Esztergom és Vidéke, 1931

1931-06-25 / 51.szám

rétől, eladja egyik jó földecskéjét és ha összeszámláljuk és levonjuk a föld árából a fogyasztási adót, a tár­sadalombiztositót, akkor annyi marad annak a gazdának, hogy alig vehet belőle egy pohár sört. Hát t. Uraim, tovább igy nem mehet, gazdasági tekintetben irány, változásnak kell következnie. S ennek az irányváltoztatásnak sem­miesetre sem lehet más iránya, mint az, hogy a magyar gazdasági termé­keknek piacot kell adni. Mi kis emberek vagyunk, mi a külpolitikához nem értünk, de az én meggyőződésem szerint a kenyér és külpolitika ezen a ponton találkozik. Én sohasem tudtam megérteni és ma sem értem meg, hogy 12 esz­tendő óta a magyar kormány miért nem folytatott egy egészséges poli­tikát, azzal az Ausztriával, amellyel Magyarország félszázadon keresztül vámközösségben élt. Ugy van 1 Ugy van ! Ez a két állam egymásra van utalva. Ausztria idegenforgalmának legtekintélyesebb részét Magyaror­szág teszi ki. Ugy van! Ugy van! Ausztria rá van szorulva mező M. t. Uraim! A mezőgazdaság fellendítésének tulaldonképpeni alapja Magyarországban minden társadalmi osztály egészséges gondolkozása. Ha a mezőgazdaság keresőképes, akkor van keresete a kisiparnak. Ugy van ! Ugy van 1 Nem az a fontos, hogy a népjó­léti költségvetés tárcájában milliók legyenek felvéve. A magyar embernek nem bo­lettacsizma kell, hanem ke­nyér. A magyar ember gyermekeit nem fürdőre viszi, a magyar szülőnek az kell, hogy a megélhetés forrását keresse gyermekei számára. Ugy van! Ugy van! (Nagy éljen­zés és taps.) Nem kell, hogy egy miniszter sok­millióval rendelkezzek és az a pro­tekció és baráti összeköttetéseknek út ján kerüljön egyes polgárokhoz, ez a polgári önérzetet sérti, megalázza ; ez a magyar ember természetével ellenkezik. Egészséges fe lődést kell teremteni a mezőgazdaságnak. A kis­ipar mesterséges támogatására nincs szükség. Kenyér kell a kisiparnak, munkája révén, amelyet akkor fog megkapni, ha a magyar mezőgazdaság életképes lesz. De nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a kereskedelmet is segítsük. Ellensége vagyok minden olyan tö­rekvésnek, amelynek az a célja, hogy ugyanakkor, amikor a kereskedők, akik saját pénzükkel, saját energiá­jukkal dolgoznak és óriási adókat fizetnek, az állam konkurrenciája ré­vén tönkremenjenek. A szabad kereskedelem tette naggyá Hollandiát, Német­országot és Franciaországot. A szabadkereskedelem, a magyar mezőgazdaságnak termelése, ezek az alapok, amelyek legbiztosabb bázisát képezik egy nemzet anyagi boldogu­lásának. Ugy van 1 Ugy van 1 Különösen is hangsúlyoznom kell mélyen tisztelt Uraim és Hölgyeim, az építőipar jelentőségét A magyar gazdának soha sem volt tulajdonsága, hogy a ládafiában tartsa a pénzt. Annak érdekében áll, hogy gazdasági termékeinkre, viszont Ma­gyarországnak áldásos lehet, hogy olcsó iparcikkekhez juthat. Amikor ennyire meg van az egymásrautalt­ságnak a kérdése, amikor Magyaror­szág Ausztriával évszázadokon há­zasságban élt, akkor nem tudom megérteni, miért nem nyújtott Magyar­ország megértő, baráti job­bot Ausztriának és miért nem keresi azzal egy egész­séges gazdasági együttműködésnek az útját. Magyarország ezalatt a 12 év alatt keresztény szocializmus je­gyében élt és ugyanazon idő alatt annak az Ausztriának, azt lehet mon­dani, feltétlen ura volt. Keresni kell a békés megegyezés útját Ausztriá­val. Nekünk ott kell megtalálnunk kül­politikai érvényesülésünket és mező­gazdasági termékeinknek elhelyezését. Egy egy fantasztikus dolog volt Portugáliával és Spa­nyolországgal — százezres összegek segítségével — kap­csolatokat fenntartani r és szerződéseket kötni olyan álla­mokkal, amelyekkel nekünk semmi néven nevezendő összeköttetésünk nincs. az épíiőipar meginduljon, mert an nak segítségével 50—60 iparág ju munkához. Nagyjelentőségű az építő­ipar azért is, mert az egész Szenttamás az építőiparból él és ha sikerül azoknak ezt adni, ak­kor óriási horderejű munkát végez­tünk Esztergomban. M. t. Polgártársak! Én egész éle­temben mindig nagyon takarékos em­ber voltam és a görögök azt mond­ják, hogy az államnak éppen úgy kell élnie, mint a legegyszerűbb pol gárnak. Meggyőződésem szerint az államnak takarékosan kell élnie. Sajnos, e takarékosságnak ezt a nyo­mait nem sikerült minden vonatko­zásban felfedezni. Sok irányban lát­tuk, hogy a magyar állam berendez­kedése psm egészen takarékos. A bürokrácia, a hivatali szer­vezet, olyan mértékben fej­lődött ki, hogy ma Magyar­országon több hivatalnok van, mint volt Nagy-Magyar­országon. Ugy van 1 Ugy van! E tekintetben kell korlátokat fel­állítani. A földbirtokot már szétosztották, de az OFB még most is meg van. Ugy van! Ugy van I (Éljenzés.) A múltkor Ripáriában egy polgár­társunk 2 szobás kis lakását elakarta adni, de a bizottság nem engedé­lyezte. Felmentem a bizottsághoz és azt válaszolták, hogy : Ja kérem, ezt nekünk tanácsban kell megállapíta­nunk, hogy a vevő érdemes-e arra, hogy ezt a házat megvegye." Hát szabad kérdeznem, ha az erdei vad nak lehet férőhelye, akkor kell, hogy legyen az embernek is. Az ember­nek, akinek felesége van, családja van, hát kell-e több érdem ahhoz, hogy legyen neki is egy kis viskója. Mi nem tudunk Lillafüredeket építeni. Akkor, amikor Nagy-Magyaror­szág nem tudott csillogó, fénylő minisz­tériumokat építeni, akkor a kis Magyar­ország sokkal fénylőbbeket, csillo­góbbakat épit. Takarékoskodni kell azért is, mert nem birjuk el azokat a mindenféle sallangokat, amelyek azokkal kapcsolatosan ránehezednek a polgárokra, és gazdasági életre. És takarékoskodnunk kell azért is, mert nagy és komoly kötelezett­ségeink vannak- e háborúból, azok­kal szemben, akik hadikölcsönöket jegyeztek és az állam ma is tartozik nekik. De még nagyobb jelentőségű adós ságnak a hadirokkantakkal szemben, akik tönkre mentek és ma közse­gélyre vannak utalva. Ha én sorba I állittanám e veszteséget szenvedet-' Hive vagyok ennek azért, mert a polgárok szabadon, függetlenül, kényszer befolyás mentesen csak akkor gyakorolhatják polgári jogai­kat, ha ez titkosan történik. (Taps­vihar, tomboló éljenzés). De, m. t. Uraim, ez egész elhomályosuló szem­pont amellett, amiért én á titkos ezeket az értékeket csak titkos választójog ut­ján lehet életrehivni. • Én nem tudom okszerűségét talál­ni ennek, hogy mindig egy, talán részeiben vánnyadt társadalmi osz­tályból készüljenek ki azok, akik az országot kormányozzák. Úgy van ! Úgy van ! Egy nemzetnek a léte, egy nem­zetnek exisztenciája nem alakulhat egy kormánynak és szűkkörü társa­ságának erőin. Egy nemzetnek az élete az egész népréteg vállain kell, hogy nyugodjék, Nem beszélek általánosságban egy pár évvel ez előtt halt meg Ebner, aki Vilmos császár után az állam feje lett. Hindenburg előde volt. 40 éves korában a Német birodalom eltemette őt, mint nagy fiát és ez az Ébner 28 éves korában ssijgyártósegéd volt. Annak nem volt diplomája, vizsgája, de volt esze, tudása, ké­pessége és volt mellette a németek nek titkos választójoga. Stressemann, aki pár esztendővel ez előtt, azt le­het mondani, legyőzött állapotában A vízvezeték létesítésével (Egy hang) rá van a házakra táblázva. Derültség.) a legtöbb kisemberre olyan óriási kár nehezedett, amelyet nem lehet elbírni. Úgy van ! Úgy van ! Mig a régebbi esztendőkben a gazdák borterméséből el tudták tar­tani a családjukat, ma a borból nem tudják kifi­zetni a vizet (Derültség, lelkes éljenzés I) Ha vala­ki egy erdei patak mellett épiti fel házát, az el van készülve, hogy jön egyszer egy óriási zivatar és el fog­ja mosni az áradás a házát, az, hogy a vízvezeték egypár csöppje vigye el valaki há zát ez valami olyan helyzet, amely rettenetes. Ezzel egy olyan óriási teher neheze­dik a polgárságra, ez egy olyan kérdőjel városunk életében,* amely mindig egy fekete pont volt, amely mindig egy megoldatlan probléma és meggyőződésem szerint akárki vegye át Esztergomban a vezetői szerepet, ezzel a kérdéssel nagyon komolyan kell foglalkozni. (Hosszantartó éljenzés.) A második kérdés, amely szintén örök problémája Esztergomnak, a hegyiutak kérdése. tekét és szembeállítanám a hadirok­kantakat, én azt hiszem, mindenki megadná rá a választ, hogy először jönnek a hadirokkantak és csak azután a többiek. Ügy van! Úgy van 1 Lelkes éljenzés 1 Az általános polgári jogokra nézve ki kell jelentenem, hogy választójognak hive vagyok. Itt nagy számban vannak mező­gazdák, akik tudják, hogyha földjük tetejét szántják meg, kevesebb ter­mésre van kilátásunk, mintha mélyebb­re szántanak, a föld nemes anyago­kat tartalmaz. ura volt a Népszövetségnek, 18 éves korában csaposlegény volt. Meg vagyok ró a győződve, hogy a magyar nemzet mélységes rétegeiből is kifognak emelkedni ilyea erők. Ezek is hatalmas értékekhez fogják az országot juttatni. Esztergom városnak ma egy halott­ja van, egv iparos embernek, Far­kas Tivadarnak a személyében. Ez az egyszerű, két kezével dolgozó polgár talán, ha más ország szülötje lett volna, az ő okosságával, bölcses­ségével Stressemman helyét foglalta volna el. Azért vagyok én hive a tit­kos választójognak, mert lehe­tetlenség, hogy mindég csak a társadalom felszínén élő emberekből az összekötteté­sek és a protekció erejével emelkedjenek fel emberek az ország kormányzására és nem azok, akik Istentől kapott hivatottságuknál fogva alkalmasak arra, hogy egy nemzet sorsát egész­séges irányba tereljék. Éljen 1 Éljen i Amikor Esztergom határa legtekin­télyesebb része és amikor a hegyiutak olyanok, hogy azokon sokszor még gyalog is alig lehet közlekedni, akkor nem lehet reményünk arra, hogy azo­kon a területeken értékeket tudunk ter­melni. Meg kell találni a módot, hogy a mezőgazdák hozzá is tudjanak jutni földjeinek terméséhez. Mert hiszen elveszik tőlük a termelés lehetősé­gét. Ugyan ilyen kérdés a legelő kérdése. A mai viszonyok között mégis csak a marha az, amelynek eladásával a gazda legjobban segít magán. De hogyan neveljen marhát, amikor a marha már csak száraz rostokokat talál. Esztergom város gazdasági életének legsúlyosabb kérdése a legelő kérdése. Olyan legelő legyen mint egy német legelő, amely ontja a szénát és alkalmas erősítője a mi mezőgazdaságunk legfontosabb részé­nek, az állattenyésztésnél. A bor ára 16 fillér, az adója szintén 16 fillér. Úgy van ! Úgy van I Éljen ! Igazuk van, sokszor az adó több, mint amennyi a bornak magának a termelési költsége. Ezen a ponton is sürgős változtatást kell eszközölni. Én egész mértékben helyeselni tudom azt a törekvést, amely Eszter­Az élet útja ma a kenyér útja. teljesen egyetértek gróf Apponyi Alberttel, mert hive vagyok az általános és titkos választójognak. A magyar faj mélyében hatalmas értékek vannak elrejtve. Esztergomban a vizdij, a hegyi utak, a le­gelők és borfogyasztási adók és vasgyárak ügyével kell foglalkoznom.

Next

/
Thumbnails
Contents