Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-19 / 32.szám

E5ZTERCQH«YMtfKE MHIIMII iiiimii^ mi mum n IÍHN i .iiiiiiiinjiinii IIIHII •• ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 32. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. VASÁRNAP, ÁPRILIS 19 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Bethlen István gróf jubileuma Április 14-én volt tiz esztendeje annak, hogy bethlenfalvi gróf cBethlen István dr. a kormányzó megbízása folytán élére állott a magyar politikai életnek, mint miniszterelnök és kormányt alakított, hogy kivezesse a kétség között, bizonytalanságban vergődő, megbénított és megcsonkított Magyarországot abból az útvesztőből, amibe a kegyetlen sorscsapások és a vesztett háború után keletkezett felfordulás és kavarodás döntötték. Tiz éves jubileumhoz érkeztünk tehát, amely fölött még azok sem haladhatnak el szótlanul és ünnepélyes meghatottság nélkül, kik politikai téren nem értenek mindenben egyet a vezérrel, vagy más politikai felfogásuk és elveiknél fogva itt-ott bírálattal, vagy kritikával és ellenlábas áramlatokkal kisérték törekvéseit és ténykedését, mert legyen bár pártember vagy ellenzéki politikus, jólétben élő, gondtalan és megelégedett életművész, vagy gondokkal küzdő, törődött polgár, legyen bár bölcs szemlélődő, vagy szenvedélyes és türelmetlen turáni temperamentum, mindenkinek egyformában kalapemelést és tiszteletet parancsol annak a tiz esztendőnek céltudatos és eredményes munkája, mi gróí Bethlen István tiz éves kormányelnöki pályafutását jellemzi. Nyugodt, boldog békeidőben is nehéz volt tiz évet kitartani egy-egy politikusnak a kormányon, mert a felelősség, a változó idő és a sorsfordulatok hamar megőrölték a legnagyobb koncepcióval rendelkező, legnagyobb nemzeti és emberbaráti céloktól hevülő, legszívósabb energiákat és a politikai morzsoló és soha nem pihenő malmában, de a most elmúlt tiz esztendő a multakhoz képest egyenesen titáni elé állította a nemzet vezéreit s köztük első sorban gróf Bethlen Istvánt, ennélfogva sokszorosan kiérdemelte az ország népétől, hogy érdeme szerint tekintsen fel reá a decenium alkalmából. Bethlen István gróf 1874-ben született a marostordamegyei Geruyeszegen. Oldalági leszármazottja a fejedelmi Bethlen családnak. Erdély viszontagságos .történelmének levegőjét, a székelység életerejét és nagy feladatokra hivatottság kötelességérzetét hozta magával a szülői házból. Gyermekéveit a mezősáradi ősi Bethlen-birtokokon töltötte. Mint serdültebb ifjút középiskolák végzésére a bécsi Theréziánumba adták szülei, majd a budapesti tudományegyetemen volt joghallgató és az 1898—98-ik években végezte a magyaróvári gazdasági akadémiát. Magyar-utcai lakásából kitartó szorgalommal látogatta az akkor különösen híres és jeles tanári karnak előadásait. Tanulmányainak bevégzése után egész Európát és Északamerikát beutazta s hazatérve szeretettel merült bele a gazdálkodásba családi birtokán. Politikai pályafutása 1901-ben kezdődött, amikor a mezőségi kerületben megválasztották képviselőnek szabadelvűpárti programmal. 1904-ben kilépett a szabadelvűpártból és a függetlenségi- és 48-as párt programmjával két cikluson át képviselte ugyanazt a kerületet. Az országgyűlésen is, a fővárosi és az erdélyi lapokban is erőteljes magyar birtokpolitikát sürgetett az oláhok erdélyi beözönlése és birtokvásárlásaival szemben és megdöbbentő adatokkal tárta fel, hogy miként olvad el a magyar föld a magyarság lába alatt. 1913-ban az akkor megalakult alkotmánypárthoz csatlakozott és több izben tagja volt a delegációnak és a parlament különféle bizottságainak. A forradalom kitörése után rövid ideig elnöke volt az Erdélyi Nemzeti Tanácsnak, majd csakhamar teljesen visszavonult, de már a téli hónapokban hozzálátott az ellenforradalom szervezéséhez. 1919 februárjában a Nemzeti Egyesülés pártját szervezte, mely a konzervatív nemzeti politikát célozta a szélsőségek előretörésével szemben, de az új párt nem jutott még szóhoz, mikor lecsapott az orEsztergom város szanálása a Közüzemi Bt. bérbeadásával e [heten már tárgyalásra kerül a városházán Pénteken, április 17-én Talks Árkád államtitkár elnökletével Budapesten végleges letárgyalásra került Esztergom szanálásának kérdése, illetőleg a Közüzemi Rt. bérbeadása. Az eddigi tárgyalások széles kör ben és szakférfiak bevonásával tör tént. A pénteki tárgyaláson a szanálás tervezetét szövegezték meg és mivel a kormányzat részéről is meg van az előzetes javaslatokhoz a hozzájárulás, Esztergom városa biztosítva lehet afelől, hogy a szanálás a város közérdekét védi. A jövő hét első napján, tehát hétfőn a városi képviselőtestület tagjai nyomtatásban is meg fogják kapni a szanálás tervezetét, hogy a közgyűlésen már teljes tájékozottsággal tárgyalhassák az ügyet. Természetesen előzetesen a pénzügyi bizottság is foglalkozni fog a nagy kérdéssel. A szanálást csak a Közüzemi Rt. bérbeadásával lehet végrehajtani. Már maga az a tény, hogy a Közüzemi Rt. nagy adósságokkal küzd, amelyek befolyással vannak a város gazdasági helyzetére is és az, hogy amint szakértők is állítják, a Közüzemi Rt. nem állt a szakszerű vezetés és az üzleti rentabilitás alapján, a jelenlegi helyzeten városi létérdekből változtatni kell. Elkerülhetetlen tehát a Közüzemi bérbeadása és természetes, hogy azt az ajánlatot kell elfő gadnia a városnak, amelyik a legelőnyösebb, amelynek segítségével nemcsak a súlyos pénzügyi helyzetünk javul, hanem óriási terhektől is megszabadulhatunk, sőt amely által a jövőre nézve is városi közérdeket, fejlődést látunk biztosítva. A legelőnyösebb ajánlatot a Hungária Rt. (a Salgótarjáni Villamos Vállalat és egy svájci pénzcsoport) adta és ezzel a nagy vállalattal történtek a tárgyalások. Egymillión egyszázezer pengőt kitevő 30 évre előre kifizetendő bért bocsát a Hungária Rt. a szerződés megkötése után a város rendelkezésére. Igen előnyös ez, mert megszabadul a város 1 millió 400 ezer pengő tehertől, amelynek kamata jóval több, mint az évi bér. szagra a bolsevizmus veszedelme. Bethlen István gróf Bécsbe menekült s ott folytatta az ellenforradalom szervezését összeköttetésben a szegedi ellenforradalmi kormánnyal. A bolsevizmus bukása után hazatérve, tagja lett a külügyminisztérium békeelőkészitő-bizottságának, jelentékeny szerepe volt a Clark-féle tárgyalásokban és mint főmegbizott résztvett a párisi béketárgyaláson. Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök lemondása után a kormányzó gróf Bethlen Istvánt bizta meg a partokból és pártfrakciókból alakítandó kormány megszervezésével, de a pártok teljesíthetetlen személyi kívánságain meghiúsult a szándék s így Teleki Pál gróf alakított kormányt. Amikor Emich Gusztáv lemondott Hódmezővásárhelyen mandátumáról, a kerület gróf Bethlen Istvánt választotta meg képviselőjének, ki ekkor vált meg a menekültügyi hivatal vezetésétől. Teleki Pál lemondása után 1921 áprilisában ismét gróf Bethlen István kapott kormányalakításra megbízást s a kisgazdákkal egyetértésben már akkor jelentékeny erőt képviselő párthiveire támaszkodva egy nap alatt megalakította kormányát. A tíz éves kormányelnöki útnak, melyekről a romokat kellett eltakarítani, a szakadékokat kellett eltüntetni, melyen a vezető csillagot oly nehéz volt követni a sötét és szomorú felhők között, ennek a bámulatosan nehéz útnak állomásait más alkalommal idézzük olvasóink emlékezetébe. cr SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ J^epetíö-vAszcwi, ^PP^Jö^- D

ö

U

Tmor|r| I I^J^ll f

6

9 lld/J WfclJVIIll Iegj«t*nyosabfoiin beszerezhető ,„.„„. „„ ,,.„ , „„ Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtat! k