Esztergom és Vidéke, 1931

1931-07-16 / 57.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 57. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, JULIUS 16 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. [Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Ötmillió font függő kölcsönt szereztek a budapesti nagy pénzintézetek a magyar kincstárnak, ami pengő értékben közel száznegyven millió pengőt jelent. Erre a külföldi hitelre nagy szükség volt, mert hiszen a beruházási és közmunkák folytatásához csak ugy kellett a pénz, valamint a mezőgazdaságnak és a többi termelési ágazatnak megsegítéséhez. Már a választási kampány során hallottuk, hogy a választások megtartására a külföldi kölcsön szempontjából volt szükség, mert hiszen a nemzetközi pénzpiacok súlyt helyeztek a kormányzat szilárdságára és folytonosságára. Most, hogy a választások ezt a bizonyítékokat szolgáltatták, nyomban sikerült a függő kölcsönt véglegesíteni. A hosszúlejáratú állami nagy kötvény-kölcsön a tőkepiacok mai helyzetében, — amint ezt Bethlen István debreceni beszédében is jelezte — nem érhető el annál kevésbbé, mert Hoover-féle akció bizonytalan kimenetele rendkívül tartózkodóvá tette a nemzetközi tőkét. Annál jobb bizonyítványt állit ki a magyar állam hitelképességéről és a budapesti nagy bankok megalapozott presztiséről az az örvendetes tény, hogy a nyugtalanság és bizonytalanság napjaiban is megtudtuk kapni a világ tőkepiacaitól ezt az átmeneti kölcsönt, még pedig teljes normális formában, kincstári jegyek ellenében, anélkül, hogy bármiféle egyéb fedezetet vagy biztosítékot kellene lekötnünk. Itt nem aféle segélykölcsönről vagy mentőakcióról van szó, mint pl. a német jegybank, avagy Ausztria mentési kölcsöneiről, amelyekkel a világ nagy jegybankjai elhárították Németország és Ausztria gazdasági összeomlását. A magyar Ötmillió fontos kincstári jegykölcsönből négymillió fontot vesz át a külföldi tőke, ennek sorában a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, amely a jegybankok kooperációjára alakult meg, és a Magyar Nemzeti Bankkal is állandó benső összeköttetést tart fenn. A budapesti nagy pénzintézetek kipróbált teherbíró képességüket újból dokumentálják azzal, hogy nemcsak, hogy megszerezték külföldi összeköttetéseik révén a négymillió fontot odakünn, hanem még komoly helyzetben is át tudnak venni a saját számlájukra egymillió fontot. És amellett ez a négymillió font összeg csak legalsóbb határát jelzi a mostani függő kölcsönnek, mert lehetséges, hogy még ezenfelül is sikerül majd állami kincstárjegyet a külföldön kihelyezni. Nem lehet kétséges, hogy ennek a közel 140 milliós devizának a magyar gazdasági életre megtermékenyítő hatása lesz. Az államháztartásnak módja nyílik a beruházási munkákért járó összegeket kiegyenlíteni, ami a mezőgazdaság és a többi közgazdasági ágazat megsegítésére fordítandó összegekkel együtt az egész magángazdaságba friss vérkeringést fog hozni. Ezenkívül a devizák importja folytán a Nemzeti Bank készlete is jelentékenyen emelkedni fog, ami arra képesíti a Jegyintézetet, hogy a közgazdasági hitelellátást az eddiginél fokozottabb mértékben végezhesse és amellett teljesen felvértezve teljesíthesse a legfőbb hivatását, a valuta nemzetközi értékének megóvását. Minden pártpolitikai szemponttól eltekintve és teljesen mellőzve azt, hogy ez a sikeres kölcsön művelet egyúttal a kormányzatnak is nagy sikere: el kell ismernünk, hogy ez a nehéz időkben érkező külföldi hitel gazdasági életünknek javára szolgál és előnyére, mert ennek birtokában kivárhatjuk azt az időpontot, amikor a nemzetközi tőkepiacok várható javulásával a hosszúlejáratú állami kötvénykölcsön megfelelő feltételek mellett a külföldön meg lesz szerezhető. Á földmivesek szénbányáját bórbeadják ismeretlen szerződéssel Az esztergomi határ gazdag széntelepekben. A föld kincseket rejt magában. Szén van a Diósvölgyben, a Kúrián a Sashegyen, a Kőalján és az Okbán-hegyen. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy gazdag széntelepeknek van birtokában a földmivesnép és mégis teljesen eladósodott. Lelkiismeretlen dolog volt az, hogy nem engedték a népet a szén kiaknázására és hogy ezt a jövedelmi forrást felhasználva a városon is segítsenek. Vasárnap értekezlet volt a Belvárosi Olvasókörben, ahol arról volt szó, hogy a szénbányát átadják és megkössék a szerződést. Az értekezleten többen követelték, hogy módositsanak a szerződésen a földmivesnép érdekei védelmében, amit egyben a közérdek is megkövetel. Valamelyes módosítás megtörtént, de amikor egyesek azt kérték, hogy ezt olvassák fel, ez elől elzárkóztak és azt mondták, hogy „felesleges a módosításokat felolvasni." Megalakult egy húszas bizottság, és azt kívánták, vegyék bele a módosításokba azt is, hogy ha rossz szénpiac vagy rossz pénzügyi viszonyok miatt a szén kiaknázása megszűnnék, azt csak a húszas bizottság beleegyezésével lehessen a törvényes kereteken belül megszüntetni. Azt is kívánták, hogy a bérlő azonnal legyen köteles megtéríteni. Kötelezettséggé akarják tenni azt is, hogy a bérlő határozott szén meny nyiséget aknázzon ki naponkint. Figyelembe sem vették ezeket a fontos pontokat, amelyek nemcsak a földmivesek, hanem a város érde keit :s védenék. A helyzet a szénbánya-ügyben az, hogy sokan nem ismerik a szeíy ződéstervezetet. A bánya kiaknázása csak hetven év múlva történik, vagyis nem a jelenben látja hasznát a bányának a földmivesnép, hanem akkor amikor a mostani birtokosok is a föld alatt nyugosznak. A város és a nép súlyos helyzete azt követeli, hogy a jelenben használják fel a gazdag jövedelmi forrást. Meg kell értenie a földmives népnek, hogy a bányajogot nem szabad átengednie egy tál lencséért. A földmivesnép nagyon jól tudja, hogy mi az érdeke és ezért nem szükséges, hogy Mátéffy járjon közbe a szerződés megkötésénél. Életbevágóan szükséges, hogy a kormány a földmivesnép érdekeinek védelmére mielőbb beavatkozzék és akadályozzon meg olyan szerződést, mely a közérdek ellen szól. Beszámoló az esztergomi bencésgimnázinm elmúlt tanévéről A bencés gimnázium rendkívül tartalmas és értékes értesítőt adott ki az 1930—31. tanévről Mattyasóvszky Kasszián dr. igazgató közlésében. A bevezető cikket Koszterszitz József, a soproni Szent Imre igazgatója irta a. mai idők nevelési módszereiről. Értékes fejezete az értesítőnek Királyfalvy Kraft Károly festőművész freskóinak ismertetése, amelyet Mihályi Ernő dr. pannonhalmi főiskolai bencéstanár irt meg művészi tökéletességgel. Külön beszámolót kapunk az intézet Szent Imre-ünnepségeiről. Királyfalvy-Kraft Károly freskóit külön műmellékleten találjuk az értesítőben és a nyomdai kivitel a Laiszky könyvnyomda kitűnő munkáját dicséri. Szociális munkáról és tevékenységről, de egyben a bencés szellem továbbié jlesztéséről a Bencésdiákok Szövetsége tesz tanúságot. Megemlékezik az értesítő a szövetség üléseiről, amelyen részt vett a bíboros hercegprímás is és teljes egészében hozza Gróh József dr. elnöki megnyitó be szédét. Az országban első helyen áll a bencések cserkészképzése is, amely Mattyasóvszky Kasszián főparancsnok vezetésével szép jövőre jogosít. Az intézetben 621 nyilvános tanuló és 145 magántanuló vétetett fel, összesen tehát 756 tanuló. Előmenetel szerint jelesrendű 82, jórendű 152, elégségesrendű 233, egy tárgyból elégtelen 75, két tárgyból elégtelen 24, több tárgyból 21. i Az érettségi vizsgálatok eredménye a következő : Jelesen érettek : Banka József, Dévai Tibor, Dicsőn" Endre, Géczy János, Hántó Kálmán, Jankó László, Kapuy Károly, Kollárovits Ágoston, Kottra Mihály, Krón Frigyes, Kutasi Károly, Lakner Ferenc, Nagyfejű Ferenc, Schandl Károly, Simon Endre, Tóth József, Orosz M. GonPelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 0 Cu < Cri öltönyöket és felöltöket g a legújabb divat szerint mérsékelt áron készít kedvező fizetési °- feltételek mellett Úgyszintén hozott szövetből is.