Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-27 / 17.szám

A mezőőröket az erdészeti szakiskola növendékeivel akarják kicserélni. Sántha József dr. tanácsos a mezőőrök kiserélése és illetményük megállapítása ügyében adja elő a pénzügyi bizottság javaslatát. A városnak az a terve, hogy a mezőőröket kicserélteti az erdészeti szak iskola kijelölt növendékeivel, akiknek 100 P havi fizetést adnának és mezőőri tanyát (lakást) biztosítanának a nagyvárosban, Sántha dr. előadása szerint a jelenlegi mezőőrök nem mutatnak fel kielégítő munkát es többször alkalom adódott fegyelmi eljárásra. Közbeszólás: Nagyon jó lesz a kicserélés, mert legalább nem lesz atyafiság, sógorság. — De ki csinálja meg az utakat, mert a növendékek arra nem képesek — halljuk a feleietet. Horváth Mihály a tervet ellenzi* és a régi alapon kívánja a kérdést megoldani. Bar tus József szóvá teszi a mezőőri üggyel kapcsolatban, hogy szent györgymezőn sok a cigány és ezeknek túlkapásait is ellensúlyozni kell a mezőőrökkel. A régi státust sürgeti. Tátus János a fegyverviselési engedély megadását keri a mezőőrök részere és akkor lesz majd rend is, meg jó munka is. Ezt ma nem lenét megkívánni, amikor a mezőőrnek csak a pipa és a dohányzacskó lóg az oldalán. Végül arra a következtetésre jutnak a képviselők, hogy az ügy nincs eléggé előkészítve es ezért leveszik a napirendről. miért nem helyezik üzembe a szentgyörgymezei szeszfőzdét ? A szentgyörgy mezői szeszfőzde nincs jelenleg üzemben, mert kazánjavítás történt és egy oldalfalat javítottak meg. Amíg a javítási munkálatok tartottak, nem volt tehát szeszfőzés. A pénzügyőrség rendelkezett így, ami természetes is, de kijelentették, hogy amint a javítási munkálatok befejeződnek, a szeszfőzés újra megindulhat. A kazánjavítás és a falépítés azonban már régen elkészült, de Javulni fog-e a vízvezetéki helyzet a vízmérőórák beszerelésével ? érthetetlen módon a szeszfőzés még nem kezdődhet meg, mert a pénzügyőrségtói nem érkezett meg a beleegyezés. A szentgyörgymezői szeszfőzde üzembehelyezese nemcsak a gazdák, hanem a varos érdeke is és ezért arra kérjük az illetékeseket, hogy az üzembehelyezést tegyék mielőob lehetővé. Városszerte beszélik, hogy a város tervbe vette a vízmérő órák beszerelését a vízvezetékes házakba. Egyelőre csak bizonyos szakaszokon történne a beszerelés, később azonban rendszeresítenék és minden házban lenne vízmérő óra. A vízmérő órának az a rendeltetése, hogy pontosan mu'assa az egyes házak és üzemek vízfogyasztását. Kérdés most már, miképpen óhajtja a mérnöki hivatal ezt a kérdést megoldani? Mert, ha úgy van tervbevéve, hogy az objektumok a helyiségek száma, nagysága ós minősége után kapnak vízkontingenst, akkor ezt helyteleníteni kell. Eszerint csak meghatáro zott vízmennyiseget szabad fogyasztani a kérdéses objektumoknak. így egy családi ház, mely áll három szobából, konyhából, fürdőből és klozetből, körülbelül 80 m

8 vizet használhat negyedévenkint, ha állat nincs a háznál. Ha a házban üzlet, műhely, raktár, mosókonyha és állat is van, akkor többet. Ezt a vízkontingenst természetesen meg kell fizetni és ez lesz a negyedévi vízdíj. Tehát, a vízkontingens, illetőleg a negyedévi vízdíj megállapításánál a helyiségek száma, nagysága és használati célja lesz figyelembe véve. Ez lenne az első hiba, ami ellen előre szót kell emelnünk. A vízműórával bíró vidéki városokban az eddigi gyakorlat szerint a vízkontingenst nem a szükség, hanem az objektum természete szerint állapítják meg. Hogy egyeztethető össze, hogy egy 3 szoba stb. helyiségből alió haz, melyben negyén laknak, ugyanannyi vízdíjat fizessen, mint ugyan akkora ház, amelyben tizenketten laknak. Röviden szólva, ne járjunk el a szokás szerint, mert általánosságban így állapítják meg a vízdíjat es a kontingenst, hanem keressük a gyakorlati, a szüasegképeni célt. A vízórák beszerelése még sok kellemetlen percet fog okozni. SOK baj, sok panasz, sok végrehajtás és sok árverés tog eoböl származni, Bár jobb szeretnénk, ha ez a jóslásunk nem válna vaióra. De lassúnk a dolog mélyére. Amikor a város vízórákat kíván a házakba beszereltetni, ezt takaré kosbágból cselekszi. Ez helyesen van, takarékoskodjunk, jobban mondva ne-pocsékoljuk a vizet. De mi lesz ennek a következménye? Már előre látjuk, milyen izgalommal fogjak a haz és üzemtulajdonosok a negyedév, illetőleg a hónap végét várni. Nincs-e túlfogyasztás, menynyi az üzemi fogyasztás ? Hogy is lesz az? Tegyük fel, hogy valamely házban 10 m

3 viztúlfogyasztás van. Mit fog tenni a háztulajdonos ? Mindenesetre ki fogja fizetni az összeget és így gondolkodik. Fizettem — mondjuk 1 pengőt, ami nem r agy büntetés. Túlfogyasztás van, a város felszólít, hogy vizsgáltassam át a csapberendezést és a vezetéket. Ezt nem teszem, mert ez felesleges és rendben tartom a vízvezetéket. Meg azután el is használtuk a vizet. És mi származhat ebből? Az, hogy a valóságban nem fogyasztotta tl a vizet, mert csőrepedése van, ami azt vonja maga után, hogy a köve kező vízóra leolvasás után már nem tíz, hanem 100, vagy 200 m

8 lesz a túlfogyasztás. Fizetni pedig kell I Ha pedig megvizsgáltatja a vízvezetékét, az is pénzbe kerül. A vízvezetéki szerelők esetleg nem fogják egy könnyen megtalálni a bajt. Jól fog járni a háztulajdonos, ha egy kis csőrepedés miatt nem fogják feltúrni az egész udvart. Leghelyesebb lenne, ha a lakóházakat mentesítené a város a kontingenstől, illetőleg a vizóráktól és ehelyett ellenőröket cirkáltatna a városban. Higyjük el, ez jóval kevesebbe kerül, nem lesz annyi munka és a város sem veszít olyan sokat a haszonból. A lakosság pedig nyugodtan alhat, nem keli félnie sem túlfogyasztástól, sem végrehajtótól. Merényletet követtek el a dunaalmási jegyző ellen. Hétfőn délelőtt nagy izgalom futott végig Dunaalmas községben, ahol revolveres merényletet követtek ei a jegyző ellen. A jegyzői hivatal vezetője, Nemes Jenő főjegyző napi munkájával volt elfoglalva és nyugodtan dolgozott íróasztalánál. Mellette volt a hivatal pénztárosa is. Tíz óra után bejött a hivatalba Mészáros József ottani lakos, volt molnár. Hogy milyen ügyben ment Mészáros a főjegyzőhöz és, hogy mit beszéltek, eddig még nem tudni, de alig váltottak nehany szót, Mészáros előrántotta a revolverét és először a pénztárosra, majd kétszer egymás után Nemes főjegyzőre lőtt. A főjegyző és pénztáros véresen összeesett, Mészáros pedig elrohant. A lövésekre berohantak az udvarról és a két sebesült segítségére siettek. Megérkezett az orvos is, aki azonnal látta, hogy a golyók súlyos sebet ejtettek. Ezért nyomban intézkedett és a sebesülteket beszállították a tatabányai kórházba. A csendőrség Mészáros Józsefet letartóztatta és Komáromba kisérte. A vizsgálatot megindították és amint a főjegyző és pénztáros állapota javul, jegyzőkönyvet vesznek fel a megrendítő esetről. is: Ha március 15-ig elég jelentkező lesz, szeptemberben megnyílik a zárda leányliceuma. Egy leányliceum megszervezése Esztergomban már rég óhajtott terv és annak szükségét legjobban az igazolja, hogy felsőbb leányiskolái képzettséget sok szülő kivanja leányának adni. Nemrégen egy hosszabb cikk keretében felhívtuk erre vonatkozói *g a figyelmet és cikkünk visszhangra is ta alt, amennyiben Benkő M. Szeréna, a zárda főnöknője hozzánk intézett levelében a legnagyobb megértéssel nyilatkozott a terv megváló vitásáról. Levelének főszakasza az volt, hogy nem mindenkinek művelődési igényét elégíti ki a polgári iskola és nem mindenki akarja leányát tanítónövé nevelni. Ezért a zárdafőnökseg hajlandó megnyitni egy leány líceumot, ha elegendő növendék jelenikezik. Most ismét közreadunk egy felhívást. A zárda főnöknője felkéri a szülőket, hogy a líceumba felvétetni szándÓKolt gyermekeiket minél hamarabb, de legkésőbb március 15-ig jelentsék be, nogy a szervezés iránti lépésedet idejekorán megtehesse. Hisszük, hogy elegendő jelentkező lesz és ezzel a leányliceum kérdése megoldódik és Esztergom tanügye ismét előrehaladást fog tenni. A Szentgyörgf mezői Olvasókör műkedvelői gárdája nagy sikerrel adta eld az „Úri szokás" cimű színdarabot. Vasárnap este 8 órakor a Szmtgyörgymezői Kath. Olvasókörben szép színdarabban volt a megjelent közönségnek része. A Kör műkedvelő gárdája az „£/W szokás" című színdarabot adta elő meglepő játéktudással és dicséretes készséggel A sziidarab a népélet egy jellemző eseményrésze, és tartalmáv. 1, tanulságával feltétlen jóhatású és nevelő tapasztalatokat eredményez. Emellett valóságos operettrészletek teszik tel jessé a darabot és igy nemcsak a darab tartalmának hű visszaadásával, hanem az énekszámok szép előadásával is kellett a szereplőknek megbirkózniok. A darab, illetőleg az előadás si kere Madaras Aurél plébános érdeme, aki nemcsak a betanítással és rendezéssel fáradozott, hanem egyedül végezte a színdarabbal járó többi gondot is. Madaras Aurél plébános tevékenységét dicséri az énekbetanitás, a díszletezés és a maszkírozás nehéz munkája is. Amikor az előadás előtt figyelemmel kisérhettük a készülődés mozgalmasságát, meglepődve láttuk hogy Madaras plébános sajátkezűleg maszkírozza a szereplőket, a legjobb tökéletességgel. Arról is tudomást szereztünk, ho^y a díszletfestóst is Madaras plébános végzi. Ezekből látjuk, hogy a szindarabrend^zés alapvető kérdései kiváló kézben összpontosulnak és az előadással olyan alapvető népkultúrát látunk biztosítva, amely különös megbecsülésre érdemes. A lelkipásztori tevékenységet a nép kulturális életében is látjuk megnyilvánulni, minden bizonnyal kétszeres és mélyebb értékű eredménnyel. A szereplők közül kitűnően töltötte be szerepét Ludas Ilonka, aki Juliskát játszotta meg eredeti és szép előadással. Partnere, Kaszner Sándor, a legnagyobb átérzéssel játLegolcsóbbak a maradékok Virág és Szántónál. ""VB