Esztergom és Vidéke, 1930

1930-07-03 / 52.szám

?uúu[ .0601 ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 52. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 CSÜTÖRTÖK, JÚLIUS 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A törlesztéstől, az adósságfizetéstől való húzódozás ma a legtöbb gondot adó rákfenéje a magyar gazdasági életnek. Senki sem fizet, mindenki halogatja a törlesztést s agyafúrt ötletekkel vagy kifogásokkal küldik el a számlát felmutató alkalmazottakat. Vannak eladósodott egyének, akik már nem is csinálnak maguknak gondot abból, hogy miképen rendezzék adósságaikat. Az ilyenek már vásárlásaik alkalmával sem gondolnak arra, hogy valaha is fizessenek. Könnyelműen, derüre-borura vásárolnak annál is inkább, mert a fizetés nem okoz nekik egyáltalában fejtörést. Ha netalán a hitelező bátorságot venne magának arra, hogy udvarias felszólító levélben merészkedjen kérni „b. tartozása szíves kiegyenlítését", örök harag a következménye s még kevesebb remény marad a hitelezett összeg behajtására. Teszik ezt sokan sokszor a pénzszűke miatt. Elégtelen anyagi erők sokak számára lehetetlenné teszik a fizetést. De sokak számára csak sport a fizetés végletekig való elhalasztása s akkor sem mozgatják fülük botját, ha pénz áll rendelkezésükre. Ezek mintha a háború alatti Ínséges éveket a rögtöni készfizetés, az áruért árut korszakát — akarnák kipótolni s a tíz éven át elzárt hitelforrás hüs habjait habzsolják mohón. Három-négy esztendős baja ez az esztergomi iparosoknak és kereskedőknek, akik évek multán nagy nehezen kapják vissza a pénzüket. Persze ilyenformán sokan közülük erejük megfeszítésével ma már csak tőkéjük utolsó maradványait emésztve fel tudnak hitelezni. A húrt nem lehet sokáig feszíteni. Hiszen a pusztító gazdasági válságnak legfőbb oka a nemfizető hanyag vásárlóknak a fizetés alól való kibúvása. A könnyelműség ezen a téren határtalan s a nagy konkurrencia és pangás miatt nem lehet a kereskedőnek és iparosnak elzárkózni a hitelezés elől. Szivekből jött ünneplésben volt Számord Ignácnak része. A Kerektemplom vasárnap zsúfolásig megtelt a Számord Ignác aranymiséjére összegyűlt hívekkel. Még a templom előtt is sokan álltak. Kilenc óra után pár perccel megkezdődött az aranymise, amelyen Számord Ignác mellett mint manuduktort ott láttuk Lepold Antal dr. prelétuskanonokot, Nádler István pápai kamarást, Erdőssy Ferenc c. kanonokot Pilisszentlélekről, Hell Ferenc visegrádi plébánost, Pathy Gyula ny. főegyházmegyei könyvtárőrt- két ferences és szemináriumi theológust. Ünnepélyes, áhítatos mise kezdődött meg. A kóruson Nemesszeghy István tanitóképző-intézeti zenetanár vezetésével szebbnél-szebb énekek töltötték be a hívők lelkét. Az oltárt gyönyörűen díszítették fel, két oldalt sok virág, közöttük arany buzakalászok. A tabernáku lum keresztjén fehér virágokból font 50-es szám tette teljessé a díszt. Evangéliumkor Lepold Antal dr. prelátus kanonok lépett a szószékre és az aranymise jelentőségérői beszélt mélyreható szavakban. A mise végén Számord Ignác áldást osztott, amit a hivők térdenállva fogadtak, majd elénekelték a Pápai Himnuszt. Tizenegy órakor a Belvárosi Katholikus Olvasókörben ünnepély kezdődött Számord Ignác tiszteletére. A terem itt is megtelt és mind itt voltak azok, akik az aranymisés tisztelői. Az első sorban, Számord Ignác mellett, foglalt helyet a Szent Anna zárda főnöknője, Antóny Béla dr. polgármester, Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, Bleszl Ferenc kincstári főtanácsos, vitéz SzivósWaldvogel József ny. tábornok, Török Mihály dr. theológiai tanár, Nádler István pápai kamarás, Eitner Elemár Ákos sekrestyeigazgató, Lacza István primási titkár, Hell Ferenc visegrádi plébános és még többen. Az ünnepély üdvözlő dallal kezdődött meg, amit kis óvódások énekeltek, Nemesszeghy Gizi zongoraés Nemesszeghy István hegedűkiséretóvel. A második számban Zenalkó Etel elmondotta Szemlór Ferenc brassói igazgató által irt prológot, amely kedves megnyilatkozás volt. Most a Műkedvelő Ifjak zeneszáma következett Nemeszzeghy István vezetésével és ez a muzsika is emelte az ünnepélyt. Kedves szavalattal köszöntötte Hordó Emma az aranymisés Számord Ignácot. Ezután folyton melegebb gyönyörködtető és megható jelenetek következtek. Gonda Olga esztergomi óvónő kis óvódásaival a háláról beszélgettek, olyan meghitten és kedves szavakban, hogy mindenki önmagában is érezte az őszinte megnyilatkozást. Nagyon kedves volt ez a szám. A Szent Anna-zárda óvodásai sem maradtak el. Az „Áhítat ünnepe" c. számban részesítették a jubilánst és a közönséget bájos jelenetekben. Szép zenére virágtáncot lejtettek és igazán mindenki sok-sok gyönyörűséget látott a kis óvódások szereplésében A zene eredetiségével keltett elismerést. A szerző Perczél István. A gyönyörűség akkor emelkedett igazi magaslatára, amikor a Szent Anna-zárda elemi iskola tanulói, leányok és fiúk jöttek hódolatukat a színpadra kifejezni. Ez volt az ünnepi ajándék, melynek jelenete, megrendezése sok szeretetről tanúskodott. A leányok és a fiúk magyar ruhában lejtettek a színpadon, mindegyik kezében kis piros sziv. Ezeket a sziveket egy ügyes fiúcska nagy szívvé varázsolta át, s ezt a nagy szivet nyújtotta Számord Ignácnak. Végül Püspöki Márta bájo's táncában gyönyörködött az ünneplő közönség. Az óvónők szeretetét és hódolatát Héjj Erzsébet tolmácsolta tartalmas szép beszédben. Elmondotta, hogy visszaemlékeznek az első évekre, amikor megnyílt a régi óvónőképző és amikor a régi Magyarország volt hazánk. Hálás szavakban emlékezett meg Számord Ignácról, aki tanította, vezette őket és atyai gondjukat viselte. A jubileum alkalmából nem múló ajándékot adnak, hanem sokkal nemesebbet, maradandóbbat. Valamennyi óvónő, aki Esztergomban végzett, összeadja ajándékát, amelyből egy Óvónő otthon megteremtését kívánják. Ebben az otthonban lesz egy szoba, amelyet Számord Ignácról neveznek el. (Erre a célra már 1000 P-t gyűjtöttek.) Végül kifejezte óhajtását, hogy feltámadna régi óvónőképző és megnyithatná újra kapuit. A beszédet hosszantartó tapssal és éljenzéssel fogadták. Az utolsó szám zenedarab volt, majd elénekelték a Hymnust és ezzel az ünnepély véget ért. Egyes üdvözlések következtek ezután. Üdvözlő szavakat mondott Kenyeres Elemér dr. egyetemi tanár, majd Bárdos József igazgató a tanítóság tiszteletét tolmácsolta. Az ünnepély mindenkit felemelt. Meleg, bensőséges ünnepély volt ez, nem mondvacsinált. A szeretet, a tisztelet, a hódolat a szivekből pattant ki, látszott, hogy Számord Ignác szivet adott volt növendékeinek, Az ünnepély rendezése Héjj Erzsébet, a székesfehérvári Manszóvóda óvónőjének érdeme, akinek nagy segítségére voltak a Szent Anna-zárda nővérei, így Willibalda és Phidélia nővér. Dicséretes munkát végzett mindenki, aki a rendezésben részt vett. Nemesszeghy István zenetanár is külön elismerést érdemel. Félkettőkor 140 teritékes ebéd volt a Kath. Legényegyletben, ahol még számos felköszöntő hangzott el. A kitűnő ebéd a résztvevők dicséretét váltotta ki. . Az óvónők az esti vonattal és hajóval tértek vissza otthonaikba, ki a Csonkamagyarország messze vidékére, ki a megszállt területekre. Húszéves érettségi találkozó. Június 25-én jöttek össze találkozóra az esztergomi bencés gimnáziumnak 1910-ben érettségit tett növendékei. A húsz év előtt érettségizett diákok találkozása igen megható volt, mert az érettségi óta legtöbben nem is látták egymást. Nem lehet azonban leírni azt az örömet sem, amely a meghatódottság első perceit váltotta fel az egykori osztálytársak szivében a viszontlátás alkalmából. Az iskolatársak a ferencrendiek templomában hallgattak szentmisét, melyet volt osztályfőnökük: Molnár Ervin bencéstanár mondott négy volt növendék segédlete mellett. Majd a bencés székházba mentek, ahol Mattyasóvszky Kasszián dr. igazgatónál és volt tanáraiknál: Molnár Ervin és László Dániel tanároknál tisztelegtek, ahol Berényi Róbert dr. mondott rövid, szívből jövő üdvözlő beszédet. Az üdvözlést Mattyasóvszky Kasszián dr. igazgató köszönte meg keresetlen szavakkal. Utána kedélyesen eltársalogtak a tanárok és a volt diákok, majd a gimnázium udvarán fényképezés volt. Megnézték a VIII. osztály tantermét is, ahol annak idején szorongó érzések között néztek elébe az érettséginek. Közös ebédjüket a „Fürdő" vendéglőben tartották déli 1 órakor s megjelent azon Mattyasóvszky igazgató is, míg a tanárok kimentették távolmaradásukat. A felteritett asztalok ízlésesen voltak díszítve s az évszámok: 1910—1930 virágokból kirakva. A volt diákok közül néhányan feleségeikkel jelentek meg az ebéden, amely körülmény igen kedvessé és kellemessé tette a hangulatot. Felköszöntőkben sem volt hiány. Kátay Béla dr. az 1400 éve apostolkodó Szent Benedek-rendre s volt tanáraikra mondott szép felköszöntőt. Mattyazóvszky Kasszián dr. megköszönte a volt növendékek ragaszkodását. A diákkor humoros emlékeit Simonyi Imre dr. idézte fel nagy derültséget keltve. Majd az üdvözlősorokat olvasták fel a megjelenésben akadályozott tanárok és osztálytársak részéről, amelyekre az ebédről küldtek meleghangú válaszokat. A hangulat mindig melegebb, bensőségesebb lett s mintha nem is húsz *r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törflll a köző. konyha- és kenyérruha, UQ7| O-lAlláfiff »brosz (nagyban és kicsinyben) IldáCI v/tUVUll legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik