Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-16 / 31.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 31. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 16 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A vidéki sajtó minden vidéki városban elsősorban a helyi problémáknak a buzgó megvitatója, a nemes fellángolásoknak, buzgó kezdeményezéseknek, szerenesés ötleteknek bátor hirdetője és törhetetlen hitvallója. Nagy horderejű eszmecseréknek a szintere és politikai, társadalmi, gazdasági fellendülést célzó terveknek, elgondolásoknak nagydobosa. Szerényebb keretek között, kisebb apparátussal és szűkebb terjedelemben, mint a fővárosi lapok, de nagyon sokszor azt mondhatnók, hogy talán nagyobb ideálizmussal és mocsoktalan fegyverzetben küzdenek a közélet bajvívó porondján. A helyi horizont szűk határai közé szorított problémák és események változatosságban és érdekességben a helyi lapok hasábjain messze mögötte maradnak a fővárosi lapok nyújtotta anyagnak, de a szerény 6 és 8 oldalak minden sora mögött nagy akarások emésztő láza piroslik és szent célok máglyatüze lobog. A vidéki sajtó politikai, társadalmi és kulturális téren napról-napra megújuló harccal és leleménnyel igyekszik a helyi életet egy szebb jövő felé irányítani. Nincs az a lényegtelennek látszó, de becsületes szándékú iparkodás, amely helyet ne kapna hasábjainkon, ha az csak valamiképen is a közérdeket szolgálja. Nincs az a társadalmi, gazdasági vagy kulturális kezdeményezés, mely őszinte és lelkes támogatóra ne találna bennünk, ha az a gazdasági válság ezer sebéből vérző lakosságra a jobb jövő felra gyogtatásának csak halvány re ménységével is kecsegtet. Városunk és vármegyénk lakossága érdekeinek izzó szeretete és csökönyös védelme az egyetlen lelkiismereti parancsunk s itt nem teszünk különbséget szegény és gazdag, szolga és úr, gyenge és hatalmas között. Az esztergomi események különösen igazolták, hogy a sajtó hivatásának magaslatán állott, amikor tárgyilagos részletességgel az ügyekkel foglalkozott. Igaz és tudjuk, hogy a sajtónak ez a munkája, illetőleg kritikája nem találkozott egyesek érdekeivel, de hangsúlyozzuk, hogy sem egyéni véleményeket, vagy érdekeket nem vehetünk figyelembe, hanem tisztán csak a közhangulatot adjuk vissza és a közérdeket képviseljük. A vizsgálatok költsége ós a polgármester-helyettes fizetési ügye a pénzügyibizottságban Hétfőn délután pénzügyi bizottsági ülés volt, amelyen több igen fontos ügyet tárgyaltak meg. Közgyűlés a jövő héten lesz. Eredetileg a héten akarták megtartani, de mivel a Ferencrendiek egymilliós építkezése körül még tárgyalni kell, a közgyűlést a jövő hétre halasztották. A pénzügyi bizottság hosszasabban és heves felszólalások mellett tárgyalta Cserzy István 350 pengős havi fizetését, amelyet a városnak kell a miniszteri rendelet szerint megfizetni. A pénzügyi bizottság sérelmesnek, sőt törvényié lennek találja ezt és ezért panasszal fog élni a közigazgatási bíróságnál. Többen szólaltak fel. A felszólalásoknak az volt a lényege, hogy sajnálattal kell tapasztalni, hogy Huszár főispán szanálási tervéből még semmi sem valósult meg, sőt csak a kiadások emelkedtek. Cserzy fizetése is csak emeli a terheket és a város nem teheti meg, hogy az amúgy is súlyos helyzet még több személyi kiadásra rendezkedjék be. Egy-két képviseld kivételével a bizottság tiltakozott a Cserzy-fizetés ellen. Glatz Gyula polgármesterhelyettes fizetésének kérdése simán ment át bizottságon. A miniszternek itt az az álláspontja, hogy a városnak kell fizetnie Glatz Gyulát, mert a képviselőtestületnek módjában lett volna városi tisztviselőt polgármester-helyettesnek megválasztani. A bizottság nobilisán fogta fel a polgármester-helyettesi fizetést és javasolni fogja, hogy a képviselőtestület Iis szavazza meg a fizetést. Így egy polgármester helyettesi fizetéssel is emelkedett a szanálási tervezet, amely mint látjuk, a terhekben nem hogy csökkenést hozott volna a városnak, hanem még nagyobb emelkedést. Az ülésen igen hevesen tárgyalták a városszanálás ügyét. A bizottság teljes összhang ban volt a kérdés tárgyalásánál. Javaslattételnél arra a közös megállapodásra jutottak, hogy közgyűlésen tiltakozni fognak a várost ért ujabb terhek ellen és újabb birálat alá fogják venni a főispán szanálási tervét. Az ülés 3

/* 8 órakor ért véget. Cégfőnökök és vásározó kereskedők kedvezményes vasúti bérletjegyet kaphatnak. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara közli az érdekeltekkel: A kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendelete alapján, a m. kir. államvasutak azonnali hatállyal negyedéves bérletjegyeket rendszeresítenek és a mérsékelt utazói bérletjegyek kedvezményét a kereskedő és iparos cégek főnökeire, továbbá a piaci és vásári kereskedőkre is kiterjesztették. A mérsékelt utazói bérletjegyekre igényjogosultak azok az önálló iparos és kereskedő cégfőnökök, akik hivatásos utazó hiányában üzletszerzés céljából maguk utaznak akiknek ebbeli minőségét az illetékes keres • kedelmi és iparkamara igazolja, valamint azok a piaci és vásári árusok, akik a Magyar vasúti személy és podgyászdijszabás I. rész, III. Függelék 1. pontjában előirt arcképes igazolvány birtokában vannak. A fenti célra szükséges bizonyítványok a kamaránál szerezhetők be. Az Esztergomi Közüzemi B. T. ügye tárgyilagos megvilágításban A fenti cim alatt megirt cikkemre e lap hasábján terjedelmes válasz jelent meg. A válasz hangulatkeltő részének megcáfolására nem kívánok sem időt, sem fáradságot pazarolni. A város közönsége majd eldönti, kinek oldalán van az igazság, miértis csak arra szorítkozom, hogy a közönség soraim olvasása után tisztán láthasson és ítélhessen. Cikkem kinduló pontja az volt, hogy a város képviselőtestülete a több oldalról elhangzott kritikával szemben Mátéffy Viktortól, a Közüzemi Rt. elnökigazgatójától egy napirend előtti felszólalás keretében olyan felvilágosítást kapott, amely korántsem fedi a tényeket. A város közönségét pedig a sajtó útján közzétett cikkben óhajtották megnyugtatni, amely ezt az előbbi felszólalást sokban megismételte. Eire kimutattam, hogy nem fedi a valóságot az az állítás, hogy a Ganz-féle villamossági rt. a város közönségét csupán abban az évi 20,000 pengő juttatásban részesítette, amelyre a hivatkozás történt, hanem átengedte szerződésének lejártával a város közönségének 646.000 pengőre értékelt és leltárilag ilyen értékben átvett felszerelését is. Természetes tehát, hogyha összehasonlítás tétetik a két vállalat juttatása között, ezt a tényt elhallgatni csak szándékossággal lehetett. Nem csináltam tehát a Ganz-cégnek reklámot, csupán tényeket regisztráltam, amit most még csak a következőkkel kívánok kiegészíteni: Ha a Ganz-cég tartozott volna az az átadott felszerelést jobb karban átadni és ha a bíróság a folyamatba tett perekben a város közönsége javára bármely összeget meg fog ítélni, ez a megítélt összeg csak az én álláspontom öregbítésére fog szolgálni, mert azzal a 664,356 pengő leltári érték még szaporodni fog. Feltéve, hogy az átadott feszerelés nem volt abban a karban, melyben az átadáskor lennie kellett volna, és a racionális termelés és áramtovábbitás céljaira nem felelt meg és ezért 1925-ben 45,840 pengőt kellett a legszükségesebbek pótlására befektetni és ezt 1926. évben ki kellett egészíteni 176,577 pengőre, akkor a részvénytársaságnak a gazdasági **- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- pl I IÁ 'I halZi SZÖVÖtt 6ICZffläiin LäSZIOSläl fonszám 135. Házi ken abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerelhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Teledé r szövésre elfogadtató