Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-27 / 17.szám

Nagy reviziős-nap ós seregszemle lesz Esztergomban a TESz rendezésében. Felhívás a társadalmi egyesületek elnökeihez, titkáraihoz, illetőleg jegyzőihez! A Társadalmi Egyesületek Szövetsége elhatározta, hogy a vidéki városokban működő összes nemzeti alapon álló társadalmi egyesületeket a TÉSz kötelékébe való belépésre szólítja fel, hogy ezáltal országos érdekű ügyekben egyöntetű eljárással, közös erővel szolgálhassuk a csonka ország és a nemzet nagy érdekeit. A TESz első helyen tűzte programjául a béke revíziójának és ezzel kapcsolatosan az integer Magyarországnak visszaállítását elősegítő külés belföldi propaganda folytatását, továbbá az ország közgazdasági viszonyainak megjavítását, a nem zeti társadalom tagjainak kereseti és elhelyezkedési lehetőségeinek megteremtését. A magyar ipar ós kereskedelem pártolása és propagálása, a mezőgazdaság racionális alapokra fektetése szintén a TESz célkitűzései közé tartozik. Szóval a TESz a kötelékébe tartozó tagegyesületeket anél kül, hogy azok autonómiáját sértené vagy befolyásolná, foglalkoztatni óhajtja mindazon országos közérdekű munkában, melyek végeredményben egy jobb és egy boldogabb magyar jövőt lesznek hivatva biztosítani. A TESz ezen célkitűzésével maga tói érthetően cselekedeteiben és ténykedéseiben távol áll minden napivagy pártpolitikától, mert a reá váró nagy feladatok véghezvitelére csak tiszta minden pártpolitikától mentes függetlenségre van szüksége. Megjegyzem, hogy eddig minden számottevő, több mint 200, kb. 3 millió tagot számláló egyesület tartozik a TESz kötelékébe. Az országos érdektől eltekintve minden egyesületnek saját érdeke is — ha célkitűzéseiben a fentvázolt program m nem is foglaltatik benne, — hogy a TESz kötelékébe belépjen, mert a TESz országos szervezetében a tagegyesületek egy hatalmas támaszt nyernek és ennek segítségével könynyebben valósithatják meg egyesületük programmját és hathatósabban tudják előmozdítani anyagi és erkölcsi boldogulását. Tekintettel arra, hogy a belépés semmiféle anyagi kötelezettséggel nem jár, tisztelettel kérem az egyesületek vezetőségeit, szíveskedjenek a vezetésük alatt álló Egyesületnél odahatni, hogy a TESz kötelekébe belépjen s erre vonatkozó bejelentését a nálam rendelkezésre álló nyilatkozat kitöltésével hozzám juttatni s az egyesület elnökségéből 3 tagot a TESz központi választmányába delgálni szíveskedjék. A TESz vezérkara március hó második felében Esztergomban nagy revíziós napot s egyben seregszemlét tart a hozzá csatlakozott egyesületek és közületek felett, mely alkalommal József királyi herceg Ő Fensége, a TESz fővédnöke Esztergom város és járás köz- és társadalmi életének érdemes kiválóságait a TESz jubileumi emlékkeresztjével fogja feldíszíteni. Kívánatos tehát, hogy addig a szervezés befejezést nyerjen. Felkérem az egyesületek vezetőségeit, hogy hazafias munkámban hathatón segítségemre legyenek. Esztergom, 1930. február 20. v. Ssivós- Waldvogel yóasef a TESz kerületi elaoke. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az üres lakások vizdijának mérséklése, 25 hold legelőterület bérbeadása és a mezőőrök kicserélése a városi képviselőtestületi ülésen. Kedden délután három és fél óra hosszat 73 pontból álló tárgysorozatot tárgyalt a városi képviselőtestület Brenner Antal dr. főjegyző elnökletével. Antóny polgármester nem volt jelen a közgyű ésen és elmaradását kimentette. Tátus János napirend előtt szólalt fel, nem éppen szerencsés alkalommal és körülmények között. A város súlyos anyagi helyzetéről beszélt és helytelenítette azt a véleményt, mintha a város vezetősége lenne az oka a mai gazdasági állapotnak. A korszellemben látja a bajok forrását. Megvédi Antóny • polgármestert és elismeréssel szól Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő közreműködéséről. Beszédébe többször közbeszólnak és emiatt nem sikerül egyéni véleményét kellőleg kiemelni. — Eső után köpönyeg — halljuk a közbeszóiást a felszólaló szavaira ós több helyen mozgás támad. — Tessék türelemmel lenni — szól az elnök a csengőt rázva. — Elég türeíemesen hallgattuk eddig — mondja valaki. Tátus János még beszél iskolaszéki újjászervezésről, majd a gazdasági tanács megszűnéséről mond néhány szót. Sürgeti, hogy legyen Esztergomnak egy gazdasági szakbizottsága, amely figyelemmel kiséri a város gazdasági ügyeit, ellenőrzi, hogy fejlődik-e a gazdaság és tud-e hasznot felmutatni. Brenner Antal dr. elnök felvilágosítja Tátus Jánost, hogy az iskolaszék újjászervezéséről nincs szó és ami a gazdasági bizottságot illeti, az már megvan Esztergomban. A tárgysorozat pontjai között élénk vita folyt a 11. pont körül, az üres lakások vízdíj mérsékléséről. A pénzügyi bizottság ugyanis azt javasolta, hogy az üres lakások vízdíjmérséklése mellőzendő. Éhhez a ponthoz figyelmetkeltően többen hozzászóltak, így Gere István, Zwillinger Ferenc dr., Takács István, Nádler István, Hermann Lajos, vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József, Csákváry Mihály, Zsiga János dr., Brutsy Jsnő, Számord Ignác és Darvas Géza dr. Különösen a nagy szegénység kérdései vezették a felszólaló képviselőket. A város arra az álláspontra helyezkedik, hogy szegény érdekelteknél esetről-esetre megvizsgálja a vízdíjelengedésének kérését. A kérvények a közgyűlés elé kerülnének. Nádler István a legnagyobb megértéssel szól a lakosság, különösen a nagyobb mértékben érdekelt földmivesek a vízdíjjal kapcsolatos helyzetéről és azt mondja, az lenne az igazságos eljárás, ha a vízdíjat a tényleges vízfogyasztás után állapítanák meg. Fejtegetései során szükségesnek látja, hogy ezért mielőbb a város minden házba be kell szerelni a vízórákat. Végül azonban a pénzügyi helyzetre való tekintettel az előadói javaslat elfogadását indít ványozza, de mindenesetre méltányos elbánásban kívánja részesíttetni a zsellérlakásokat. Hermán Lajos azt indítványozza, hogy az üres lakások után csak fele vízdíjat űzessenek. Vitéz Szívós-Waldvogel József is érdemlegesen szól a tárgyhoz és a és a vízórák beszerzését tartja szükségesnek. Megállapítja, hogy az eddigi vízóra beszerelések nem a helyzet szerint történtek. Ott végeztek beszerelést, ahol kevés a lakó. Hangsúlyozza a vízdíjmérséklést, illetőleg az üres lakások vizdíjfelszabaditását nem lehet általánosítani, mert vannak gazdag lakásokban is üres lakások, amelyekért azonban a vízdíjat meg lehet követelni. Tanácsolja, hogy a kérdés eldöntésével a vízvezetéki szabályrendelet megérkezéséig várjanak. Vitéz dr. Zsiga János felszólalása szerint a vízórák jelenlegi elhelyezésével jogsérelem forog fenn. Nem igazságos, hogy egyik házban van vízóra, a másikban nincs és a már beszereltek után bért kell űzetni. Amig minden házban nincs vízóra bevezetve, nem lehet vizórabórt követelni. Számord Ignác annak a jogos panasznak ad kifejezést, hogy azok is fizetnek vízdíjat, akidnél még nincs is bevezetve a vízvezeték. A szabályzat megérkezése után kivan dönteni. Brutsy Jenő az üres lakásoknak a vízdíj alól való felszabadítását kéri, mint ahogyan az más városban is van. Dr. Darvas Géza nagyon helyesen határozottan ellenzi a vizórák beszerelését. Végül mégis elfogadják a pénzügyi bizottság javaslatát. A tábori fiúnevelő-otthon 25 hold legelőt vesz bérbe és polgári iskolát tervez azon felépíteni. A közgyűlés tárgysorozatának 24. pontjában tárgyalják a Katholikus Patronage részéről beadott kórelmet, hogy a fiúnevelő a vasút mellett lévő legeiőterüietbői a város engedjen át 600 P holdankinti áron 25 hold területet, amelyen a Patronage 6 éven belül polgári fiúiskolát kíván felépíteni. Ez a pont is nagyobb vitát idézett elő. Holop István felszólalásában azt adja elő, hogy ehhez a gazdanép nem járulhat hozzá, mert a kérdéses terület a legelő legértékesebb lapályi része. Amikor éppen a legelőjavításról van szó, a város helytelenül cselekszik, na a legjobb terű letet adja el. Ez olyan, mint amikor valaki eladja a szőlőjót, hogy szőlőkarót vehessen. Azt mondotta az előadó, hogy a gazdanép azért sem veheti hasznát ennek a területnek, mert a katonaság lőgyakorlatai veszélyeztetik a marhák épségét. Holop kijelenti, hogy ha a marhák épsége kockán forog, akkor ugyanolyan veszély fenyegeti az iskolát is. Kubovics János képviselő azt kérdi, hogy ki ad biztosítékot arra, hogy az iskola valóban felépül-e? Zwillinger dr. szintén amellett van, hogy egy talpalattnyi helyet sem szabad eladni a törzsvagyonból. Szölgyémy Gyula nagy figyelemreméltó indítványában azt ajánlja, hogy a fiúnevelő vegye meg azt a terüleletet, amely az intézet előtt, a vasút és az országút között van. Ez megfelelő terület és iskola céljára kiválóan alkalmas. Meszes Ferenc oldja meg a kérdést és azt indítványozza, hogy adják oda a kért területet, de helyelte engedjenek át a fiúnevelő mögött ugyanolyan területet. Ezt az indítványt a közgyűlés elfogadja. Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatni ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 17. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20 KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 27 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér