két növendék­hangverseny volt a legnagyobb si­kerrel és annak bizonyításául, hogy a zeneiskola tanárainak tanítása igen magas fokon áll. Hogy milyen egyetemes és kiváló A Magyar Király szálló belekerülne a Társadalombiztositónak 66 ezer pengőbe. Ugy tudjuk, hogy az alku igy alakult ki. Ez az összeg nem jelenti azt, hogy a Társadalombizto­sitónak nem lesz több kiadása, mert az átalakítás is tekintélyes összeget fog felemészteni. 80—100 ezer pen­gőért már szép épületet lehet épí­teni és az építkezés úgy történhet­nék, ahogy az a Társadalombiztosító igényeinek és berendezkedéseinek megfelel. De ajánlhatnánk más megoldást is. Vegye meg, vagy vegye át a Társadalombiztosító a Legényegyle­tet, amelynek adósságai vannak és amiért maga az elnök is aggódott. A Legényegylet amúgy is Népjóléti­féle intézmény és nemcsak a Legény­egyletnek, de Esztergomnak is tesz­nek jót, ha leveszik a terheket. Ajánlatos lenne ilyen kérdéseket a képviselőtestület elé vinni, hogy a város érdekei kellő védelmet talál­janak. lyognak is az egész gyerekes tréfán. A Nemzeti Banknak a pengőtörvény értelmében 45 millió pengő értékű ezüst- és váltópénzt van joga for­galomba hozni és ez a mennyiség koránt sincsen kimerítve, tehát mód van az esetleges hiányok pótlására, egyébként már intézkedés történt, hogy a bankoknál minden igénylő apró- és ezüst pénzt kaphasson. Miiiiiiiiiiiiiiiimtimn Céllövészet! A Move Szt. István Lövészcsapat parancsnoksága érte­siti tagjait, hogy az Egyesület Basa­utcai lövöldéjében minden szerdán, szombaton és vasárnap délután gya­korló céllövészetet tart, melyen a töltényeket díjmentesen bocsátja a tagok rendelkezésére. Felkéretnek az Egyesület tagjai hogy ezen gyakor­latokon, kivétel nélkül mindenki, né­hányszor megjelenni szíveskedjen. Olcsó maradék vásár Illés Sán­dor divatüzletében Széchenyi-tér. Ingyen kaphat 1 Auto-Syphon­üveget, ha két tucat hozzávaló töl­tényt vásárol Brutsy Gyula cégnél. Del-Ka vásár egységárai 1*90, 2-90, 3-90, 4-90, 6*90, 8'90, 10*90 1290 pengő. a zenetanítás, mutatja, hogy Buch ner Antal magánéneket, zongorát, csellót, zeneelméletet, zenediktálást és összhangzattant tanított. Olyan képzettséget követel ez meg, amely a legtisztább művészet fokán áll. Sokoldalú tudás, de egységes és preciz. A növendékek száma az elmúlt tanévben 37 volt és^ ez a szám egyre emelkedőben van. Évről-évre látja a közönség, hogy a zeneiskola mind­nagyobb teret foglal el Esztergom iskolaéletében és remélhető is, hogy a jövő években még szélesebb kö­rökre terjeszkedik ki. Természetesen ehez szükséges lenne a zeneiskola megfelelőbb el­helyezése, ideális szempont szerint azonban egy teljesen uj, tipusépület építése. Elismerés illeti Büchner Antal igazgatót az elért eredményért és azért a fejlődésért, amely három év alatt mindjobban emelkedett. Büch­ner Antal országosan ismert tudása és művészete garancia arra, hogy a további fejlődés sem marad el. wmmwmmmmmmmmmmmmmmmmmmmi A Társadalombiztosító meg akarja venni a Magyar Király szállodát Szép eredményről számol be az Esztergomi Zeneiskola értesítője Nem jól cselekszik az, aki az aprópénzt a használatból kivonja

Next

/
Thumbnails
Contents