Esztergom és Vidéke, 1931

1931-07-16 / 57.szám

zága, Rusznyák M. Letícia, Törcsi János, Vajda Sándor. Jól érettek : Bábszky Gyula, Czinder Géza, Csimma Sándor, Doehner György, Élő József, Farkas László, Fodróczi Ernő, Gábris Ödön, Gorenz Ferenc, Gyetvay Géza, Hoffmann Lajos, Horváth József, Jacob Gusztáv, Jóba László, Kiss Jenő, Köles István, Kubovics Kálmán, Kurucz László, Michels Jenő, Pálya Celesztin, Réichenbach István, Selényi László, Sólymos Albert, Sólymos Tibor, Spaczel István, Szakács Károly, Szolár Béla, Szekrényessy Margit, Tóth Róbert, Tóth-Turczer Nándor. Érettek. Bády Ferenc, Csordás Mihály, Deák Béla, Ebergényi Lajos, Ferenczi Tibor, Glázer Miklós, Hasenbeck Miklós, Heincz Frigyes, Jarabek Károly, Knorr Aurél, Krén János, Lerner Sándor, Margó Pál, Medza Ernő, Meilinger Lajos, Putz György, Reichart Imre, Sváb Pál, Szabó István, Szokob Ferenc, Szölgyémy József, Tóth László, Vaszary Kálmán, Winkler József. Az érettségizettek közül visszavetettek két hónapra négyet Az érettségizettek közül papi pályára ment 45, tanárira 5, katonaira 10, jogira 6, orvosira 5, mérnökire 5 és jegyzőire 2. Életbelépett az új gabonaértékesítés! rendelet A vasárnap életbelépett új gabonarendelet lényeges változásokat tartalmaz amellett, hogy ugyanazokat a célokat szolgálja, amelyeket már az elmúlt évben is elérni kívántak a gabonarendelettel, vagyis elsősorban azt, hogy a mezőgazdasági termelést rentábilissá tegye és a gabonának olyan eladási árat biztosítson, amelyben a termelő az előállítási költségeken kivül a maga szerény polgári hasznát is megtalálja. Ezt a célt természetesen csak úgy lehet elérni, ha a gabona áralakulását függeüeniteni tudják a világpiaci árak tói s mivel a világpiaci árak a túltermelés következtében folytonosan csökkenő tendenciát mutatnak, nem bizonyult elégségesnek a tavalyi 3 pengős boletta, hanem azt 6 pengőre kellett felemelni. Főbb rendelkezéseiben a most kibocsátott rendelet alig tér el a tavalyitól és lényeges változás csak abban mutatkozik, hogy mig tavaly az exportgabona és liszt kiadásainak fedezetét külön „adókból" szerezte be a kormány, addig az idén a kiviteli térítéseket és egyéb ezzel kapcsolatos költségeket magából a gabonajegyek árából iparkodik a kormány megszerezni. A rendelet a gabonajegy értékét 10 pen. göben állapította meg, melyből a termelő 6 pengős szelvényt kap, a fennmaradó 4 pengő pedig arra szolgál, hogy a külföldre történő buza- és lisztszállitásoknál a világpiaci ár, helyesebben az illető ország piaci ára és a gabonajeggyel terhelt magyar gabona ára között mutatkozó különbség megtéríthető legyen. A hat pengős szelvény összegéből úgy, mint az elmúlt évben, az idén is, 3 pengőt a termelő adótartozására kell elszámolni, 3 pengőt készpénzben kap a termelő, ha azonban hátraléka nincs, az egész 6 pengőt készpénzben kapja meg. A gabonajegy 10 pengős árából, mint emiitettük, 4 pengő a kincstárt illeti s a hovaforditás ellenőrzése érdekében szigora rendelkezéseket kellett életbeléptetni aziránt, hogy gabonajegy nélkül senki se vásárolhasson gabonát. E cél érdekében a vámőrlés kereteit lényegesen megszorítja és a malmok vámőrlésre gabonajegy nélkül csak olyanok gabonáját fogadhatják el, akikre vonatkozólag ezt a rendelet lehetővé teszi. Gabonajegy nélkül a következők jogosultak gabonát őröltetni és pedig a következő mennyiségekben : • 1. a gazda annyit, amennyire háztartásában szüksége van ; 2. mezőgazdasági cselédek és munkások ugyancsak háztartási szükségletük erejéig; 3. lelkész, tanitó, egyházi és községi alkalmazottak a javadalmazásuk fejében járó gabonából annyit, amenynyi saját háztartásukban szükséges; 4. a föld haszonbérbeadója a haszonbér fejében neki kiszolgáltatott gabonából saját és alkalmazottai háztartására szükséges mennyiséget; 5. a malom a vámgabonából saját és alkalmazottai szükségletére elegendő mennyiséget. A rendelet az őrlési tanúsítvány rendszerét mellőzi, de kötelességévé teszi a malmoknak, ellenőrizzék, hogy az őröltető jogosult-e gabonajegy nélkül őröltetni. A rendelet az eddig érvényes liszt forgalmiadó helyébe, mely fehér liszteknél a liszt értékének 10 százaléka, sötét lisztnél pedig 3 százaléka volt, egységes kulccsal lisztforgalmi adóváltságot állapit meg. A lisztforgalmiadóváltság alapján nem az őrlemény értéke, hanem a megőrölt gabona mennyisége. Egy mázsa gabona után 2 50 pengő a lisztforgalmiadóváltság, ami 8 százalékos adókulcsnak felel meg. Minthogy azonban az újbúzából kiőrlendő lisztek árai természetszerűen magasabbak lesznek, ez az adó 6 százalékot sem fog tenni, úgy hogy ez az adóátalányi rendszer a múlthoz képest lényeges könnyítést jelent. A rozs után semmiféle lisztforgalmiadót nem kell fizetni. A vámőrlés szigorú korlátozásával eléri a rendelet, hogy a gabonalevél értékéből 4 pengő a kincstár birtokába jusson, leszámítva a kivételeket. A vámmalom vámkeresete után köteles megfizetni a kétszázalékos általános forgalmiadót, azonkívül a szemes állap jttan eladott vámkeresete után a gabonajegy szelvényének értékét, a 6 pengőt befizetni, amivel szemben természetesen az eladáskor kapott 6 pengős szelvény értékét részben adófizetés, részben készpénzzel való beváltás utján megkapja. Ha a vámmalom vámkeresetét felőrölve akarja értékesíteni, métermázsánként 4 pengőt köteles megfizetni. A rendelet végrehajtása természetesen komoly és szigorú ellenőrzést tesz szükségessé a vámmalmok részére s e tekintetben a rendelet igen sok rendelkezést tartalmaz. A haszonbérlő és bérbeadó jogviszonya tekintetében is tisztázza a kérdést a rendelet, ami az elmúlt évi rendelethez képest nagy haladást jelent. A rendelet szerint a haszonbérbeadó nem köteles a haszonbér fejében beszolgáltatott gabonáért gabonajegyet átadni a bérlőnek, hanem készpénzbeli köteles minden métermázsa buza után 3 pengőt megfizetni. Ilymódon a bérlő részére biztosítva van az a jövedelem, melyet részére a rendelet már tavaly biztosított, amikor a haszonbérbeadó köteles volt 3 pengő gabonajegyet is átadni. Ha most a haszonbérbeadó a gabonát értékesiti, a vevőtől megkapja a gabonajegy 6 pengős szelvényét s ezt részben adófizetésre fordíthatja, részben készpénzben visszakapja. Igy tehát a bérlő helyzete a mult évihez képest nem rosszabbodott, viszont a bérbeadó a haszonbér fejében kapott gabonáját 3 pengős haszonnal tudja értékesíteni. A rendelet többi rendelkezései lényegében azonosak a mult évi rendelettel. Rövidesen döntenek a borfogyasztási adó mérsékléséről A borfogyasztási adó sokat vitatott kérdésében ugylátszik — végre megtörténik a döntés. A szőlősgazdák érdekképviseletének a mult héten tartott nagygyűlése után a pénzügyminisztériumban a borfogyasztási adó ügyében értekezlet volt a szakemberek közben jöttével. A szőlősgazdák a borfogyasztási adó teljes eltörlését sürgetik, azonban az illetékes körök részéről olyan kijelentés hangzott el, hogy a borfogyasztási adó teljes eltörléséről jelenleg nem lehet szó, csupán a fogyasztási adó mérséklése jöhet számításba. Az adót teljesen törölni azért nem lehet, mivel a borfogyasztási adónak eltörlése helyett más oldalról kellene megterhelni a gazdákat és igy az adó eltörlése végeredményben előnyt nem jelentene. Segélyt fognak kapni a kis nadikölcsőnjegyzők Ernszt Sándor népjóléti miniszter aki mindjárt minisztersége elején bejelentette, hogy a hadikölcsönjegyzés károsultjain segíteni akar, megtette a lépéseket az ígéretének beváltására. Ezentúl ugyanis minden kisjegyző aki ötezer koronánál kisebb, de legalább kétezer korona névértékű hadikölcsönt jegyzett, indokolt esetben folyamodhat segélyért. Természetesen elsősorban azok jönnek számításba, akik rendkívüli méltánylást érdemlő szegények, azonkívül a sokgyermekes családok, aggkofúak, hadirokkantak és hadiözvegyek. A támogatást kérelmező és jól megindokolt kérvényeket közvetlenül a népjóléti minisztériumhoz lehet most már intézni, ahol intézkedés történt aziránt, hogy e kérvények feldolgozását azonnal kezdjék meg. A minisztérium hadikölcsönosztálya a helyi hatóságokat megfelelő eljárásra- utasítva fogja elintézni a beérkező kérvények előreláthatóan nagy tömegét. Épen ezért az idei segélyek kiutalása előreláthatóan csak szeptember táján fog megkezdődni, mert egyrészt a nyári szabadságok, másrészt a kérvények nagy tömegének a jelentkezés sorrendjében történő újbóli feldolgozása miatt megfelelő előkészítési időre van szükség. Nyolc európai nagy városban tartottak előadást Esztergom nevezetességeiről A Magyar Nemzeti Szövetség megbízásából Lukács Gyula dr. m. kir. pénzügyi fogalmazó, a Magyar Nemzeti Szövetség Eszperantó Osztályának vezetője, külföldi körútja alkalmával nyolc városban tartott előadást Magyarországról eszperantó nyelven. Ez alkalommal mutatta be a város polgármestere által rendelkezésére bocsátott adatok alapján és diapozitivek felhasználásával Esztergom város nevezetességeit is. Az első előadást Parisban a világhírű egyetemen Sorbonne-on nagy számú és előkelő közönség hallgatta végig. A második állomás Orleans volt, ahol a nagyszámú közönség előtt megtartott előadás sikerén a megjelent huszonkét magyar honfitárs is büszkén osztozott. Le Mans volt a harmadik előadás színhelye, mely kis város lelkes közönsége igen meleg érdeklődéssel kisérte az előadás felvilágosító szavait. Tours városában a sikerült előadáson kivül Lukács Gyula dr. még abban a megtiszteltetésben is részesült, hogy az ottani ünnepi hét rendezősége felkérésére egy külön utcai rádióhangverseny keretén belül is nagy sikerrel bemutathatta a magyar dal szépségét. A következő állomás Linoges volt, ahol a nagyszámú előkelő hallgatóságon kívül a helyi lapok is nagyon kedvezően nyilatkoztak az előadásról és törtek lándzsát a magyar probléma mellett. Strassbourg város előadásán a szépszámú külföldi hallgatóságon kivül még 200 magyar vett részt. A franciaországi sikerek méltó folytatása volt Lukács Gyula németországi és osztrák szereplése, aki ugy Dietramszellben (Bajorország) Hindenburg elnök nyári tartózkodási helyén, valamint Bécscen is igen jól sikerült előadásokat folytatott. Königsgrube porosz szalon fűtőszenet és kokszot augusztusi szállításra, olcsó nyári áron csak most lehet még előjegyezni! Marosi lézsef és Fia szénosztályában Esztergom.