Esztergom és Vidéke, 1931
1931-05-07 / 37.szám
ESZTCRGGHoYIUfKE ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 37. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 7 Szerkesztőségés kiadóhivatal Simor-utca20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér i 1 millió pengőért 30 évre mond le Esztergom a legnagyobb jövedelmi forrásáról — Pénzügyi és politikai vélemény a szanálásról. Esztergom polgársága még sohasem mutatott olyan nagy érdeklődést a város közügyei iránt, mint ebben az évben. A polgárság élete egy a városéval: 100 százalékos pótadó, nagy munkanélküliség, eladósodás és pénztelenség nehezedik a polgárokra, a tönk szélén áll a kereskedelem, a helyzet kétségbeejtő, ipari életről beszélni sem lehet, mert nincs munka, a földmives nép váltókból él, az adót nem birja fizetni, a vizdij még a bor árából sem telik, a város pedig ötmillió pengő adósságtól roskad; felfüggesztették a polgármestert, fegyelmi vizsgálatok indultak, izgalmas napok voltak és jött a szanálási terv, amelytől nemcsak a város, de minden polgár a megváltást várta. Amikor januárban Huszár Aladár dr. főispán feltárta a város helyzetét és azt mondta, hogy új rendszert és tiszta levegőt akar látni a városházán, helyeseltünk, mert valóban nem lehetett tűrni tovább ezt a helyzetet. Még jobban örültünk és bíztunk a helyzet javulásában, amikor azt mondotta a főispán, hogy kétmillió pengő kölcsönt fog szerezni a városnak. Elmúlt négy hónap és a szanálási tervből a legnagyobb megdöbbenéssel azt látjuk, hogy hire-hamva sincs a megígért kétmillió pengőnek, és a főispán ugy akar segíteni a városon, hogy bérbeadja a Közüzemi Rt-ot. Mint ismeretes, a bérbeadással a város megkapná a 30 évi bér ősszegét: 1 millió 400 ezer pengőt, ezenfelül 1 millió pengő kölcsönt. Ezzel a 2 millió 400 ezer pengővel megszabadulnánk a Közüzemi Rt. és a város nehéz adósságaitól. Amikor a polgárság látta, hogy a beígért 2 millió pengő kölcsönből nem lett semmi, nem tehetett mást, mint hogy mérlegelje a Közüzemi Rt. bérbeadását. Az „Esztergom és Vidéke" a legnagyobb tárgyilagossággal foglalkozott a bérbeadással és kétoldalról tárta fel a helyzetet: segít-e Huszár főispán szanálási terve Esztergom város súlyos helyzetén és hogy a Közüzemi bérbeadása folytán milyen előnyök vagy hátrányok származhatnak ? A legutóbbi cikkben csak négy vezetőférfi szólalt meg, de már ebből a négy véleményből is azt láttuk, hogy a Közüzemi bérbeadását az ismert tervezet szerint elfogadni nem lehet, sőt nem szabad, mert a város közérdeke tiltja. A közvélemény is azt tanúsítja, ha megkérdezünk földművest, iparost, kereskedőt, vezetőembereket, valamennyien azt mondják, hogy Esztergom károsodni fog ezzel a bérbeadással és harminc évig fogja megsinyleni ezt a bérbeadást. Az alább következőkben városi vezetők, pénzintézeti igazgatók, matematikusok, egyházi férfiak és világi politikusok, üzletszakértők véleményét adom. Egy földműves képviselő véleménye egymagában is igazolja a bérbeadás veszedelmét, azt mondja, hogy a Közüzemi bérbeadása épen olyan lenne, mint amikor nagy befektetéssel és nehéz munkával egy szőlőt létesítünk és azt akkor adjuk el, amikor már termést, hasznot hozna. A Közüzemi bérbeadásáról irt cikket és a nyilatkozatokat azért nem folytattuk, mert meg akartuk várni a szerződést. Ez már el is készült és most a kész tervből, a határozott szövegből világosan láthatjuk, hogy mit akarnak a bérbeadással. Most már felesleges vitatkozni, most már nem lehet magyarázni, mert csak egy szó kell a döntésre : igen vagy nem. Elfogadhatjuk e a szerződést vagy nem? Mit mond a szerződés? A szerződést egy határozat kíséretében Glatz Gyula helyettes polgármester adta ki. Ebben a határozatban azt olvassuk, hogy a szerződés 1—1 példányát kiadták jogi, pénzügyi és műszaki véleményezés céljából. Külön fogja tanulmányozni Etter Jenő dr. városi főügyész, László István pénzügyi tanácsos és Homor Kálmán főmérnök akiknek május hó 5-éig kellett véleményt mondaniok. Mire e sorok megjelennek, ezek a vélemények a polgármester asztalán feküsznek, de igy is hangsúlyoznunk kell, hogy ezeknek a véleményeknek a felelősség teljes vállalásából kell eredniök és a közérdeket tartalmazniuk. Tudjuk ugyan, hogy függő helyzet áll fenn, illetőleg a függő helyzet is befolyással lehet a véleményre, de mégis gerincességet kell követelnünk. Ha ezt fogjuk a véleményekben látni, a közakaratot tudjuk védelembe állítani. Megkapták a szerződést a pénzügyi és jogügyi bizottsági tagok is. Ezeknek május 7 ig kell választ adni, amikor bizottsági ülésen fogják az ügyet tárgyalni. Felhívták a Közüzemi Rt. elnökségét is, hogy amennyiben a szerződést elfogadják, készítsék elő a felszámolást és az üzem átadását. Itt nekünk az a véleményünk, hogy a Közüzemi semmi másra ne készüljön, mint csak arra, hogy vezetőségében legyen változás. Uj vezetőséget, a tisztviselők és a munkások meghagyásával és maradjon Esztergom kezében az üzem ! Huszonhat pontból áll a szerződés. Nem foglalkozunk valamennyivel, mert részletekbe nem akarunk bocsátkozni, csak a város létérdekét érintő pontokat tárjuk fel. A 3. paragrafusban ez áll: „a) A villamosmű bérleti díja fejében évenkint P 125.000 azaz Egyszázhuszonötezer pengő fizetendő, mely kötelezettséget a Hungária a villamosmű átadásakor egyszersmindenkorra szóló P1,400.000 azaz Egymilliónégyszázezer pengő készpénz lefizetésével tartozik megváltani. A városnak azonban jogában áll a szerződés tartama alatt bármikor egyévi előzetes értesítés mellett a fenti P 1,400.000 azaz Egymilliónégy százezer pengő megváltási összegnek még le nem amortizált részét — 30 évi teljes amortizációt és évi 8°/oos kamatot számításba véve — a Hungáriának készpénzben visszafizetni, mely esetben a Hungáriára jelen szerződésmég hátralévő ideje alatt az évi 125.000 P azaz egyszázhuszonötezer pengő fizetése válik kötelezővé." Itt meg kell állnunk. Az évi bér tehát 125 ezer pengő. Ha évenkint kapnánk ezt, akkor 30 év alatt ez az összeg kamat nélkül 3 millió 750 ezer pengőt tenne ki. A felét sem kapjuk meg és a szerződés aláírásával eldobnánk magunktól egy biztos nagy jövedelmet. Ez képtelenség! Abban nem hiszünk, hogy meg tudjuk váltani az í millió 400 ezer pengőt és hogy ezáltal az évi bért élvezhessük. Különben is kevés az évi 125.000 pengő bér. Ha legalább évi 150— 180 ezer pengő bérről lenne szó, még akkor is meg kellene gondolni a dolgot. A 3. paragrafus b) pontja ezeket mondja: „A Hungária köteles a villamosmű átadásával egyidejűleg a város részére, a város jelenlegi függő adósságának konvertálása céljából P 1.155 000 azaz Egymilliószázötvenötezer pengő összegű kölcsönt szerezni, amelynek fedezésére a város megfelelő biztosité kot tartozik nyújtani. Miután a mai pénzügyi viszonyok mellett hosszú lejáratú kölcsön nem szerezhető, ezért a Hungária két évre szóló függő kölcsönt szerez a város részére, melynek kamatozása az évi 8 X U (Nyolcegynegyed) °/o-ot meg nem haladhatja. A Hungária a függő kölcsön lejárta után összeköttetéseinek felhasználásával törekedni fog annak meghosszabbítását kieszközölni, természetesen mindenkor a város részéről kellő biztosíték nyújtását feltételezve. Mindenesetre kötelezi magát arra, hogy ha a város az első két év alatt a kölcsönt visszafizetni, vagy konvertálni nem tudná, a kölcsön lejáratát további két évvel meg hosszabbítja. A kölcsönnyújtás részletes feltételei külön szerződésben szabály ozandók. Eszerint az 1 millió pengős kölcsön csak 2 évre szól. Ha jól vesszük a dolgot, nem törtéi imp «*- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ házi szövött lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtat! k
