Esztergom és Vidéke, 1931

1931-04-16 / 31.szám

Jelen lehet-e a sajté a pénzügyibizottság ülésein? előrelátás és logika mellett az lett volna a teendője, hogy ezen ujabb befektetés összegét vagy hozzácsapja a város által kimutatott és leltárilag átvett 664,356 pengő értékéhez, vagy pedig a dolgok természete szerint egy külön alapot létesít és az igy nyert összegeket mint értékcsökkenő és folyton pusztuló felszerelést megfelelő tartalékolással konzerválja. Nem az én egyéni elgondolásom ez, hanem az egész világ gazdasági életében elfogadott és követett egyedüli helyes elv, hogy a csökkenő és pusztuló értékű és pótlásra szoruló tárgyak pótlásának fedezésére tartalékot gyűjtenek. Ez alól kivételt az Esztergomi Közüzemi Részvénytársaság sem élvezhet. Aki pedig anélkül akar gazdálkodni, az a gazdálkodás legelemibb gyakorlati elveivel sincsen tisztában. Ugyanezen helyzet áll fenn azokra a beruházásokra is, amelyek 1927— 1930. években létesítettek és amelyek az előbb már emiitett 176,577 pengőt 656,697 pengőre egészítik ki. Vagy talán ez a befektetés az idők folyamán értékéből nem fog veszíteni? Ez a felszerelés talán örökéletű ? Vizsgáljuk csak meg mi fog történni akkor, ha ez a 656,697 pengő érték 10—15 év múlva 2—300,000 pengő pótlásra fog szorulni. Csinálunk tehát ujabb 2—300,000 pengő adósságot és ezzel felborítjuk a mérleg egyensúlyát ? Nem. Tartalékot létesítünk és a pótlást abból fedezzük. Nagy érdemként iparkodik a válasz feltüntetni a tűzbiztositási alap létesítését, melyen 14,528 pengőt tüntet ki. Az Esztergomi Közüzemi Rt. ezzel a létesítménnyel a város közönségével kötött szerződés alapján tartozik. A szerződés 4. pontjának 3. bekezdése előírja, hogy az üzemet mindennemű elemi kár ellen biztosítani tartozik. Ugyanezen szerződés 5. pontja akként intézkedik, hogy a tűzbiztositó intézetek által nem viselt és meg nem téritett károk biztosítására a tiszta haszon öt százaléka tartalékolandó. Itt tehát valamelyes érdemről, előrelátásról a részvénytársaságnál szó sem lehet. Ez csak arra bizonyíték, hogy a város közönsége a szerződés megkötésénél előrelátóbb volt, mert tartalék létesítését kö tötte ki magának. Sokat hangoztatja a válaszcikk, hogy mi mindent létesítettek rövid néhány év alatt. Én mindezt nem vonom kritikám tárgyába. Inkább arra szorítkozom, hogy megállapítsam, mit fizettek ki a létesítményekre. Mert alkotni, rendelni könnyű dolog. Sokkal nehezebb a rendelt dolgok kifizetése. Erről az évvégi mérlegek hallgatnak. De hallgat az évvégi beszámoló is. Úgy lehet, ez igy kívánatos. Azt a felvilágosítást nyertem a Közüzemi Rt. egyik funkcionáriusától, hogy a költség számla (mely a legháládatosabb és egyben a legtürelmesebb számla a könyvvezetés szempontjából) rejti a törlesztés adatait. Nem tudom ugyan, mi lehet az, amit törlesztés cime alatt rejtegetni kell. Mennyire célszerűbb és az igazság keresésével mennyivel összhangzóbb lett volna, ha a Közüzemi Rt. vezetősége felajánlja az általam kifogásolt Költség számla megtekintését. Ehez egy nyilvános számadásra kötelezett vállalatnál ugyan senkinek semmi köze nincsen, de egy közérdekű és közüzemi részvénytársaságnál nyitott könyv kell, hogy legyen. Menjünk tovább. Az Esztergomi Közüzemi Rt. 1930. évi első kilenc hónapjának nyers mérlege fekszik előttem. Ebben ez áll, hogy a detail üzlet forgalma (sic!) 6,887 pengő 25 fillér volt. Ez, nyert értesülésem szerint legfőként oly cikkekből áll, amelyen 9 százalék a brutto haszon. Ezért az üzletért fizetnek vagy 1500 pengő évi bért, egy tisztviselőnek és egy tisztviselőnőnek összesen 500— 600 pengőt, fűtést és világítást adnak ; szóval többet adnak ki, mint amennyit bevesznek. És ez húzódik már évek óta anélkül, hogy ellene bármit is tennének. E tétel tehát évi 10.000 pengőt emészt fel a vállalat hasznából. Ha a vállalat egyébként kimutatott hasznát az előbbiek alapján tartalékok képzésére használták volna fel, nem lett volna adóköteles kimutatott haszon és ezen is megtakarítottak volna évenkint 6—8,000 pengőt adó cimén. És ha az a cél lebeget a Közüzemi Rt. vezetősége előtt, hogy a folyton pénzzavarokkal küzdő városon segítsen, adta volna oda a városnak a tartalékokat kölcsön formájában. Ezzel mindenesetre elérte volna a Közüzemi Rt. az adómentességet. Megnyugtathatom a válaszcikk íróját, hogy a leendő bérlő már csak az adózás szempontjából is fog tartalékokat létesíteni. Nem vitás tehát, hogy vannak megtakarítható tételek. A költség számla betekintése után egyebeket is felhozhatnék, nem szólva arról a megtakarításról, amely a tisztviselőfizetések számlán elérhetők és amiről már előzőleg szóltam és amit a válasz cikkekkel megcáfolva nem látok. Nem kell tehát megtakarításokért a szomszédba menni, nem kell felvetni a kérdést, hogy talán tudnám-e én a villanyáram beszerzési árát mérsékelteim. Erre az a válaszom, hogy azt szép szóért nem mérsékelhetik. Vannak a szerződésnek erre részletes megállapításai és ha azokból az arra való jog kitetszik, nem kell egy pillanatig sem késlelkedni az árak mérséklésének követelésévei. Ezzel befejeztem mondanivalóimat és az olvasóközönség dönt afelett, jónak látja-e a Közüzemi Rt. vezetését vagy sem, és afelett, hogy jobbat remélhet a vállalat bérbeadásával vagy sem. Cikkem befejezése után kaptam azt az értesülést, hogy a Közüzemi Rt. igazgatóságának egyik, jegyzőkönyvbe lefektetett határozata szerint a város területén kivül létesített hálózata és egyéb létesítményei a szerződés lejártával nem mennek át a város tulajdonába, hanem csak a birtokolt részvények arányában fogják a várost megilletni. Ez megdönti — valódisága esetén — azt a sokat hangoztatott kijelentést, hogy a város adott presztízse fejében megkapja majd a szerződés lejártával a teljes felszere lést. Ma a városnak 80 százalék körüli részvényállománya van. A 20 százalék ;

degen kézben lévő részvény a 656,697 pengő értékű beruházás mellett 132,000 pengőt jelent megváltás szempontjából a város terhére. D. A hétfői pénzügyi bizottsági ülésnek kínos incidense volt. Az ülésen képviseltette magát az esztergomi és a komáromi sajtó. Mikor az ülést Glatz Gyula polgármester-helyettes megnyitotta, vitéz Szivós-Waldvogel József szólásra állt fel és kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni, mert jelen van egy olyan lap tudósítója, aki tendenciózusan elferdíti az esztergomi ügye'ket. Kérte az elnököt, hogy távolíttassa el a hírlapírót. Erős vita támadt. Glatz Gyula polgármester-helyettes kijelentette, hogy a bizottsági ülés nyilvános, tehát azon a sajtó kép vi se lői jelen lehetnek. Ezen a véleményen volt Brenner Antal dr. főjegyző és Sántha József dr. tanácsos is. Zwillinger Ferenc dr. visszautasította vitéz Szivós-Waldvogel támadását. A kinos vitának az vetett véget, hogy a jelenlévő két hírlapíró elhagyta a termet. Amikor a sajtó képviselői elhagyták a termet, Zwillinger Ferenc dr. újra felszólalt és védelmébe vette a sajtót. Zwillinger felszólalását több bizottsági tag helyeselte. Maga Glatz Gyula polgármester-helyettes is kijelentette, hogy legjobban szerette volna, ha az e et nem történt volna meg. Az esettel kapcsolatban kénytelenek vagyunk vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok úrhoz egy-két Több helyről panaszkodtak, hogy az esztergomi reklamirozás terén súlyos sérelmek érik a kereskedőinket. A reklamirozás horribilis módon megdrágult. Nem néhány százalékkal emelkedett a bér, hanem három, négyszeres árral. Ez arra késztette az esztergomi kereskedőket, hogy kérvényt intézzenek Glatz Gyula polgármesterhelyetteshez, a sérelmek megszüntetése végett. A kereskedők a következő beadványban fordultak Glatz Gyulához: „Alulírottak mély tisztelettel fordulunk Esztergom város Polgármesteréhez, hogy üzletünkön lévő reklámtábláink ügyében sérelmeinket orvosolni szíveskedjék. Indokolásainkat alább soroljuk fel: Általános és súlyos gazdasági viszonyok mellett a már meglévő adókötelezettségeinknek sem tudunk eleget tenni, ennek dacára a város a reklámtábláinkat is megadóztatta. A reklám vállalatot oly egyén vette albérletbe, aki a város által meghatározott dijakat 100 °/o-al emelte anélkül, hogy erről bárkinek is előzetes tudomása lett volna, csupán egy fizeA vármegyei közigazgatási ülésen előadták, hogy Ujszászy Imre műszaki tanácsos kieszközölte a minisztériumban, hogy az állam építse meg a Horthy Miklós-utat, annál is inkább, mert keramittal burkolták a régi és az új vám közötti szakaszt, keramitos az út a Horánszky utcától a Fürdőig és igy feltétlenül szükséges, hogy a közbeeső szakasz is keramitot kapjon. kérdést intézni : Miért kérte a hírlapíró eltávolítását, amikor nyilvánvaló, hogy ezt azért tette, mert a szóbanforgó hírlapíró lapja már hosszabb idő óta szigorú kritikával figyeli az 6 vá rosi ténykedéseit. A tábornok úrnak — úgy látszik — nem tetszik a kritika és kellemetlen neki, hogy a nagy nyilvánosság előtt bírálják várospolitikai munkáját. Ha tendenciózitás történt, miért nem indított sajtópert ? Aki a nyilvános kritikát nem tűri, illetőleg nem birja el, az legokosabban teszi, ha a közszerepléstől visszavonul. Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő is megvédte a sajtót és hangsúlyozta, hogy az újságírókkal a nyilvánosságot zárják ki. Mike Lajos dr. királyi közjegyző is csatlakozott Mátéffy Viktor válaszához. Bizonyos, ha szavazásra kerül a sor, Waldvogel egyedül marad, mint ahogyan egyedül maradt a tárgyalás alatt is. Mátéffy, Mike, Gróh, Számord és Zwillinger, de mások is tiltakoztak a szanálással kapcsolatos intézkedések ellen. Már évek óta nem volt olyan összhang, amilyen most a pénzügyi bizottságban volt. A nagy bajban egymásra találtak a képviselők és ez igy van rendjén. Egyedül Waldvogel erősködött a főispáni tervezet mellett. Örülünk, hogy a város közérdeke már teljes erővel kerekedik felül az egyéni hatalmi kérdéseken. tési felszólítás adta tudtunkra a dijak felemelését. Nem tudjuk megérteni ezt az eljárást mi, üzlettulajdonosok, kik a rettenetes lakbért, adót, fűtést, világítást stb. kénytelenek vagyunk a mai lehetetlen üzletek mellett viselni s amikor egy kis reklámtáblácskát teszünk saját üzletünk fölé, hogy felhívjuk a közönség figyelmét magunkra és üzletünk forgalmát ezáltal fokozzuk, még eszébe jusson valakinek, hogy ezen a cimen is megvámoljanak bennünket és fokozzák amúgy is kibírhatatlan terheinket. Kérjük a Polgármester urat ez ügyben intézkedni, hogy ezen igazságtalan eljárás javunkra megoldást nyerjen." A kereskedők panasza jogos. Már eddig is több kereskedő levette üzletéről reklámját, mert nem tudják a magas bért fizetni. Különben is nem csak az üzleti reklámkészülékek bére magas, hanem mindenféle reklám diját felemelte a reklámvállalat. A magunk részéről is kérjük a kereskedők sérelmének mielőbbi orvoslását. Nemcsak Esztergom sürgette ennik az útszakasznak a megépítését, hanem az idegenek is, mert igen hátrányos volt, ha egy autó leszaladt a két vám közötti keramitról és a Horánszky-utcáig a rossz kövezetű úton kellett haladnia. Különben is a külföldi idegeneknél is visszatetszést keltett a közbeeső rossz szakasz. Ha az új keramit út elkészül, már csak a Fürdőtől a primási paKeramittal fogják burkolni a Hortny-ntat és aszfaltot kap a Szent Lőrinc-utca Az esztergomi kereskedők panasza a reklámvállalat ellen